40/2003. (III. 27.) Korm. rendelete az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről.

40/2003. (III. 27.) Korm. rendelete az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről a Kormány a következőket rendeli el: 1. § (1) Támogatásban részesíthető mindazon károsult lakástulajdonos, akinél szakértői vizsgálat megállapította, hogy az ózdi martinsalak felhasználása miatt, az építési engedéllyel épített, lakott lakását, lakóépületét kár érte. (2) A támogatás vissza nem térítendő állami támogatás, amelynek folyósítása készpénzben, az önkormányzat útján történik. (3) A támogatás új lakás építésére, használt lakás vásárlására vagy a károsodott ingatlan helyreállítására fordítható. (4) Az állami támogatás nem használható fel nem lakás céljára szolgáló helyiség, építmény, melléképület építéséhez, helyreállításához. 2. § (1) A támogatás biztosított lakás esetén a biztosítótól kapott kártérítésnek a 3. § (2) és (3) bekezdése szerint meghatározott összeg 100%-ára történő kiegészítésére szolgálhat, nem biztosított lakás esetén ugyanezen költségek 70%-áig, használt lakás vásárlása esetén 90%-áig terjedhet. (2) Új lakás építésénél a támogatás nem tartalmazhatja a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét. 3. § (1) A támogatásból újjáépített, illetve megvásárolt lakóingatlan alapterülete megegyezhet a károsodott lakás alapterületével, feltéve, hogy az nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény felső határának megfelelő lakásnagyságot. (2) A bontással együtt kalkulált újjáépítési költség megtérítésére fordított támogatás, illetve a használt lakások vásárlása esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti bruttó 140 000 Ft összeget. (3) Az épület helyreállítása esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az újjáépítés esetére meghatározott támogatás mértékének a) 80%-át, ha a szakértői vélemény alapján — az épület életveszélyes állapotának megszüntetésé hez műszaki biztosítás, megerősítés szükséges, vagy — az épület átfogó szerkezetmegerősítése indokolt; b) 50%-át, ha a szakértői vélemény alapján az épületen részleges helyi javítások szükségesek. (4) Az (1)—(2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb (értékesebb) ingatlan értékkülönbözetét a károsult viseli. 4. § (1) A támogatás odaítélésének alapja a szakértői vizsgálat. A szakértői felmérésnek és vizsgálatoknak ki kell terjednie a részben vagy egészben ózdi martinsalakból épült lakóépületek károsodására és helyreállítási költségeire. A támogatás odaítélése szempontjából a szakértői vizsgálat a hibák mértéke szerinti épületkategóriákat különböztet meg: ,,E’’ kategória: az épület életveszélyes, azonnali bontást igénylő; ,,D’’ kategória: az épület életveszélyes, műszaki biztosítása és megerősítése szükséges; ,,C’’ kategória: az épület átfogó szerkezetmegerősítése indokolt, közvetlen életveszély nincs; ,,B’’ kategória: az épületen részleges, helyi javítások szükségesek. (2) Ha a szakértői vizsgálat az épület károsodását a ,,B’’ vagy ,,C’’ kategóriába sorolta, de a szakértői vizsgálat óta eltelt időszakban az épület vélhetően életveszélyessé vált, akkor az épület az I. fokú építési hatóság időközben életveszélyes állapot miatt kiadott bontási határozata, vagy a szakértő átsorolása alapján ,,D’’ vagy ,,E’’ kategóriába kerülhet, és ennek alapján válhat jogosulttá a tulajdonos az épület újjáépítésére (lakás vásárlására). Az átsorolást a károsult saját költségére is kezdeményezheti. Ha a kérelem megalapozott, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) a szakértői díjat a károsultnak visszatéríti. (3) A szakértői vizsgálat alapján megállapított károk helyreállításáról a károsult lakás tulajdonosa gondoskodik. 5. § (1) A támogatás odaítéléséről a jegyző dönt. (2) A használt lakást vásárló tulajdonosok támogatásának feltétele, hogy a visszamaradó ingatlanok (telek és felépítmény) tulajdonjogát az illetékes települési önkormányzat szerzi meg, amely — ennek fejében — saját költségén gondoskodik a felépítmény bontásáról. 6. § (1) A települési önkormányzat támogatási keretösszegének folyósítását a BM OKF főigazgatója kezdeményezi. (2) A települési keretösszeg megállapításának elsődleges szempontja a károsodott épületek — hibák mértéke szerinti — kategóriába tartozása. Amennyiben a rendelkezésre álló központosított előirányzat az azonos kategóriába tartozó összes épület helyreállításának támogatására nem nyújt fedezetet, akkor a keretösszeg megállapításánál elsősorban az életveszélyessé nyilvánított épületeket, további rendező elvként pedig a károsodott épületek településenkénti darabszámát és a helyreállítási költséget kell alapul venni. (3) A támogatási keretösszeg felhasználásának jogszerűségét a BM OKF vizsgálhatja. 7. § (1) A települési önkormányzat a részére biztosított költségvetési támogatás összegével köteles elszámolni. Az önkormányzat támogatottanként és önkormányzati összesítésben az építési munkák befejeztét követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő február 28-áig az illetékes területi államháztartási hivatalhoz (a továbbiakban: TÁH) két példányú elszámolást teljesít, amelynek egy példányát a TÁH továbbítja a BM OKF részére. (2) A belügyminiszter a helyreállítási, újjáépítési és kárenyhítési feladatok éves teljesítéséről az önkormányzati elszámolások határidejét követő 30 napon belül tájékoztatja a Kormányt. 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet 1—4. §-a, valamint a rendelet mellékletében felsorolt kormányhatározatok alapján nyújtott támogatást — a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 6.1. pontja értelmében — nem terheli személyi jövedelemadó. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök