114/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

114/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó 2013. június 27-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az  Országos Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „egyetért-e ön azzal, hogy azok a  hivatalos személyek (bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, ovB tagok, stb.) akiknek a  szándékos hivatali visszaélése következtében a  közjegyzői kamara és a  bírósági végrehajtói kamara 2012.01.01.-ig, valamint az  ügyvédi kamara napjainkig semmis szervezetként jogellenesen működhetett, illetve működhet, azok a  jelenlegi teljes vagyonukkal és a  jövőbeni minden jellegű jövedelmük /beleértve nyugdíjuk/ 50,-%-ával, egyetemlegesen kötelesek legyenek helytállni a  kb. 50-60 millió semmisnek minősülő bírósági, közigazgatási ítélet-határozat-végzés semmisége következtében fizetendő sok-sok milliárdos állami kártérítés terheinek csökkentése érdekében?” Magyarország Alaptörvénye (a  továbbiakban: Alaptörvény) XIII.  cikk (1)  bekezdése szerint mindenkinek joga van a  tulajdonhoz és örökléshez. Az  Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kezdeményezésben szereplő ilyen mértékű vagyoni helytállás az  Alaptörvényben meghatározott tulajdonhoz való jogot nagymértékben szűkítené. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha ezt az Alaptörvényben meghatározott alkotmányos jogot korlátozná. Mindezek alapján a  Bizottság álláspontja, hogy a  kérdés az  Alaptörvény módosítását tenné szükségessé, ami viszont az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykör, így a kérdésben nem tartható népszavazás. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kezdeményezésben foglalt kérdés az  Nsztv. 13.  § (1)  bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az  egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a  népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a  választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés rendkívüli hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a  választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a  kezdeményezésben használt megfogalmazás többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy az  akár a választópolgárok akár a jogalkotó számára egyértelműen értelmezhető legyen. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy kezdeményezés azért sem egyértelmű, mivel kezdeményezés több kérdést tartalmaz, ugyanis egyszerre a  „bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, OVB tagok, stb.” vonatkozásában kellene a  választópolgároknak véleményt nyilvánítani. A  felsorolás egyes elemei tekintetében viszont nincs lehetőségük a  választópolgároknak külön-külön döntést hozniuk a kezdeményezésekről. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés megtévesztő is, mert az „a szándékos hivatali visszaélése következtében” kifejezés használatával azt sugallja, mintha az említett hivatalos személyek a kérdésben említett jogsértést elkövették volna. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az  Országgyűlés – az  akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Fentiek alapján az  Országos Választási Bizottság – az  Nsztv. 10.  § b) és c)  pontja alapján, mivel a  kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, továbbá a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a  törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az  Alaptörvény XIII.  cikk (1)  bekezdésén és 8.  cikk (3)  bekezdés a)  pontján, az  Nsztv. 2.  §-án, a  10.  § b) és c)  pontján, 13.  § (1)  bekezdésén, a  választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény 349.  § (1)  bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke