116/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó

1. június 27-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „„egyetért-e ön azzal, hogy a 2014-es országgyűlési és helyhatósági választás során a jelöltek közül, mint közbizalomra méltatlan személy, automatikusan törlésre kerüljenek azok, akik hivatalos személyként (bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, önkormányzati képviselők, polgármesterek, ovB tagok, stb.) írásbeli felhívás ellenére megtagadták, a jogvesztő határidő után, nem jogutód szervezetként alakult, a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzés elmaradása miatt jogilag soha-semmikor létre nem jött, a mai napig jogellenesen működő ügyvédi kamara tisztségviselői ellen a Be 171.§.

(2)bekezdése alapján büntető feljelentést tegyenek és ezzel szándékosan segítséget nyújtottak, illetve a mai napig segítséget nyújtanak a bűnszervezetben, folytatólagosan különösen jelentős értékre elkövetett csalás bűntettének és más bűncselekményeknek az elkövetéséhez?” Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikke tartalmazza az országos népszavazásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Az Alaptörvény 8. cikk

(3)bekezdése c) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról. A választhatóság jogának korlátozását az Alaptörvény és – felhatalmazása alapján – a választási anyagi jogi törvények tartalmazzák. A választási eljárásról szóló

1. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szabályozza az ajánlás részletszabályait mind az országgyűlési képviselők, mind a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén szükségessé válna a választhatóságra vonatkozó és a jelöltállítás szabályainak a megváltoztatása az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés tiltott tárgykörnek minősül, így a kérdésben nem tartható népszavazás. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv.
2. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés rendkívüli hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a kezdeményezésben használt megfogalmazás többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy a választópolgárok számára egyértelműen értelmezhető legyen. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy kezdeményezés azért sem egyértelmű, mivel az több kérdést tartalmaz, ugyanis egyszerre a „bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, önkormányzati képviselők, polgármesterek, OVB tagok, stb.” vonatkozásában kellene a választópolgároknak véleményt nyilvánítani. A felsorolás egyes elemei tekintetében viszont nincs lehetőségük a választópolgároknak külön-külön döntést hozniuk a kezdeményezésekről. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk

(3)bekezdése

1. c)pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
2. b)és
3. c)pontján, 13. §

(1)bekezdésén, a Ve. 349. §

(1)bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §

(1)bekezdésén, 39. §

(3)bekezdés d) pontján, 42. §

(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §

(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke