46/2011. (VI. 9.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgy

46/2011. (VI. 9.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 351/2009. (VIII. 14.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzést a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás 1. A kifogás előterjesztője országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB). Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy a paksi atomerőmű 100 kilométeres körzetében ne létesülhessen új atomreaktor.” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a 351/2009. (VIII. 14.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) megtagadta. Az OVB döntését azzal indokolta, hogy a feltett kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi II. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ában meghatározott egyértelműség követelményének. Az OVB álláspontja szerint „a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kérdés több értelmezésre is lehetőséget ad. A kezdeményezésből nem derül ki egyértelműen, hogy annak elsődleges célja az, hogy Paks 100 km-es körzetén kívül, vagy Pakson se létesülhessen új atomreaktor.” Ezen kívül az OVBh. arra is hivatkozik, hogy a 100 km-es körzet a Magyar Köztársaság határain túlnyúlik, így arra vonatkozóan az Országgyűlés nem is alkothat jogszabályt. A kifogástevő az előírt határidőn belül terjesztett elő kifogást az OVB határozatával szemben. A határozat rendelkező részét nem, csupán indoklását vitatta. A kifogástevő álláspontja szerint a kérdés hitelesítését az Nsztv. 10. § c) pontja, illetve az Nsztv. 13. § (1) bekezdése alapján kellett volna megtagadni, mivel „az aláírásgyűjtő íven szereplő mondat nem kérdés, hanem óhajtó mondat, ezáltal arra nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni”. Úgy véli továbbá, hogy az OVBh. a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 29/B. § (2) bekezdés e) pontjának sem felel meg, hiszen ez előírja, hogy az OVB határozatainak tartalmazniuk kell „azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta”. Álláspontja szerint az OVBh. indokolásában nemcsak az Nsztv. 10. § c) pontját kellett volna megjelölni, hanem a 10. § a) pontját is, mivel a határozat erre is hivatkozott. Mindezek alapján arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy az OVB határozatát semmisítse meg, és kötelezze az OVB-t új eljárás lefolytatására. 2. Az Alkotmánybíróság hatáskörét jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontjának megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, amelynek során az Alkotmánybíróság azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdés a)–c) pontjaiban; a 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Jelen ügyben a kifogás előterjesztője nem állította, hogy az OVBh. rendelkező része jogszabálysértő lenne, csupán azt fogalmazta meg, hogy a kifogásban kifejtett indokok alapján kellett volna az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadni. Az Alkotmánybíróság 7/2010. (I. 21.) AB határozatában [ABK 2010. január, 39, 40.] kifejtette, hogy „népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott döntés elleni kifogást csak az OVB határozatának rendelkező része ellen lehet előterjeszteni, annak megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását kérve”. Jelen ügyben a kifogástevő csak az OVBh. indokolását, vagyis azokat a megállapításokat sérelmezte, amelyek alapján az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. A Ve. 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján az OVB határozata ellen előterjesztett kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A Ve. 77. § (5) bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. § (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltakat. [85/2008. (VI. 13.) AB végzés, ABH 2008, 1553, 1554.; 13/2009. (II. 13.) AB végzés, ABK 2009. február, 154.] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben előterjesztett kifogás a törvényben előírt követelményeknek nem felel meg, így nem tekinthető érdemben elbírálhatónak. Az Alkotmánybíróság a tartalmi feltételeknek meg nem felelő kifogást az Abtv. 22. § (2) bekezdésében, a Ve. 116. §-ában, valamint 77. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, illetve az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat [ABK 2009. január, 3.] 29. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. A kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása következtében az OVBh. hatályban marad. Az Alkotmánybíróság végzésének közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2011. június 7. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke