111/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

111/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó 2013. június 27-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az  Országos Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „„egyetért-e ön azzal, hogy az  egyenlő elbírálás elve alapján minden olyan hivatalos személy ellen (bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, stb.) az  elévülési időn belül büntetőeljárás induljon, továbbá szakmai és emberi alkalmatlanság miatt azonnali hatállyal felmentésre kerüljenek akik hivatalos személyként írásbeli felhívás ellenére megtagadták, a  jogvesztő határidő után, nem jogutód szervezetként alakult, a  bírósági nyilvántartásba történő bejegyzés elmaradása miatt jogilag soha-semmikor létre nem jött, a  mai napig jogellenesen működő ügyvédi kamara tisztségviselői ellen a  Be 171.§.(2)  bekezdése alapján büntető feljelentést tegyenek és ezzel szándékosan segítséget nyújtottak, illetve a  mai napig segítséget nyújtanak a  bűnszervezetben, folytatólagosan különösen jelentős értékre elkövetett csalás bűntettének és más bűncselekményeknek az  elkövetéséhez, mivel tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy az  elmúlt 15 évben 50-60 millió jogilag semmis ügy keletkezzen az igazságszolgáltatásban-közigazgatásban?” Magyarország Alaptörvénye (a  továbbiakban: Alaptörvény) 8.  cikk (2)  bekezdése szerint országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a  továbbiakban: Be.) 6.  § (1)  bekezdése rögzíti, hogy a  bíróságnak, az  ügyésznek és a  nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy a  büntetőeljárásról szóló törvényben megállapított feltételek esetén a  büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az  eljárást lefolytassa. Előzőek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a  népszavazásra feltett kérdésben foglalt büntetőeljárás megindítására az  Országgyűlés nem rendelkezik döntési jogosultsággal, vagyis a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe. A kérdésben megjelölt hivatalos személyek (bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, stb.) jogviszonyát rendező jogszabályok az Országgyűlés számára nem állapítanak meg feladat- és hatáskört, amely alapján az Országgyűlés jogosult volna megszüntetni a kérdésben szereplő jogviszonyokat. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés a fentiekre tekintettel az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése értelmében országos népszavazás tárgya nem lehet. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a  kezdeményezésben foglalt kérdés az  Nsztv. 13.  § (1)  bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az  egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a  népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a  választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a  kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az  Országgyűlés – az  akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés rendkívüli hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a  választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a  kezdeményezésben használt fogalmazás többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy az  akár a  választópolgárok akár a jogalkotó számára egyértelműen értelmezhető legyen. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § a) és c) pontjai alapján, mivel a kérdés nem tartozik az  Országgyűlés feladat és hatáskörébe, továbbá a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a  törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az  Alaptörvény 8.  cikk (2)  bekezdésén, Nsztv. 2.  §-án, a  10.  § a) és c)  pontján, 13.  § (1)  bekezdésén, a  Be. 6.  § (1)  bekezdésén, a  választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény 349.  § (1)  bekezdés c)  pontján, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás a  régi Ve. 130.  §-ának (1)  bekezdésén, az  illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke