19/2004. (III. 26.) OGY határozata a 2003–2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról

19/2004. (III. 26.) OGY határozata a 2003—2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról.

Egyetért a főirányokból eredő célokkal, a közlekedéspolitika prioritásaival és a megvalósítás érdekében az alábbi kiemelt területek fejlesztésével:

Általános közlekedéspolitikai elemek, melyek megvalósítása elsődleges, és összhangban áll az EU-közlekedéspolitika prioritásaival: — a páneurópai hálózat magyarországi bővítése, hogy az országhatártól országhatárig tartó, a főváros központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével a folyamatosan növekvő, transz-európai forgalmi terhelésnek is megfeleljen, egyúttal lehetőséget teremtve az uniós támogatások hazai felhasználásának növelésére; — a közlekedési alágazatok (vasúti, közúti, vízi és légi) összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával; — a közlekedésbiztonság javítása; — a környezetszennyezés (üvegházhatást okozó légne mű anyagok és szilárd összetevők, valamint a zaj- és rezgésterhelés) csökkentése, a természeti és táji értékek védelme a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és fenntartása során; — a közlekedési tarifák, díjak, kedvezmények és bevételkiegészítések korszerűsített, egységes alapokra helyezett EU-konform rendszere; a díjbeszedés, valamint az integrált menetjegyrendszer korszerű telematikai megoldásainak bevezetése;

A határozatot az Országgyűlés a 2004. március 22-i ülésnapján fogadta el. — a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének növelése, munkakörülményeik korszerűsítése, a kor követelményeinek megfelelő ismeretek megszerzése.

Kiemelten kezelt fejlesztések a 2006-ig terjedő szakaszban: — a páneurópai hálózat részeként országhatártól országhatárig tartó, valamint az országot É—D-i és K—Ny-i irányban átszelő, a főváros központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat időarányos kiépítése oly módon, hogy a hálózat biztosítsa az adott térségnek a vele kapcsolatban lévő más térségek felőli kedvező elérhetőségét; — a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése célszerűen kapcsolódjék össze az adatátviteli informatikai hálózat kiépítésével; az állami tulajdonú autópályák üzemi és hírközlési, valamint jövőbeni elektronikus díjszedési, felügyeleti és ellenőrzési rendszerének működtetéséhez szükséges nagy kapacitású adatátviteli rendszer legyen alkalmas — üzleti alapon — egyéb célú szolgáltatások lehetőségének biztosítására; — a fővárost elkerülő gyorsforgalmi körgyűrű időarányos kiépítése, valamint a főváros északi oldalán épülő egy, és az M0 déli hídjától az országhatárig terjedő Duna-szakaszon (Szekszárdon kívül) a dunaújvárosi híd megépítése, a fővárosra nehezedő forgalmi nyomás csökkentése és a regionális kapcsolatok javítása céljából; — az európai normáknak megfelelő vasúti törzshálózat fejlesztése (hazai és nemzetközi fővonalak) az egységes európai vasúti hálózat részeként, amely biztosítja Magyarország tranzit szerepének visszaszerzését, valamint lehetővé teszi az uniós tagországok irányában a nagy sebességű vasúti összeköttetést; — az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése, járműbeszerzési és járműcsereprogram beindítása (melynek eredményeképpen jelentősen csökkenthetővé válik a belvárosok személygépkocsi forgalma, ezáltal pedig lényegesen csökken a káros anyag kibocsátás); — a korszerű és jó minőségű helyi és helyközi közforgalmú személyközlekedés biztosítása, ennek keretében első lépésként a szolgáltató társaságok közötti átjárhatóságot biztosító új bérletrendszer megvalósítása a fővárosban és vonzáskörzetében (Budapesti Közlekedési Szövetség).

A 2015-ig prioritást élvező további fejlesztések: — a Nyugat-Dunántúlon átvezető, É—D-i közlekedési folyosó kialakítása, különös tekintettel az M9 és az M86-os gyorsforgalmi utak és a Sopron—Szombathelyen keresztül vezető, Bécs—Graz vasútvonal fejlesztésére; — a logisztikai szolgáltató központok hálózata és a korszerű kombinált fuvarozási terminálok fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a környezetkímélő áruszállítások részarányának növelését; — a magyar Duna-szakaszon — nemzetközi összefogással — a megfelelő vízi út és az Országos Közforgalmú Kikötők infrastruktúrájának fejlesztése; — a regionális jelentőségű nemzetközi repülőterek fejlesztése; — a légiforgalmi szolgálat továbbfejlesztése, a légtér biztonságának növelése, a légiforgalmi irányítási rendszerek és eljárások európai harmonizálása és integrálása; — az igényeknek és követelményeknek megfelelő, korszerű járműpark megteremtése (beleértve az akadálymentesség igényét is); — a közlekedési pályák és szolgáltatások hatékonyabb kihasználását biztosító intelligens közlekedési rendszerek alkalmazása; — Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér (BFNR) kapacitásának és szolgáltatásainak bővítése és a fővárosi gyorsvasúti kapcsolata.

Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke