📄 Jogszabály szövege
6/2010. (I. 21.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 296/2009. (VI. 23.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. 1. Az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 296/2009. (VI. 23.) OVB határozatában magánszemélyek által
benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését megtagadta.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a választási
bizottságok (szavazatszámláló bizottságok, Országos Választási Bizottság, területi választási bizottságok, országgyűlési
egyéni választókerületi választási bizottságok, helyi választási bizottságok) jogi személyiségéről?”
Az OVB határozata indokolásában utalt arra, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi
kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely
szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.
Az indokolás kitért arra, hogy a kezdeményezés értelmezését jelentősen megnehezíti az, hogy abban a beadványozó
egy kérdésben kíván különböző hatáskörrel rendelkező és feladatot ellátó választási bizottságok jogi személyiségéről
rendelkezni. Az OVB álláspontja szerint a választópolgárok nem tudnak egyértelműen válaszolni a kérdésre azért sem,
mert az csupán a jogi személyiség problémájának törvényi rendezését indítványozza, de nyelvtani
megfogalmazásából nem állapítható meg, hogy az indítványozók a jogi személyiség megadásához vagy annak
mellőzéséhez kérik-e a választópolgárok támogatását.
A kezdeményezők a törvényes határidőn belül kifogást nyújtottak be, melyben kérték, hogy az Alkotmánybíróság
a 296/2009. (VI. 23.) OVB határozatot semmisítse meg, és az OVB-t utasítsa új eljárásra. Véleményük szerint a kérdésre
egyértelmű választ lehet adni, hiszen az „igen” válasz azt jelenti, hogy a választópolgár szeretné, ha törvényt alkotna
az Országgyűlés, a „nem” válasz, pedig azt, hogy nem akarja a törvény alkotását. Úgy vélik, hogy a kérdés megfelel
az Nsztv. 10. §-ában foglaltaknak, ezért azt hitelesíteni kellett volna, a hitelesítés megtagadása jogszabálysértő, és
a kérdést előterjesztők irányában szubjektív indíttatású.
II. 1. Az Alkotmány kifogásokkal érintett rendelkezései:
„2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján,
valamint közvetlenül gyakorolja.”
2. Az Nsztv. rendelkezése:
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés határkörébe,
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben foglalt követelményeknek,
d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak,
e) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvény ben foglalt követelményeknek.”
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen
válaszolni.”
„3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.):
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, ille tő leg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos
döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve –
az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(2) (...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság,
ille tő leg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási
Bizottságot, ille tő leg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III. A kifogás nem megalapozott.
1. Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja
alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű.
Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB
határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, illetve a Ve. 130. §
(1) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során
az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el. [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342,
344.] Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével
összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]
2. A kifogásolt határozatban az OVB azt állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg
az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott
kifogást nem találta megalapozottnak, az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve, az indokok helyességére
tekintettel a 296/2009. (VI. 23.) OVB határozatot azonos indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. január 19. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.