57/2013. (VIII. 7.) EMMI rendelete a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól.

57/2013. (VIII. 7.) EMMI rendelete a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (6) bekezdés a) pontjában, a 6. § tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6.  § tekintetében az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12.  § c)  pontja szerinti feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm.  rendelet 84.  § a) és d)  pontja szerinti feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37.  § r), s), u)  és y)  pontja szerinti feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94.  § a) és l)  pontja szerinti feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § t) pontja szerinti feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.  1.) Korm. rendelet 41. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A kulturális javak a védetté nyilvánítás szempontjából lehetnek: a) egyedi tárgyak, b) tárgyegyüttesek, valamint c) gyűjtemények. (2) A  védetté nyilvánítási eljárásban a  kulturális javak közül pótolhatatlannak és kiemelkedő jelentőségűnek minősülnek különösen: a) kiemelkedő alkotóművész életművének vagy alkotói korszakainak meghatározó alkotásai, b) olyan kulturális javak, amelyek jellemzően képviselik az adott korszak, esemény, szervezet, személyiség vagy hely jelentőségét, c) azon kulturális javak, amelyek egy-egy kulturális területnek egy-egy ágát, illetve korszakát képviselik, és amelyekből kevés példány ismert, d) azon kulturális javak, amelyek jelentőségét egy meghatározott környezethez fűződő kapcsolatuk adja (pl. műemlékek ingó tartozékai, természettudományi anyag), e) azok a  nem könyvtárban őrzött kulturális javak, amelyek könyvtárban való őrzésük esetén muzeális dokumentumnak minősülhetnek és a magyarországi könyvtárakban a fennmaradáshoz szükséges legfeljebb három példányban találhatók meg, vagy f ) a  köziratokról, a  közlevéltárakról és a  magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.  évi LXVI.  törvény 33.  § (1) bekezdése szerinti maradandó értékű iratok, irategyüttesek. 2. § (1) A  kulturális javak védetté nyilvánítására irányuló eljárásban az  1.  mellékletben meghatározott szervezetek szakértőként működnek közre. Szakértői közreműködésnek minősül a  gyűjtőkör szerint illetékes közgyűjtemény védetté nyilvánítást kezdeményező javaslata, ha az megfelel a 3. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. (2) Azoknál a  kulturális javaknál, amelyek az  1.  mellékletben felsorolt közgyűjtemények egyikének gyűjtőkörébe sem tartoznak, a hatóság – szükség esetén – szakértő bevonásával dönt a védetté nyilvánításról. 3. § A kulturális javak védetté nyilvánításával kapcsolatos szakvélemény tartalmazza: a) a  kulturális javak állapotára vonatkozó megállapításokat, az  azonosítására alkalmas tudományos meghatározását, leírását, adatait és képi ábrázolását, továbbá gyűjtemény- és tárgy-(irat)együttes esetén a tárgy(irat)jegyzéket, b) az 1. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a nyilvános könyvtárban őrzött példányok számát, c) indokolással ellátott javaslatot a kulturális javak védetté nyilvánítására, vagy annak mellőzésére, és d) védetté nyilvánításra irányuló javaslat esetén a  kulturális javak őrzésére, kezelésére és az  örökségvédelmi bírságolási kategória szerinti besorolására vonatkozó javaslatot. 4. § A  védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszüntetésére a  védetté nyilvánítási eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. 6. § (1) A világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pályázati kiírás tartalmazza:) „b) a világörökségi gondnokság által ellátandó tevékenységi kört,” (2) Az R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A miniszter a kijelölt világörökségi gondnoksággal támogatási szerződést köt a Vötv. 7. § (2) bekezdés szerinti kezelés körébe tartozó feladatok ellátására.” (3) Az R. a) 7. § (2) bekezdésében a „megbízási díj” szövegrész helyébe a „támogatás összege”, b) 9.  § (1)  bekezdés a)  pontjában a  „megbízási szerződésben meghatározott határidő” szövegrész helyébe a „megbízás időtartama”, c) 9.  § (2)  bekezdés b)  pontjában, 9.  § (3)  bekezdés a) és c)  pontjában a „megbízási szerződésből” szövegrész helyébe a „támogatási szerződésből”, valamint d) 9. § (5) bekezdésében a „megbízási idő” szövegrész helyébe a „megbízás időtartamának” szöveg, továbbá e) 11. §-ában a „megbízási szerződésben” szövegrész helyébe a „támogatási szerződésben” szöveg lép. 7. § Hatályát veszti a  kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere