40/
- (III. 27.) Korm. rendelete az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről a Kormány a következőket rendeli el:
- §
(1)Támogatásban részesíthető mindazon károsult lakástulajdonos, akinél szakértői vizsgálat megállapította, hogy az ózdi martinsalak felhasználása miatt, az építési engedéllyel épített, lakott lakását, lakóépületét kár érte.
(2)A támogatás vissza nem térítendő állami támogatás, amelynek folyósítása készpénzben, az önkormányzat útján történik.
(3)A támogatás új lakás építésére, használt lakás vásárlására vagy a károsodott ingatlan helyreállítására fordítható.
(4)Az állami támogatás nem használható fel nem lakás céljára szolgáló helyiség, építmény, melléképület építéséhez, helyreállításához. 2. §
(1)A támogatás biztosított lakás esetén a biztosítótól kapott kártérítésnek a 3. §
(2)és
(3)bekezdése szerint meghatározott összeg 100%-ára történő kiegészítésére szolgálhat, nem biztosított lakás esetén ugyanezen költségek 70%-áig, használt lakás vásárlása esetén 90%-áig terjedhet.
(2)Új lakás építésénél a támogatás nem tartalmazhatja a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét. 3. §
(1)A támogatásból újjáépített, illetve megvásárolt lakóingatlan alapterülete megegyezhet a károsodott lakás alapterületével, feltéve, hogy az nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény felső határának megfelelő lakásnagyságot.
(2)A bontással együtt kalkulált újjáépítési költség megtérítésére fordított támogatás, illetve a használt lakások vásárlása esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti bruttó 140 000 Ft összeget.
(3)Az épület helyreállítása esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az újjáépítés esetére meghatározott támogatás mértékének
- a)80%-át, ha a szakértői vélemény alapján — az épület életveszélyes állapotának megszüntetésé hez műszaki biztosítás, megerősítés szükséges, vagy — az épület átfogó szerkezetmegerősítése indokolt;
- b)50%-át, ha a szakértői vélemény alapján az épületen részleges helyi javítások szükségesek.
(4)Az
(1)—
(2)bekezdésben meghatározottnál nagyobb (értékesebb) ingatlan értékkülönbözetét a károsult viseli. 4. §
(1)A támogatás odaítélésének alapja a szakértői vizsgálat. A szakértői felmérésnek és vizsgálatoknak ki kell terjednie a részben vagy egészben ózdi martinsalakból épült lakóépületek károsodására és helyreállítási költségeire. A támogatás odaítélése szempontjából a szakértői vizsgálat a hibák mértéke szerinti épületkategóriákat különböztet meg: ,,E’’ kategória: az épület életveszélyes, azonnali bontást igénylő; ,,D’’ kategória: az épület életveszélyes, műszaki biztosítása és megerősítése szükséges; ,,C’’ kategória: az épület átfogó szerkezetmegerősítése indokolt, közvetlen életveszély nincs; ,,B’’ kategória: az épületen részleges, helyi javítások szükségesek.
(2)Ha a szakértői vizsgálat az épület károsodását a ,,B’’ vagy ,,C’’ kategóriába sorolta, de a szakértői vizsgálat óta eltelt időszakban az épület vélhetően életveszélyessé vált, akkor az épület az I. fokú építési hatóság időközben életveszélyes állapot miatt kiadott bontási határozata, vagy a szakértő átsorolása alapján ,,D’’ vagy ,,E’’ kategóriába kerülhet, és ennek alapján válhat jogosulttá a tulajdonos az épület újjáépítésére (lakás vásárlására). Az átsorolást a károsult saját költségére is kezdeményezheti. Ha a kérelem megalapozott, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) a szakértői díjat a károsultnak visszatéríti.
(3)A szakértői vizsgálat alapján megállapított károk helyreállításáról a károsult lakás tulajdonosa gondoskodik. 5. §
(1)A támogatás odaítéléséről a jegyző dönt.
(2)A használt lakást vásárló tulajdonosok támogatásának feltétele, hogy a visszamaradó ingatlanok (telek és felépítmény) tulajdonjogát az illetékes települési önkormányzat szerzi meg, amely — ennek fejében — saját költségén gondoskodik a felépítmény bontásáról. 6. §
(1)A települési önkormányzat támogatási keretösszegének folyósítását a BM OKF főigazgatója kezdeményezi.
(2)A települési keretösszeg megállapításának elsődleges szempontja a károsodott épületek — hibák mértéke szerinti — kategóriába tartozása. Amennyiben a rendelkezésre álló központosított előirányzat az azonos kategóriába tartozó összes épület helyreállításának támogatására nem nyújt fedezetet, akkor a keretösszeg megállapításánál elsősorban az életveszélyessé nyilvánított épületeket, további rendező elvként pedig a károsodott épületek településenkénti darabszámát és a helyreállítási költséget kell alapul venni.
(3)A támogatási keretösszeg felhasználásának jogszerűségét a BM OKF vizsgálhatja. 7. §
(1)A települési önkormányzat a részére biztosított költségvetési támogatás összegével köteles elszámolni. Az önkormányzat támogatottanként és önkormányzati összesítésben az építési munkák befejeztét követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő február 28-áig az illetékes területi államháztartási hivatalhoz (a továbbiakban: TÁH) két példányú elszámolást teljesít, amelynek egy példányát a TÁH továbbítja a BM OKF részére.
(2)A belügyminiszter a helyreállítási, újjáépítési és kárenyhítési feladatok éves teljesítéséről az önkormányzati elszámolások határidejét követő 30 napon belül tájékoztatja a Kormányt. 8. §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2)E rendelet 1—
- §-a, valamint a rendelet mellékletében felsorolt kormányhatározatok alapján nyújtott támogatást — a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény
- számú mellékletének 6.
- pontja értelmében — nem terheli személyi jövedelemadó. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök