116/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

116/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó 2013. június 27-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az  Országos Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „„egyetért-e ön azzal, hogy a 2014-es országgyűlési és helyhatósági választás során a jelöltek közül, mint közbizalomra méltatlan személy, automatikusan törlésre kerüljenek azok, akik hivatalos személyként (bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, önkormányzati képviselők, polgármesterek, ovB tagok, stb.) írásbeli felhívás ellenére megtagadták, a jogvesztő határidő után, nem jogutód szervezetként alakult, a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzés elmaradása miatt jogilag soha-semmikor létre nem jött, a  mai napig jogellenesen működő ügyvédi kamara tisztségviselői ellen a  Be 171.§.(2)  bekezdése alapján büntető feljelentést tegyenek és ezzel szándékosan segítséget nyújtottak, illetve a  mai napig segítséget nyújtanak a  bűnszervezetben, folytatólagosan különösen jelentős értékre elkövetett csalás bűntettének és más bűncselekményeknek az elkövetéséhez?” Magyarország Alaptörvénye (a  továbbiakban: Alaptörvény) 8.  cikke tartalmazza az  országos népszavazásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Az  Alaptörvény 8.  cikk (3)  bekezdése c)  pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az  országgyűlési képviselők, a  helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az  európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról. A  választhatóság jogának korlátozását az  Alaptörvény és – felhatalmazása alapján – a  választási anyagi jogi törvények tartalmazzák. A  választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Ve.) szabályozza az  ajánlás részletszabályait mind az országgyűlési képviselők, mind a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén szükségessé válna a  választhatóságra vonatkozó és a  jelöltállítás szabályainak a  megváltoztatása az  Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés tiltott tárgykörnek minősül, így a kérdésben nem tartható népszavazás. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a  kezdeményezésben foglalt kérdés az  Nsztv. 13.  § (1)  bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az  egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a  népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a  választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a  kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés rendkívüli hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a  választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a  kezdeményezésben használt megfogalmazás többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy a  választópolgárok számára egyértelműen értelmezhető legyen. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy kezdeményezés azért sem egyértelmű, mivel az több kérdést tartalmaz, ugyanis egyszerre a  „bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, önkormányzati képviselők, polgármesterek, OVB tagok, stb.” vonatkozásában kellene a  választópolgároknak véleményt nyilvánítani. A  felsorolás egyes elemei tekintetében viszont nincs lehetőségük a  választópolgároknak külön-külön döntést hozniuk a kezdeményezésekről. Fentiek alapján az  Országos Választási Bizottság – az  Nsztv. 10.  § b) és c)  pontjai alapján, mivel a  kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, továbbá a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a  törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az  Alaptörvény 8.  cikk (3)  bekezdése c)  pontján, az  Nsztv. 2.  §-án, a  10.  § b) és c)  pontján, 13.  § (1)  bekezdésén, a  Ve. 349.  § (1)  bekezdés c)  pontján, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás a  régi Ve. 130.  §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke