← Magyarország

34/2015. (XI. 10.) IM rendelete a tizennegyedik életévét be nem töltött terhelt vagy tanú, valamint a különleges bánásmódot igénylő sértett meghallgat

Röviden

Ez a rendelet a tizennegyedik életévét be nem töltött terheltek vagy tanúk, valamint a különleges bánásmódot igénylő sértettek rendőrségi meghallgatására szolgáló helyiségek kialakításáról és ellenőrzéséről szól. Célja, hogy biztosítsa ezen személyek meghallgatásának megfelelő körülményeit.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
34/2015. (XI. 10.) IM rendelete a tizennegyedik életévét be nem töltött terhelt vagy tanú, valamint a különleges bánásmódot igénylő sértett meghallgatására szolgáló rendőrségi helyiség kialakításáról és ellenőrzéséről. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604.  § (2)  bekezdés s)  pontjában kapott felhatalmazás alapján a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A különleges meghallgató szoba kialakítása 1. § (1) A  tizennegyedik életévét be nem töltött terhelt vagy tanú, valamint a  különleges bánásmódot igénylő sértett meghallgatására szolgáló helyiséget (a továbbiakban: különleges meghallgató szoba) az  e  rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell kialakítani. (2) A  különleges meghallgató szobát úgy kell kialakítani, berendezni, felszerelni, hogy az  életkortól és nemtől függetlenül igazodjon a tizennegyedik életévét be nem töltött terhelt vagy tanú, illetve a különleges bánásmódot igénylő sértettek szükségleteihez, erősítse lelki és fizikai biztonságérzetüket. (3) A  különleges meghallgató szobában kép- és hangfelvétel készítésre és rögzítésére alkalmas technikai eszközöket biztosítani kell. (4) A különleges meghallgató szoba az e rendeletben meghatározottaktól eltérő célra nem használható, és abban nem helyezhető el olyan bútor, irodaeszköz, irodaszer vagy más tárgyi eszköz, ami veszélyezteti, vagy nem közvetlenül szolgálja az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulását. (5) A különleges meghallgató szobát a Mellékletben meghatározott szakmai követelmények alapján kell kialakítani. 2. § (1) Az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve lehetőség szerint valamennyi rendőrkapitányság illetékességi területén gondoskodik legalább egy különleges meghallgató szoba kialakításáról. (2) A Budapesti Rendőr-főkapitányságnak és a megyei rendőr-főkapitányságoknak az illetékességi területükön legalább egy különleges meghallgató szoba kialakítását biztosítaniuk kell. 2. A különleges meghallgató szoba használatbavételével kapcsolatos eljárás 3. § (1) A  különleges meghallgató szoba az  alkalmasságot megállapító tanúsítvány kiadását követően használható. Az  alkalmasságot megállapító tanúsítvány akkor adható ki, ha a  különleges meghallgató szoba megfelel az  1.  § (2)–(5) bekezdésében meghatározott követelményeknek. (2) Az  alkalmasságot megállapító tanúsítványt az  országos rendőrfőkapitány javaslatára az  igazságügyért felelős miniszter az  Igazságügyi Hivatal véleményének figyelembevételével a  rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben adja ki. 3. A különleges meghallgató szoba használatának ellenőrzése 4. § (1) A különleges meghallgató szoba használatáról a szobát kialakító rendőrkapitányság nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás tartalmazza: a) a különleges meghallgató szobát működtető szerv nevét, címét, a szoba számát, b) az eljáró hatóság megjelölését, c) a kihallgatás időpontját, d) a meghallgatott személy életkorát, a  büntetőeljárásban betöltött szerepét, valamint annak megjelölését, hogy milyen körülmények alapozzák meg a különleges bánásmódot igénylő sértetti minőségét. (3) A  nyilvántartás adatairól az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve havonta, a  sértettek nevét nem tartalmazó, országos statisztikai kimutatást készít, amelyet félévente megküld a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és az Igazságügyi Hivatal számára. 5. § (1) Az  alkalmasságot megállapító tanúsítvány kiadását követően az  Igazságügyi Hivatal évente egyszer felülvizsgálja, hogy a különleges meghallgató szoba megfelel-e az 1. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott követelményeknek és azt rendeltetésszerűen használják-e. (2) Ha az  Igazságügyi Hivatal a  különleges meghallgató szoba alkalmasságával kapcsolatban hiányosságot vagy rendeltetésellenes használatot észlel, – az országos rendőrfőkapitány, valamint az  igazságügyért és a rendészetért felelős miniszterek egyidejű értesítése mellett – nyolcnapos határidő kitűzésével felhívja az  érintett nyomozó hatóságot hiánypótlásra vagy a rendeltetésszerű használat helyreállítására. 4. Záró rendelkezések 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 7. § A rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet alapján átadott és tanúsítvánnyal ellátott gyermekmeghallgató szoba 2017. január 1-jéig használható azzal, hogy eddig az  időpontig szükséges azokat az  átalakításokat elvégezni, amelyek lehetővé teszik, hogy ezen időpontot követően a  meghallgató szoba e  rendelet előírásainak megfeleljen. Az  e  rendelet előírásainak való megfelelés igazolására a 3. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. 8. § Ez a rendelet a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikkének és 24. cikk (1) bekezdés a) pontjának való megfelelést szolgálja. 9. § Hatályát veszti a  rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet. Dr. Trócsányi László s. k., igazságügyi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.