📄 Jogszabály szövege
19/2004. (III. 26.) OGY határozata a 2003—2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról.
1. Az Országgyűlés jóváhagyja a magyar közlekedéspolitikát, amelynek stratégiai főirányai:
— az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a
területi különbségek csökkentése, a közlekedésbiztonság
növelése, az épített és természeti környezet védelme,
— az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése,
— a környező országokkal való kapcsolatok feltételeinek javítása, és ezen kapcsolatok bővítése,
— a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása, — a hatékony üzemeltetés és fenntartás feltételeinek
megteremtése a szabályozott verseny segítségével.
Egyetért a főirányokból eredő célokkal, a közlekedéspolitika prioritásaival és a megvalósítás érdekében az alábbi
kiemelt területek fejlesztésével:
Általános közlekedéspolitikai elemek, melyek megvalósítása elsődleges, és összhangban áll az EU-közlekedéspolitika prioritásaival:
— a páneurópai hálózat magyarországi bővítése, hogy
az országhatártól országhatárig tartó, a főváros központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével a folyamatosan növekvő, transz-európai forgalmi terhelésnek is
megfeleljen, egyúttal lehetőséget teremtve az uniós támogatások hazai felhasználásának növelésére;
— a közlekedési alágazatok (vasúti, közúti, vízi és légi)
összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával;
— a közlekedésbiztonság javítása;
— a környezetszennyezés (üvegházhatást okozó légne
mű anyagok és szilárd összetevők, valamint a zaj- és rezgésterhelés) csökkentése, a természeti és táji értékek védelme
a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és fenntartása során;
— a közlekedési tarifák, díjak, kedvezmények és bevételkiegészítések korszerűsített, egységes alapokra helyezett EU-konform rendszere; a díjbeszedés, valamint az
integrált menetjegyrendszer korszerű telematikai megoldásainak bevezetése;
A határozatot az Országgyűlés a 2004. március 22-i ülésnapján
fogadta el.
— a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének
növelése, munkakörülményeik korszerűsítése, a kor követelményeinek megfelelő ismeretek megszerzése.
Kiemelten kezelt fejlesztések a 2006-ig terjedő szakaszban: — a páneurópai hálózat részeként országhatártól országhatárig tartó, valamint az országot É—D-i és K—Ny-i
irányban átszelő, a főváros központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat időarányos kiépítése oly módon, hogy a
hálózat biztosítsa az adott térségnek a vele kapcsolatban
lévő más térségek felőli kedvező elérhetőségét;
— a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése célszerűen kapcsolódjék össze az adatátviteli informatikai hálózat kiépítésével; az állami tulajdonú autópályák üzemi és hírközlési,
valamint jövőbeni elektronikus díjszedési, felügyeleti és
ellenőrzési rendszerének működtetéséhez szükséges nagy
kapacitású adatátviteli rendszer legyen alkalmas — üzleti
alapon — egyéb célú szolgáltatások lehetőségének biztosítására;
— a fővárost elkerülő gyorsforgalmi körgyűrű időarányos kiépítése, valamint a főváros északi oldalán épülő egy,
és az M0 déli hídjától az országhatárig terjedő Duna-szakaszon (Szekszárdon kívül) a dunaújvárosi híd megépítése,
a fővárosra nehezedő forgalmi nyomás csökkentése és a
regionális kapcsolatok javítása céljából;
— az európai normáknak megfelelő vasúti törzshálózat
fejlesztése (hazai és nemzetközi fővonalak) az egységes
európai vasúti hálózat részeként, amely biztosítja Magyarország tranzit szerepének visszaszerzését, valamint lehetővé teszi az uniós tagországok irányában a nagy sebességű
vasúti összeköttetést;
— az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése, járműbeszerzési és járműcsereprogram beindítása (melynek eredményeképpen jelentősen csökkenthetővé válik a belvárosok személygépkocsi forgalma, ezáltal pedig lényegesen
csökken a káros anyag kibocsátás);
— a korszerű és jó minőségű helyi és helyközi közforgalmú személyközlekedés biztosítása, ennek keretében első lépésként a szolgáltató társaságok közötti átjárhatóságot biztosító új bérletrendszer megvalósítása a fővárosban
és vonzáskörzetében (Budapesti Közlekedési Szövetség).
A 2015-ig prioritást élvező további fejlesztések: — a Nyugat-Dunántúlon átvezető, É—D-i közlekedési
folyosó kialakítása, különös tekintettel az M9 és az M86-os
gyorsforgalmi utak és a Sopron—Szombathelyen keresztül
vezető, Bécs—Graz vasútvonal fejlesztésére;
— a logisztikai szolgáltató központok hálózata és a
korszerű kombinált fuvarozási terminálok fejlesztése,
amelyek lehetővé teszik a környezetkímélő áruszállítások
részarányának növelését;
— a magyar Duna-szakaszon — nemzetközi összefogással — a megfelelő vízi út és az Országos Közforgalmú
Kikötők infrastruktúrájának fejlesztése;
— a regionális jelentőségű nemzetközi repülőterek fejlesztése; — a légiforgalmi szolgálat továbbfejlesztése, a légtér
biztonságának növelése, a légiforgalmi irányítási rendszerek és eljárások európai harmonizálása és integrálása;
— az igényeknek és követelményeknek megfelelő, korszerű járműpark megteremtése (beleértve az akadálymentesség igényét is);
— a közlekedési pályák és szolgáltatások hatékonyabb
kihasználását biztosító intelligens közlekedési rendszerek
alkalmazása;
— Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér (BFNR)
kapacitásának és szolgáltatásainak bővítése és a fővárosi
gyorsvasúti kapcsolata.
2. Az Országgyűlés fontos nemzetgazdasági érdeknek
tartja az új közlekedéspolitika megvalósítását, és felkéri a
Kormányt, hogy annak végrehajtására azonnal intézkedjen.
3. E határozat kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti
a magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához
szükséges legfontosabb feladatokról szóló 68/1996.
(VII. 9.) OGY határozat.
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.