← Magyarország

110/2011. (X. 7.) HM utasítása a rangidős nemzeti képviselők feladatainak ideiglenes megállapításáról.

Röviden

Ez az utasítás a külföldön szolgáló katonák közül kijelölhető rangidős nemzeti képviselők feladatait és jogköreit határozza meg ideiglenesen. Célja a külföldi szolgálat hatékonyabb koordinálása és az ott szolgálók támogatása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

110/

  1. (X. 7.) HM utasítása a rangidős nemzeti képviselők feladatainak ideiglenes megállapításáról. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló
  2. évi CV. törvény
  3. §

(1)bekezdésének f) pontja alapján az alábbi utasítást adom ki. 1. §
(1)Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja az eredeti külföldi szolgálati beosztása mellett a Honvéd Vezérkar főnöke parancsával rangidős nemzeti képviselőnek is kijelölhető.
(2)A rangidős nemzeti képviselőnek e feladatok ellátásáért külön díjazás nem jár, de a feladatok végrehajtásával kapcsolatban felmerült, engedélyezett költségeket – ide nem értve az eltérő módon szabályozott reprezentációs költségeket – elszámolhatja.
(3)Rangidős nemzeti képviselőt lehet kijelölni a tartós külföldi szolgálatot teljesítő állomány azonos szolgálati helyen, egy parancsnokság alá tartozó, vagy egy földrajzilag körülhatárolható helyen együtt tartózkodó több tagja közül, amennyiben a feladat teljesítése vagy a külföldi szolgálati hely igénye alapján ez szükséges, így különösen: a) a Hjt. 2. §
(32)bekezdés
  1. b)pontja szerinti parancsnokságokon beosztást ellátók;
  2. b)külföldi műveleti területen végrehajtandó feladatok esetén a műveleti parancsnokságok irányítása alá tartozók (kontingens állomány, törzs- és összekötő tisztek);
  3. c)nemzetközi szervezetek területileg illetékes központja alá tartozók;
  4. d)egy adott külföldi oktatási intézményben oktatók, illetve tanulók;
  5. e)külföldi állam védelmi minisztériumában, vezérkaránál, fegyveres erőinél szolgálatot teljesítők;
  6. f)az a)–
  7. e)pont alá nem tartozó esetekben az adott helyőrségben szolgálatot teljesítők tekintetében.
(4)Szükség esetén – az adott földrajzilag körülhatárolható helyen található szolgálati helyek egymás közötti viszonyához igazodva – több szinten is kijelölhetők rangidős nemzeti képviselők.
(5)Ideiglenes külföldi szolgálat, illetve külföldi tanulmányok 1 évet meg nem haladó folytatása esetében kijelölés hiányában szükség esetén a delegációvezetőt, illetve csoportparancsnokot kell rangidős nemzeti képviselőnek tekinteni.
(6)A rangidős nemzeti képviselő a katonadiplomáciai szolgálatot ellátó állomány vonatkozásában illetékességgel nem rendelkezik. 2. §
(1)A rangidős nemzeti képviselő részére ebben a minőségében a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese – az MH Katonai Képviselő Hivatala, katonai képviselő (Brüsszel), az MH Nemzeti Katonai Képviselet, nemzeti katonai képviselő (Mons), illetve az MH Nemzeti Összekötő Képviselet (Norfolk), képviseletvezető útján, illetve a Hjt. 2. §
(32)bekezdés a), c),
  1. d)és
  2. e)pontjai szerinti külföldi szolgálatteljesítés esetén az MH ÖHP parancsnoka parancsot adhat, aki felé a rangidős nemzeti képviselőt jelentési kötelezettség terheli. A Honvéd Vezérkar főnöke – ettől eltérően – a rangidős nemzeti képviselő irányába közvetlen intézkedési joggal is rendelkezik.
(2)A rangidős nemzeti képviselő elöljárói, illetve felettesi jogkörrel nem rendelkezik, de a számára ilyen minőségében megszabott feladatok elvégzése érdekében jogosult feladatot szabni az illetékességi területéhez tartozó állománynak, feltéve, ha az nem akadályozza az állomány tagjának szolgálati tevékenységét, és a feladat nem tartozik más elöljáró feladatkörébe. 3. §
(1)A rangidős nemzeti képviselő a) a hazai elöljáró utasításainak keretei között képviseli az 1. §
(3)bekezdése szerinti szolgálati helyen szolgálatot teljesítő állományt a külföldi szolgálati hely, valamint a küldő felé, ennek keretén belül a kapott parancsnak megfelelően az elöljáró tájékoztatása mellett önálló döntést is hozhat;
  1. b)tájékozódik és tájékoztatást nyújt mind az állomány, mind a kiküldő, mind a külföldi szolgálati hely részére; amennyiben valamely kérdésben elöljárói döntés szükséges, a szolgálati út betartásával köteles döntést kérni;
  2. c)a protokolláris feladatokat a tartós külszolgálatot teljesítők reprezentációs tevékenységéről szóló HM utasítás alapján látja el;
  3. d)segítséget nyújt az állomány tagjainak a mindennapi életvitellel kapcsolatos problémák megoldásában;
  4. e)tájékoztatja a hazai elöljáróját az adott külföldi szolgálati helynek a rangidős nemzeti képviselőre vonatkozó szabályairól;
  5. f)közreműködik az állomány útbaindításában, a szabadságolások tervezésében;
  6. g)rendszeresen leigazolja az állomány logisztikai támogatását végző, a nyújtott szolgáltatásokat nyilvántartó, és a nemzeti közös költségek kiszámlázásához adatszolgáltatást teljesítő szervezeti elemnél az állomány által ténylegesen igénybe vett szolgáltatásokat a kontingensek logisztikai, illetve pénzügyi állományával történt egyeztetést követően;
  7. h)leigazolja az állomány tagját érintő, a nemzetközi szervezet részéről történt útbaindítás során keletkezett, de a nemzetközi szervezet által nem térített, így az MH költségvetését terhelő költségelemek esetén a szolgáltatás igénybevételének jogosságát;
  8. i)közreműködik az állomány teljesítményértékelésében.
(2)A kijelölésre vonatkozó parancs, nemzetközi megál lapodás, illetve a műveleti utasítás a rangidős nemzeti képviselő számára további feladatokat határozhat meg.
(3)Az
(1)bekezdés keretében a rangidős nemzeti képviselő jogosult különösen:
  1. a)állománygyűlés összehívására;
  2. b)az általános katonai öltözeti és viselkedési szabályok vonatkozásában eljárni;
  3. c)a kiküldőtől vagy a külföldi szolgálati hely szerinti elöljárótól kapott feladatnak megfelelően adatszolgáltatást elrendelni.” 4. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba. Ahol jogszabály, vagy miniszteri utasítás nemzeti rangidősről rendelkezik, azon a rangidős nemzeti képviselőt kell érteni. Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.