18/2015. (VIII. 3.) GVH utasítása a reprezentációs kiadások felosztásáról, azok teljesítése és elszámolása különös szabályairól.

18/2015. (VIII. 3.) GVH utasítása a reprezentációs kiadások felosztásáról, azok teljesítése és elszámolása különös szabályairól. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés e) pontja alapján, a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasítás 80. § 25.  pontjában foglalt tárgykörben – a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységével összefüggő reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának különös szabályait az alábbiak szerint állapítom meg. 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az utasítás alkalmazásában a) reprezentáció: aa) a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal) tevékenységével összefüggő szakmai megbeszélésen, tárgyaláson, értekezleten, egyeztetésen, konferencián, sajtótájékoztatón térítésmentesen biztosított vendéglátás (étel és ital), ab) a Hivatal által szervezett belföldi rendezvényen, illetve állami és nemzeti ünnepek, különböző évfordulók, kitüntetések és elismerések adományozása alkalmával térítésmentesen biztosított vendéglátás (étel és ital), és az ilyen rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó nem szakmai jellegű program, szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram); b) személyi reprezentáció: az  elnök, az  elnökhelyettesek, a  főtitkár, a  versenytanácstagok, az  irodavezetők és irodavezető-helyettesek (a továbbiakban együtt: személyi reprezentációra jogosultak) feladatai ellátása során, hivatalos célú megbeszélés, értekezlet, találkozó alkalmával biztosított belföldi vendéglátás. (2) Nem minősül reprezentációs kiadásnak az  olyan juttatás, ellátás, szolgáltatás költsége, amely a  rendezvény lebonyolításának feltételeit képezi (pl. terembérleti díj, a  bemutatóeszközök használati díja, a  közreműködők, hivatalból részt vevők, kiküldetésben lévők utazási és szállásköltsége, tolmácsfülke, hangosítás, mikrofonszolgáltatás költségei). 2. § (1) A reprezentációs célra fordítandó kiadási előirányzatot a Hivatal elemi költségvetésében külön meg kell tervezni. (2) A reprezentációs kiadások tekintetében a teljesítésigazolásra, valamint utalványozásra a Költségvetési Iroda vezetője jogosult; távollétében a  kötelezettségvállalás, az  érvényesítés és az  utalványozás rendjéről szóló külön normatív utasítás általános szabályait kell alkalmazni. 2. A személyi reprezentációs keret összege és elszámolásának különös szabályai 3. § (1) A személyi reprezentációra jogosultak az 1. mellékletben meghatározott havi keretösszeget használhatják fel személyi reprezentáció céljára. (2) Ha a  személyi reprezentációra jogosult vezetői megbízására hó közben kerül sor, a  személyi reprezentációs keret a következő teljes hónaptól vehető igénybe. (3) A személyi reprezentációs keret összegét a  Költségvetési Iroda negyedévenként előre, ellátmányként bocsátja a jogosultak részére rendelkezésre. (4) A személyi reprezentációs keret terhére kizárólag az  alábbiakban felsorolt, vendégek fogadásához kapcsolódó fogyasztási cikkek költségei számolhatók el: a) kávé, instant kávé, kávékapszula, kapucsínó italpor, kakaó, kakaópor, tea, b) kristály- és kockacukor, édesítőszer, méz, c) tej, tejpor, sűrített tej, tejszín, tejszínpor, d) citrom, citromlé, e) édes és sós aprósütemény, cukrászsütemény, f ) előrecsomagolt édes és sós késztermék, desszert, csokoládé, g) sajt, szendvics, h) gyümölcs, aszalt gyümölcs, olajos magvak, i) alkoholmentes üdítőital, gyümölcslé, ásványvíz, valamint j) bor, pezsgő. 4. § (1) A személyi reprezentációra előlegként kiadott összeggel a felvételt követő harminc napon belül a 2. melléklet szerinti kísérőlapon kell elszámolni a  Hivatal házipénztárában, a  Hivatal nevére és címére a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően kiállított – negyedévenként legfeljebb három – bizonylattal. (2) Háromnál több bizonylat esetén a  jogosult köteles megjelölni, hogy a benyújtott bizonylatok közül melyik három elszámolását kéri. (3) A bizonylaton kizárólag a  3.  § (4)  bekezdése alapján elszámolható tétel szerepelhet, ellenőrizhető formában, részletezve. Más tételt is tartalmazó bizonylat elszámolásra nem fogadható el. (4) Az elszámolásra benyújtott bizonylat kiállításának időpontja nem lehet korábbi, mint az  ellátmány kiadásának időpontja. (5) Ha a személyi reprezentációra jogosult a felvett előleggel az (1) bekezdésben meghatározott határidőben nem számol el, illetve nem fizeti vissza az el nem számolt előleg összegét, az egyéb adóköteles jövedelmének minősül. A személyi reprezentációra jogosult a határidőben vissza nem fizetett előleg összegéért kártérítési felelősséggel tartozik. (6) A tárgynegyedévben fel nem használt személyi reprezentációs keret a következő negyedévben nem használható fel. 3. A reprezentációs kiadások adóügyi elszámolása 5. § A reprezentációs kiadások után a  közterheket (a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás) a Költségvetési Iroda vallja be és fizeti meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. 4. Záró rendelkezések 6. § (1) Ez az utasítás 2015. október 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a  reprezentációs kiadások felosztásáról és elszámolásának különös szabályairól szóló 7/Eln./2012. [8/2012. (IV. 25.) GVH] utasítás. Dr. Juhász Miklós s. k., elnök