← Magyarország

59/2009. (XI. 3.) IRM rendelete a központi szabálysértési nyilvántartás részére történő adatközlés formájáról és módjáról, valamint az adatszolgáltatá

Röviden

Ez a rendelet a központi szabálysértési nyilvántartásba történő adatközlés és az onnan történő adatszolgáltatás formáját és módját szabályozza. Célja, hogy meghatározza, hogyan jutnak be az adatok a nyilvántartásba, és hogyan férhetnek hozzá azokhoz a jogosult szervek.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
59/2009. (XI. 3.) IRM rendelete a központi szabálysértési nyilvántartás részére történő adatközlés formájáról és módjáról, valamint az adatszolgáltatás rendjéről. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 167. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továb biak ban: Nyilvántartó) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továb biak ban: Sztv.) 27/D. § (1) bekezdésében meghatározott, adatátvételre feljogosított szerveknek a központi szabálysértési nyilvántartásban (a továb biak ban: szabálysértési nyilvántartás) kezelt adatokhoz történő hozzáférést elektronikus úton a) rendszer-rendszer kapcsolat útján vagy ennek hiányában b) az erre a célra kialakított felhasználói felületen keresztül biztosítja. (2) A szabálysértési nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásához közvetlen hozzáféréssel nem rendelkező jogosult részére a Nyilvántartó biztosítja a) az adattovábbításhoz szükséges felhasználói felületet és informatikai támogatást, b) az adattovábbítás érdekében rendszeresített elektronikus űrlapot. 2. § (1) Ha az adatszolgáltatás az Sztv. 27/D. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott adatigénylő részére elektronikus úton nem biztosítható, továbbá ha az adatigénylésre feljogosított szerv vagy személy papír alapon nyújtotta be az adatszolgáltatás iránti kérelmét, az adatszolgáltatást papír alapon kell teljesíteni. (2) Az Sztv. 27/D. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás iránti kérelemnek – az Sztv. 27/E. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl – tartalmaznia kell: a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik aa) a családi és utónevét, ab) a születési családi és utónevét, ac) a születési helyét és idejét, ad) az anyja születési családi és utónevét, b) azt a törvényi rendelkezést, amely alapján az igényelt adatok megismerésére az adatigénylő jogosult, valamint c) az adatigénylő pontos megnevezését és címét. (3) A szabálysértési nyilvántartásból az Sztv. 27/G. §-a alapján statisztikai, illetve tudományos kutatási célra történő adatigényléskor meg kell jelölni a felhasználás célját, az érintettek körét és az adatszolgáltatás teljesítésének kért formáját (papír vagy mágneses adathordozó stb.). 3. § A 2. §-ban meghatározottak alapján teljesített adatszolgáltatás a szolgáltatott adatokon kívül tartalmazza az adatszolgáltatás célját és az átadott adatok jogszerű felhasználására figyelmeztető adatvédelmi záradékot is. 4. § A szabálysértési nyilvántartás részére az Sztv. 27/A. § (2) bekezdésében meghatározott szervek az adatközlést kizárólag elektronikus úton, a Nyilvántartó által biztosított, az 1. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus kommunikációs kapcsolatok egyikén teljesítik. 5. § (1) Az adatközlő szerv a felelősségi körében gondoskodik a szabálysértési nyilvántartásba továbbított adatok helyességéről, időszerűségéről, valamint utólag értesíti a Nyilvántartót a később felfedett adathiba tényéről és a rendelkezésre álló helyes adatról. (2) A Nyilvántartó az ellentmondó, illetve nyilván valóan hibás adatok észlelése esetén az adatközlő szervnél kezdeményezi – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az adathiba kijavítását. (3) A szabálysértési nyilvántartásban nyilvántartott, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek személyazonosító adatainak minőségéért, naprakészségéért az Sztv. 27/B. §-a szerinti összehasonlítás alapján a Nyilvántartó felel. (4) A Nyilvántartó gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetve sérülés vagy megsemmisülés elleni védelméről, valamint felel a szabálysértési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás jogszerűségéért. 6. § Az adatközlést a) a bíróság vagy a szabálysértési hatóság előtt indult eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének, b) a pénzbírság megfizetése igazolásának, c) a végrehajtásról szóló határozat meghozatalának, d) az elzárás büntetés elengedéséről vagy mérsékléséről szóló méltányossági döntés meghozatalának, e) a pénzbírság megfizetésének elengedéséről, valamint a járművezetéstől eltiltás mellőzéséről szóló méltányossági döntés meghozatalának, f) az elzárás vagy a pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztásáról vagy félbeszakításáról szóló határozat meghozatalának, g) az elzárás letöltésének vagy az azonnali szabadítás elrendelésének napjától számított három munkanapon belül kell teljesíteni. 7. § (1) A szabálysértési nyilvántartáshoz az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott módon hozzáférő szervezet nyilvántartja a szabálysértési nyilvántartásban adatkezelési művelet elvégzésére jogosultakat (a továb biak ban: jogosultság-nyilvántartás), és e jogosultak jogosultságazonosítóját az adatkezelési művelet végrehajtása során átadja a Nyilvántartó részére. (2) A szabálysértési nyilvántartáshoz az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon hozzáférő szervezet esetén a jogosultság-nyilvántartást a Nyilvántartó vezeti. (3) A jogosultság-nyilvántartás tartalmazza: a) a lekérdezési jogosultsággal rendelkező szervezet nevét, azonosítóját, b) az adatkezelési műveletet végző személy jogosultságazonosítóját. 8. § Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. Dr. Draskovics Tibor s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.