270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelete az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról

270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelete az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 26. §-a (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd.) 2. §-ának a) pontjában meghatározott környezethasználóra, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szerveire (a továbbiakban: állami adóhatóság), illetve a környezetvédelmi felügyelőségekre terjed ki. A környezetterhelési díj visszaigénylése 2. § A környezetterhelési díj visszaigénylése az erre a célra rendszeresített nyomtatványon e rendelet 1—2. számú mellékletében meghatározott adatlap csatolásával nyújtható be az állami adóhatósághoz. 3. § (1) A légszennyező anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházás megvalósítása esetében a levegőterhelési díj visszaigénylésének feltétele a beruházás megkezdése. (2) A közüzemi csatornahálózatot érintő környezetterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházás megvalósítása esetében — ideértve a szennyvízelvezető- és szenny víztisztító rendszereket, illetve a szennyvíziszap ártalmatlanítás és hasznosítás létesítményeit is — a vízterhelési díj visszaigénylésének feltétele a beruházásra vonatkozó jogerős elvi vízjogi engedély. (3) Amennyiben a vízterhelési díjat a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató jogosult visszaigényelni, úgy a közszolgáltató és az önkormányzat között létrejött megállapodás egy példányát a visszaigénylési kérelemmel együtt az állami adóhatóság részére be kell csatolni. (4) A környezetterhelési díj visszaigényléséhez szükséges, a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat a környezetterhelési díjfizetésre kötelezett kibocsátó köteles a beruházó rendelkezésére bocsátani. (5) A díjvisszaigénylés mértéke a kibocsátó által fizetendő környezetterhelési díj beruházót érintő összegének 50%-a lehet. 4. § (1) Hulladékhasznosítást végző kibocsátó esetében a díjvisszaigénylés mértéke az éves fizetendő díj összegének és a hasznosítási aránynak a szorzata, de legfeljebb a kibocsátót terhelő környezetterhelési díj mértéke. (2) A hasznosítási arány a) anyagában történő hasznosítás esetén az új termék be beépülő hulladék éves tömegének és az új termék éves tömegének, b) energetikai hasznosítás esetén az új termék éves energiatartalmának a hulladék energiatartalmából származó részének és az új termék éves energiatartalmának energiamérleg alapján meghatározott hányadosa. (3) Energetikai hasznosításnak minősül a hulladék energiatartalmának a technológiában történő felhasználása a termék előállításához, illetőleg a célzott energiakinyerés és ellátóhálózat részére történő átadása (értékesíthető rész). (4) A hulladékkezelési folyamat során kibocsátott terhelőanyag-mennyiséget (másodlagosan keletkezett hulladék) a külön jogszabályban meghatározottak alapján kell nyilvántartani. 5. § (1) A levegőterhelési, valamint a vízterhelési díj visszaigénylésére az adózás rendjéről szóló törvény szabályai irányadóak azzal, hogy a visszaigénylés a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — első alkalommal a 3. § (1) bekezdésben meghatározott beruházás megkezdését, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott engedély jogerőre emelkedését követő díjelőleg fizetés utáni 30 napon belül — a díjelőleg fizetést követő 30 napon belül nyújtható be az állami adóhatósághoz. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. (2) Hulladékhasznosítást végző kibocsátó a Ktd. 15. §-a (8)—(9) bekezdésében meghatározott díj visszaigénylését a tárgyévet követő év március 31-éig nyújthatja be az állam adóhatóság részére. A kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározásának módja 6. § (1) A vízterhelő anyagok kibocsátott mennyiségét a kibocsátó külön jogszabályban meghatározott önellenőrzési terve szerinti mérések, illetve ennek hiányában anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján határozza meg, a Ktd. 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kivétellel. (2) A vízszolgáltató köteles mérésekkel igazolt módon a környezetterhelési díj alapjának, illetve mértékének megállapításához a kibocsátó rendelkezésére bocsátani legalább negyedévenként a nyersvíz vízterhelő anyag mennyiségeit. A nyersvíz minőségében bekövetkező változásokról a vízszolgáltató soron kívül értesíti a kibocsátót. (3) A kibocsátott vízterhelő anyag mennyiség meghatározásának módja a dikromátos oxigénfogyasztás esetében a kibocsátott dikromátos oxigénfogyasztás mért mennyisége csökkentve a kibocsátott szerves oldószer extrakt négyszeres mért mennyiségével. A díjfizetés áthárítása 7. § (1) A vízterhelési díj áthárításának módját a szolgáltatást igénybe vevőkre a közüzemi csatorna hálózatot működtető közszolgáltatást végző — ideértve a szennyvízelvezető- és szennyvíztisztító rendszert, illetve szennyvíziszap ártalmatlanítást és hasznosítást végző közszolgáltatót is — az illetékes árhatóság egyetértésével határozza meg. (2) A közüzemi közszolgáltatónak a mért vagy ennek hiányában műszaki számítással meghatározott mennyiségű települési folyékony hulladék esetében a környezetterhelési díj áthárításánál a vízterhelő anyag tartalmat méréssel, vagy ennek hiányában anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján m3 arányosan kell megállapítani. Az áthárítás alapja a közszolgáltató által a felszíni vízbe kibocsátott vízterhelő anyag tartalma. 8. § Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök