188/2011. (XI. 15.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. november 9-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

188/2011. (XI. 15.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. november 9-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva D. Zs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. Beadványozó 2011. november 2-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország megtagadja a további kamatfizetést azon hitelei után, amely hitel tőkeösszegét már visszafizette, továbbá legalább a tőkeösszeggel egyező kamatot már megfizetett az adott hitel után?” Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés nem bocsátható népszavazásra, mert az 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt tilalomba ütközik. Az Alkotmány 28. § (5) bekezdés a) pontja szerint „nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról…” Az Alkotmánybíróság több határozatában [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, 59/2004. (XII. 14.) AB határozat, 15/2005. (IV. 28.) AB határozat] értelmezte az Alkotmány fenti rendelkezését. A 16/2007. (III. 9.) AB határozat hivatkozása szerint: „a határozat értelmében az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdés a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat”. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a hitelek visszafizetése a mindenkori költségvetést érintő kérdés, ami mind a költségvetés bevételi, mind a kiadási oldalát befolyásolja. Ezért az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontja alapján a kérdésben országos népszavazás nem tartható. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontja alapján nem tartható országos népszavazás hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról. Az Alkotmánybíróság a 36/2003. (VI. 26.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a már aláírt nemzetközi szerződéseket az 1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben, az 1969. évi május hó 23. napján kelt nemzetközi szerződés kihirdetéséről (a továbbiakban: bécsi egyezmény) sajátos, a részes államok számára nemzetközi kötelezettséget teremtő védelemben részesíti. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés már aláírt nemzetközi szerződéseket is érintene, ezért az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt tilalomba ütközik, tekintettel arra, hogy a „Magyarország” által felvett hitelek egy részét nemzetközi szervezettől vette fel nemzetközi szerződés keretében. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem állapítható meg egyértelműen, hogy pontosan ki által felvett, milyen hitelekre vonatkozik a népszavazási kezdeményezés. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában két kérdést és feltételt von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. A leírtakból következik, hogy a túl bonyolult, érthetetlen vagy félreérthető kérdés nem tekinthető egyértelműnek. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) és b) pontjain, Nsztv. 2. §-án, 10. § b) és c) pontjain, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság