114/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó

1. június 27-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „egyetért-e ön azzal, hogy azok a hivatalos személyek (bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, ovB tagok, stb.) akiknek a szándékos hivatali visszaélése következtében a közjegyzői kamara és a bírósági végrehajtói kamara 2012.01.01.-ig, valamint az ügyvédi kamara napjainkig semmis szervezetként jogellenesen működhetett, illetve működhet, azok a jelenlegi teljes vagyonukkal és a jövőbeni minden jellegű jövedelmük /beleértve nyugdíjuk/ 50,-%-ával, egyetemlegesen kötelesek legyenek helytállni a kb. 50-60 millió semmisnek minősülő bírósági, közigazgatási ítélet-határozat-végzés semmisége következtében fizetendő sok-sok milliárdos állami kártérítés terheinek csökkentése érdekében?” Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) XIII. cikk

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a tulajdonhoz és örökléshez. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő ilyen mértékű vagyoni helytállás az Alaptörvényben meghatározott tulajdonhoz való jogot nagymértékben szűkítené. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha ezt az Alaptörvényben meghatározott alkotmányos jogot korlátozná. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja, hogy a kérdés az Alaptörvény módosítását tenné szükségessé, ami viszont az Alaptörvény 8. cikk

(3)bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykör, így a kérdésben nem tartható népszavazás. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés rendkívüli hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a kezdeményezésben használt megfogalmazás többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy az akár a választópolgárok akár a jogalkotó számára egyértelműen értelmezhető legyen. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy kezdeményezés azért sem egyértelmű, mivel kezdeményezés több kérdést tartalmaz, ugyanis egyszerre a „bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, OVB tagok, stb.” vonatkozásában kellene a választópolgároknak véleményt nyilvánítani. A felsorolás egyes elemei tekintetében viszont nincs lehetőségük a választópolgároknak külön-külön döntést hozniuk a kezdeményezésekről. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés megtévesztő is, mert az „a szándékos hivatali visszaélése következtében” kifejezés használatával azt sugallja, mintha az említett hivatalos személyek a kérdésben említett jogsértést elkövették volna. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alaptörvény XIII. cikk

(1)bekezdésén és 8. cikk

(3)bekezdés

1. a)pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
2. b)és
3. c)pontján, 13. §

(1)bekezdésén, a választási eljárásról szóló

1. évi XXXVI. törvény
2. §

(1)bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §

(1)bekezdésén, 39. §

(3)bekezdés d) pontján, 42. §

(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §

(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke