14/
- (X. 31.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság M. J. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy annak az országgyűlési képviselőnek, aki a http://devizarabszolga.5mp.eu/ oldalon rögzített,
- évi MIC. számú, Devizarabszolga Felszabadító Törvényt
- augusztus 20-ig nem szavazta meg, biztosítsanak lehetőséget arra, hogy az Alaptörvénynek megfelelően – jogegyenlőség elve alapján – ne csak a Bankárok, hanem a devizaadósok seggét is kinyalhassa?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó
- október 8-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. A Nemzeti Választási Bizottság az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján és az azokban foglalt állásponttal egyetértve megállapítja, hogy Magyarország Alaptörvényében (a továbbiakban: Alaptörvény) taxatív módon felsorolt tiltott tárgykörökön kívül a népszavazásnak más korlátai is levezethetők. Ilyen korlát, hogy csak olyan népszavazási kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, mely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével. Az Nsztv. preambuluma szerint „a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen”. A Nemzeti Választási Bizottság a fent leírtakra hivatkozással megállapítja, hogy a beadványozó által benyújtott, országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés az Alaptörvény és az Nsztv. preambuluma alapján összeegyeztethetetlen a népszavazás alkotmányos szerepével és szabályaival. Az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésére szolgáló intézményt ezért nem lehet felhasználni abszurd vagy komolytalan kérdések felvetésére. A választási eljárásról szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.)
- § d) pontja a népszavazási eljárásban is kizárja a népszavazás alkotmányos intézményének rendeltetésével ellentétes, rosszhiszemű, visszaélésszerű joggyakorlást. Az Alaptörvény II. cikke szerint „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz”. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés sértő, obszcén és trágár kifejezést tartalmaz, mely maga után vonja az emberi méltóság megsértését. A Nemzeti Választási Bizottság meg kívánja jegyezni, hogy az országos népszavazás intézményét az alkotmányozó nem a komolytalan, a demokratikus közhatalom gyakorlást lejárató, méltatlan egyéni szórakozás céljára hozta létre. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel az a magyar nyelvtan szabályainak nem felel meg, a mondat egyes részei, kifejezései egymással nyelvtani és logikai összefüggésben nincsenek, ezáltal annak pontos tartalma nem állapítható meg. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdésben szereplő 2013. évi MIC. számú Devizarabszolga Felszabadító Törvény nem létező jogszabály, így a kérdés alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. A Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, illetve a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. II. A határozat az Alaptörvény II. cikkén, az Nsztv. preambulumán, 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján, a 13. §
(1)bekezdésén, a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontján és
(2)bekezdésén, a régi Ve. 3. § d) pontján és a 124/A. §
(3)bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Budapest,
- október
- Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke