74/2011. (X. 28.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdemé

74/2011. (X. 28.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 148/2010. (III. 4.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás 1. Magánszemélyek országos népszavazási kezdeményezés tárgyában aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság elnökét a miniszterelnök kezdeményezésére a köztársasági elnök előterjesztésére az Országgyűlés válassza meg?” Az OVB megállapította, hogy ugyanezen kérdés tekintetében korábbi 297/2009. (VI. 23.) OVB határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság – a kifogás nyomán – a 9/2010. (I. 28.) határozatával az OVB határozatát megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság e határozatában megállapította, hogy a kérdésben foglalt tisztség betöltésének szabályozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezeti döntésnek tekintendő. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt tilalom nem pusztán a konkrét személyi döntésre, hanem a döntés módját (szintjét) meghatározó törvényi rendelkezésre is vonatkozik. A törvényen alapuló államszervezeti döntések, így az OVB elnöke megválasztásának rendjére vonatkozó törvényi szabályozás is az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó kérdés, így népszavazás tárgyát nem képezheti. Az OVB – az Alkotmánybíróság fenti határozatában foglaltakra tekintettel – megállapította, hogy a kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt tilalomba ütközik, és az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését az Nsztv. 10. § b) pontja alapján megtagadta. A kérdés kezdeményezői a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-a alapján kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az OVBh. ellen, kérve annak megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását. Kifogásukat a következőkkel indokolták: A kifogást tevők szerint az Alkotmánybíróság 9/2010. (I. 28.) határozatának meghozatala során megsértette a Ve. 3. § d) és e) pontjában foglaltakat, mert a népszavazás kezdeményezőit nem értesítette a kifogást tevő beadványáról és nem tette lehetővé, hogy arra jogorvoslati jogukkal élve észrevételeket tegyenek. A kifogást tevők arra is hivatkoztak, hogy – mivel a hitelesíthetőség egyetlen korlátja a törvényesség, így – az Alkotmánybíróság a kifogás elbírálása során „alkotmányossági kontrollt” nem, csak „törvényességi kontrollt” gyakorolhat. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a 9/2010. (I. 28.) AB határozattal szemben is alkotmányjogi panasznak van helye. A kifogást tevők nem vitatják, hogy az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt tilalmat az Országgyűlésnek nemcsak az Alkotmányban kifejezetten rögzített hatáskörei alapozzák meg, hanem az Országgyűlésnek egyéb törvényekben foglalt személyi és szervezetalakítási hatáskörei is beletartoznak. Úgy vélik azonban, hogy az OVB elnökének választása nem tiltott tárgykör, mert nincs törvény, amely szerint az OVB elnökét az Országgyűlés választja, ezért nem tartozik az Alkotmányban tiltott kérdések közé. Végül a kifogást tevők hivatkoznak arra is, hogy az OVB-t az Alkotmánybíróság határozata az indokolás tekintetében nem, csak az új eljárás lefolytatására való kötelezés tekintetében köti. Utalnak továbbá a Ve. 21. § (1) bekezdésére, melyből azt a következtetést vonják le, hogy az OVB tévesen hivatkozott a 9/2010. (I. 28.) AB határozatban kifejtett érvekre. A kifogással érintett határozat a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában, 2010. március 4-én jelent meg; a kifogás 2010. március 18-án, vagyis a törvényes határidőn belül érkezett az OVB-hez. 2. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342.]. Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] Az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 9/2010. (I. 28.) AB határozatban foglaltakat is figyelembe véve, az OVBh.-t helyes indokai alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2011. október 25. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke