780/B/2005. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítván

780/B/2005. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő 1. Az Alkotmánybíróság az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (2) bekezdés f) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2. Az Alkotmánybíróság az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja módosítására irányuló kérelmet visszautasítja. I. Az indítványozó az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 29. § (2) bekezdés f) pontja megsemmisítése és az (1) bekezdés a) pontjának módosítása iránt fordult az Alkotmánybírósághoz. Kérelme arra irányul, hogy ne csak a nyomozási tevékenységet végző ügyészség tartozzon a Tv. szerinti hatóság-fogalom alá, így az országgyűlési biztos által vizsgálható szervezetek közé, hanem az ügyészségi szervezetet általában vizsgálhassa a biztos. Megítélése szerint az ügyészség működésének megfelelő ellenőrzését nem biztosítja kellőképpen, hogy „tevékenységével, munkájával kapcsolatosan ellenőrzési joga korlátozott mértékben csak az Országgyűlésnek van, amely abban nyilvánul meg, hogy a Legfőbb ügyész az Országgyűlésnek az ügyészség működéséről beszámol, továbbá interpellálható meghatározott körben.” Hivatkozik a 42/1998. (X. 2.) AB végzésre is, ami alapján kifejti, hogy nem alkotmányos a vizsgálatok engedélyezésének olyan módja, amely a hatalmat gyakorlók aktuális megállapodásán nyugszik. Mindezek az Alkotmány 64. §-ában biztosított panaszjogot sértik az indítványozó álláspontja szerint, ezért kéri a támadott jogszabály megsemmisítését, valamint olyan tartalmú módosítását, amely alapján az ügyészség is a Tv. hatóságfogalma alá tartozna. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett – érdemi vizsgálatba bevont – rendelkezései: „64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban ké- relmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.” 2. A Tv. vizsgált rendelkezései: „29. § (1) E törvény alkalmazásában – a (2) bekezdés ben foglaltak kivételével – hatóság: a) a közigazgatási feladatot ellátó szerv; … f) a nyomozó hatóság, ideértve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet is;” (2) E törvény alkalmazásában nem minősül hatóságnak: … f) az ügyészség, kivéve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet.” III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az indítványozó érvelése szerint az Alkotmány 64. §-a alapján indokolt volna az ügyészséget az országgyűlési biztos tevékenységének szervi hatálya alá vonni, mert csak ez biztosítaná kellőképpen, hogy az ügyészség a hozzá beérkezett panaszokat megfelelően elbírálja. Az Alkotmánybíróság több alkalommal vizsgálta az Alkotmány 64. §-ának tartalmát. „Az Alkotmány 64. §-a a petíciós jogot szabályozza. Ennek alapján az illetékes állami szerveknek a külön jogszabályok által megállapított egyik alapvető funkciója a kérelem vagy panasz elbírálása és orvoslása (987/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 527, 528–530.). Több más határozatban viszont az érdemi összefüggés hiányát állapította meg az Alkotmánybíróság az indítványozók által felvetett probléma és az Alkotmány 64. §-a között [lásd: 52/1996. (XI. 14.) AB határozat, ABH 1996, 159, 163.; 987/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 527.; 942/B/1997. AB határozat, ABH 2001, 943, 944.; 799/E/1998. AB határozat, ABH 2001, 1011, 1015–1016.; 1515/B/1996. AB határozat, ABH 2002, 797, 804.]. 2. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) kifejezetten rendelkezik arról, hogy az „ügyész köteles a hozzá beérkezett panaszokat (kérelmeket) késedelem nélkül megvizsgálni vagy megvizsgáltatni, törvénysértés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, és a panasz (kérelem) elintézéséről a panaszost (kérelmezőt) értesíteni”. [Ütv. 25. § (1) bekezdés]. Az Ütv. 25. § (2) bekezdése pedig szigorúan korlátozza azt a lehetőséget, amikor az ügyész a hozzá benyújtott panasz megvizsgálását mellőzheti. Az Alkotmány 64. §-ából nem következik olyan alkotmányos jog, hogy e panasz megvizsgálásának körülményeit az országgyűlési biztosnak kellene ellenőriznie, minthogy „[a]z Alkotmány 64. §-ában foglalt petíciós jogból nem vezethetők le sem az egyes állami szervek előtt folyó eljárásokban résztvevők konkrét jogosultságai és kötelezettségei, sem az, hogy ezeket az eljárásokat min den kérelemre automatikusan meg kellene indítani.” (1211/B/1996. AB határozat, ABH 2002, 768, 772.) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az ügyészség ellenőrzésével kapcsolatos jogosítványai az indítványozó érvei alapján nem állnak értékelhető alkotmányossági összefüggésben az Alkotmány 64. §-ával. Emiatt a Tv. 29. § (2) bekezdés f) pontjának megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elutasította. 3. Az Alkotmánybíróság hatásköreit az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § a)–h) pontjai sorolják fel, amely felsorolásban valamely jogszabály módosítása nem szerepel. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009, január, 3.) 29. § b) alapján az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha megállapítható, hogy az eljárásra nincs hatásköre. Mindezek alapján az indítványozónak a Tv. 29. § (1) bekezdés a) pontjának módosítására irányuló indítványát visszautasította. Budapest, 2010. február 15. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke