← Magyarország

53/2015. (III. 17.) Korm. rendelete a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének felté

Röviden

Ez a rendelet a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi munkavégzési tilalom alóli eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeit szabályozza. Meghatározza az engedélyezési eljárást és a nyilvántartás rendjét.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
53/2015. (III. 17.) Korm. rendelete a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről. A Kormány a  kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014.  évi CII.  törvény 8.  §-ában és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A nyitva tartási tilalom alóli mentesülés engedélyezésével kapcsolatos eljárás 1. § (1) A  kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014.  évi CII.  törvény (a továbbiakban: Kszvmtv.) által meghatározottaktól eltérően, a mentességi feltételeknek való megfelelés esetében az  e  rendelet által meghatározott mentesülési engedélyezési eljárásnak megfelelő nyitva tartást az  üzlet helye szerinti település, Budapesten a  kerületi önkormányzat jegyzője, a  Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban együtt: jegyző) engedélyezi. (2) Az engedély iránti kérelmet a tevékenység végzésének megkezdése előtt 5 nappal kell a jegyzőhöz benyújtani. (3) A  kérelemnek tartalmaznia kell az  üzlet nevét, címét, cégjegyzékszámát (egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát) és a mentességi feltételeknek való megfelelésre vonatkozó nyilatkozatot. (4) A jegyző a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül jelzi a (7) bekezdés b) pontja szerinti jogosultság hiányát, ha a  nyitva tartáshoz szükséges mentességi feltételek nem állnak fenn a  kérelem vonatkozásában. Ha a  jegyző 5 napon belül nem jelzi a jogosultság hiányát, akkor a tevékenység megkezdhető vagy folytatható. (5) A  kérelmező kereskedő köteles – a  módosulásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 8 napon belül  – bejelenteni a jegyzőnek, ha a kérelem alapjául szolgáló körülmények megváltoztak. Ha a kérelmező kereskedő már nem felel meg a mentességi feltételeknek, e módosulás bejelentését követően a tevékenység nem folytatható. (6) A kérelmező kereskedő köteles a kérelmet évente ismételten benyújtani. (7) A tevékenység a) megszüntetésének a kérelmező kereskedő általi bejelentéséig, b) a  kereskedő – a  mentességi feltételek alapján megállapítható – kivételes nyitva tartási időben való nyitva tartásra való jogosultsága hiányának jegyző általi jogerős megállapításáig, vagy c) a megkezdésére vagy a folytatására jogosultság (4) bekezdés szerinti kezdetétől számított egy év elteltéig folytatható. (8) A  jegyző a  kérelem vagy a  bejelentés részére való kézbesítésétől számított 15 napon belül hivatalból tájékoztatja a fogyasztóvédelmi hatóságot a kérelem benyújtásáról, a tevékenység folytatásáról és arról, ha a tevékenység már nem folytatható. (9) A  fogyasztóvédelmi hatóság az  általa a  Kszvmtv. alapján alkalmazott ellenőrzési intézkedések okáról, típusáról és az  ellenőrzést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjáról hivatalból tájékoztatja a  jegyzőt a tájékoztatásra okot adó körülmény bekövetkezésének napjától számított 15 napon belül. 2. A nyitva tartási tilalom alóli mentesülésre vonatkozó kérelmek és engedélyek nyilvántartásának rendje 2. § (1) A jegyző a kérelmező kereskedők kérelmeinek, bejelentéseinek, és az azokban foglalt adatoknak a felkutathatósága, valamint azokról a  nyilvánosság tájékoztatása, továbbá a  kereskedők feletti ellenőrzés segítése céljából nyilvántartást vezet az 1. § szerinti tevékenységek folytatásáról. (2) A jegyző a kérelmező kereskedő (3) bekezdésben foglalt adatait bejegyzi a nyitva tartási tilalom alóli mentesülésre vonatkozó kérelmek és engedélyek nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás). (3) A nyilvántartás tartalmazza: a) a kérelmező kereskedő aa) nevét, cégnevét, ab) cégjegyzékszámát, ennek hiányában regisztrációs számát, b) a kérelem, bejelentés benyújtásának napját, c) a kérelemmel, bejelentéssel érintett üzlet címét, d) az üzlet nyitva tartására vonatkozó jogalapot, e) ha a tevékenység már nem folytatható, ennek okát, beálltának napját, f ) az  alkalmazott ellenőrzési intézkedés okát, típusát és az  ellenőrzést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját. (4) A  (3)  bekezdésben foglalt adatok – a  (3)  bekezdés f )  pontjában foglalt adatok kivételével – nyilvánosak, a  jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. (5) A nyilvántartás a (3) bekezdés b)–f ) pontjában foglalt adatokat közhitelesen tanúsítja, azok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 3. § (1) A  kérelmező kereskedő köteles – a  módosulásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 8 napon belül  – bejelenteni a jegyzőnek a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását. (2) A jegyző az adatváltozást bejegyzi a nyilvántartásba. 4. § A  jegyző a  törlésre okot adó körülmény bekövetkezésének évét követő második év végén törli a  kérelmező kereskedő adatait a nyilvántartásból, ha a) a tevékenység már nem folytatható, vagy b) a kérelmező kereskedő tevékenységével felhagyott, illetve az üzlet megszűnt. 5. § A  jegyző a  nyilvántartásba bejegyzett adatokat a  kérelmező kereskedő adatainak a  nyilvántartásból való törlését követően négy évig tárolja, azt követően megsemmisíti azokat. 3. Záró rendelkezések 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 7. § Ez a  rendelet akkor alkalmazható, ha a Kormány – a Kszvmtv. 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az üzletek Kszvmtv. 3. §-ától eltérő nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket határoz meg. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.