1038/B/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a végzés egy beadvány visszautasításáról szól, amely Budajenő Község Önkormányzata helyi építési szabályzatának törvényellenességét kifogásolta. Az Alkotmánybíróság azért utasította vissza a beadványt, mert az indítványozó nem volt jogosult az eljárási szabályok megsértése miatti vizsgálat kezdeményezésére.

Kire vonatkozik: Budajenő Község Önkormányzata és annak Képviselő-testülete; Azok a természetes személyek és társadalmi szervezetek, akiket érintenek a helyi építési szabályzatok és településrendezési tervek.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

Az önkormányzati rendeletek alkotmányellenességének és törvényellenességének vizsgálatát.
A településrendezés céljait és szabályait.
Az önkormányzati rendeletalkotás eljárási szabályait, különösen az egyeztetési kötelezettségeket.
Az Alkotmánybíróság eljárásának megindítására való jogosultságot különböző esetekben.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Budajenő Község Önkormányzata és annak Képviselő-testülete.
Azok a természetes személyek és társadalmi szervezetek, akiket érintenek a helyi építési szabályzatok és településrendezési tervek.

Melyek a főbb pontok?

Az Alkotmánybíróság különbséget tesz az alkotmányellenesség és az önkormányzati rendelet törvényellenessége között.
Bárki indítványozhatja az Alkotmánybíróság eljárását, ha egy önkormányzati rendelet normatív tartalma alkotmánysértő vagy törvénysértő.
Az önkormányzati rendeletalkotás eljárási szabályainak megsértéséből adódó törvényellenesség vizsgálatát kizárólag a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti.
Az Étv. 9. §-a számos egyeztetési kötelezettséget ír elő a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek elfogadásához, biztosítva a véleménynyilvánítási lehetőséget az érintettek számára.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

1038/B/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság Budajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének Budajenő község helyi építési szabályzatáról szóló 11/2006. (IX. 27.) számú rendelete törvényellenességének a megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.

1.Az indítványozó az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. §-ában szabályozott rendeletalkotási (véleményeztetési, egyeztetési) szabályok be nem tartására hivatkozik Budajenő Község Önkormányzatának „rendezési tervet elfogadó határozatával” összefüggésben. Azt sérelmezi, hogy az önkormányzat két civil szervezetnek nem küldte meg véleményezésre a terveket, az egyeztető tárgyalásra „az érintett természetes személyeket, társadalmi szervezeteket nem, vagy hiányosan hívta meg”, a meghívottak véleményére nem volt tekintettel, s a „felvett jegyzőkönyv szintén jogszabálysértő”. Mindezek eredményeképpen pedig megépült egy olyan körforgalom, mely miatt a szomszédos telek tulajdonosait kár érte.

Hiánypótlási felhívásra válaszul az indítványozó úgy nyilatkozott, hogy Budajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének Budajenő község helyi építési szabályzatáról szóló 11/2006. (IX. 27.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) megsemmisítését kéri, s indítványát konkrétan törvényellenességre alapítja. Az indítványozó tehát tartalmilag az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére hivatkozott. Kifejtette emellett azt is, hogy az önkormányzat által megvalósított törvényellenesség miatt szerinte az érintettek szabad véleménynyilvánításhoz való joga [Alkotmány 61. § (1) bekezdés] is sérült.

2.A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzatok általános feladatai között kiemeli a településrendezést. A településrendezés szabályait az Étv. határozza meg. A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának a megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése [Étv. 7. § (1) bekezdése]. Az önkormányzat rendeletalkotási eljárását keretjelleggel törvények általában szabályozzák. Az Étv. előírásaiból azonban kitűnik, hogy az önkormányzatok településrendezésre és építésügyre vonatkozó szabályozási autonómiája kizárólag a rendeletalkotás tartalmát és az alkalmazott eljárás lefolytatását meghatározó törvényi keretek között érvényesülhet. Ilyen, az önkormányzati rendeletalkotás során irányadó eljárási rendelkezéseket – garanciális eljárási szabályokat – állapít meg az Étv. 9. §-a, amikor a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek elfogadásához számos egyeztetési kötelezettséget ír elő, s az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseletek, hatóságok számára véleménynyilvánítási, javaslattételi, észrevételezési lehetőséget biztosít [Vö. 7/2003. (III. 13.) AB határozat, ABH 2003, 753, 756–757.]. A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek az Étv. 9. §-ában írt eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el.

Mindazonáltal korábbi határozatában az Alkotmánybíróság elvi jelleggel azt is megállapította, hogy a törvényi szabályozás külön kezeli az alkotmányellenesség [az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pont] és az önkormányzati rendelet törvényellenességének [Ötv. 99. § (2) bekezdés

a)pontja] esetét [30/1999. (X. 13.) AB határozat, ABH 1999, 411, 414. (a továbbiakban: Abh.)]. Az előbbi esetben az Alkotmánybíróság eljárását az Abtv. 21. § (2) bekezdése szerint bárki indítványozhatja, és ehhez hasonlóan, mivel „az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a törvénysértő önkormányzati rendelet egyben alkotmánysértő, az Alkotmánybíróság bárki indítványára lefolytatja az érdemi vizsgálatot akkor is, ha az indítványozó valamely önkormányzati rendelet normatív tartalma tekintetében törvénysértést állít” [Abh., ABH 1999, 411, 414.].

Ugyanakkor az „önkormányzati rendeletalkotás eljárási szabályainak megsértéséből adódó törvényellenesség vizsgálatát csak a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti. E tekintetben az alkotmánybírósági eljárás megindítására való jogosultság kizárólag a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés

a)pontján alapul” [Abh., ABH 1999, 411, 411.].

Mindezek alapján – az indítványozói jogosultság hiánya miatt – az Ör.-rel összefüggésben a rendeletalkotási eljárás törvényellenességének (az Étv.-be ütközésnek) a megállapítására irányuló kérelmet az Alkotmánybíróság jelen ügyben érdemben nem bírálhatja el. Ennek nyomán pedig értelemszerűen szintén nem vizsgálható az az indítványozói kérelem, amely a vélt törvényellenességgel összefüggésben, arra alapozva állította az Alkotmány 61. §

(1)bekezdésének a sérelmét.

Az Alkotmánybíróság így az indítványt az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § c) pontja alapján (az eljárás indítványozására az indítványozónak nincs jogosultsága) a rendelkező részben foglaltak szerint visszautasította.

Budapest, 2010. december 14. Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.