← Magyarország

95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelete a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról.

Röviden

Ez a kormányrendelet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról szól, meghatározva annak jogállását, feladatait és működésének kereteit.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelete a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról. A Kormány az Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az  Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet jogállása 1. § A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet (a  továbbiakban: Intézet) az  igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. 2. § (1) Az Intézet vezetőjét – határozott ötéves időtartamra – a miniszter nevezi ki. (2) Az Intézet vezetőjét munkájában egy helyettes segíti. (3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (4a) bekezdése szerint az Intézet gazdasági szervezetének feladatait az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el, amely ezen feladata keretében végzi az Intézet működését támogató személyügyi és jogi szolgáltatási feladatokat is. (4) Az  Intézet működéséhez szükséges munkakörnyezet biztosításáról és a  létesítményüzemeltetési feladatok ellátásáról – a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében részletezett szolgáltatási megállapodásban foglalt tartalommal – a  Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság gondoskodik. (5) Az  Intézet működését támogató informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat – a  belügyminiszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján – a  NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság biztosítja. 3. § (1) Az Intézet vezetőjét munkájában egy tiszteletbeli elnök segítheti. Az Intézet tiszteletbeli elnökét a miniszter ötéves időtartamra bízhatja meg. (2) A  tiszteletbeli elnök közreműködik az  Intézet feladatai ellátásának nemzetközi színvonalú megszervezésében, működtetésében, ösztönzi a  tapasztalatcserén alapuló kutatásokat, segíti az  Intézet szakmai tevékenységének népszerűsítését. A  tiszteletbeli elnök megbízása az  Intézet vezetőjének, helyettesének az  Intézet vezetésével összefüggő feladat- és hatásköreit nem érinti. 2. Az Intézet feladatai 4. § (1) Az  Intézet a  hazai jogalkotás színvonalának továbbfejlesztése, nemzetközi megalapozottságának és elismertségének növelése, a  jogszabályok hatályosulásának tudományos igényű vizsgálata, a  hazai jogtudományi kutatás és oktatási tevékenység támogatása, valamint a nemzetközi jogtudományi kapcsolatok és együttműködés elősegítése érdekében a következő feladatokat látja el: a) nemzetközi összehasonlító jogi kutatásokat, elemzéseket végez elsősorban Európa országainak jogalkotási tevékenységéről, tapasztalatairól, modellértékű megoldásairól, és javaslatokat dolgoz ki a  hazai jogalkotáshoz, a  Kormány jogalkotási tervéhez és a  jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához kapcsolódóan, b) közreműködik a  miniszter – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 111–115. §-ában foglalt – feladatainak megvalósításában, c) nemzetközi összehasonlító jogi kutatásokat folytat és elemzéseket készít – akár más miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó – jogalkotási tevékenység előkészítése, illetve jogszabály hatályosulásának vizsgálata érdekében, d) szakpolitikai elemzéseket készít és publikál a sikeres, modellértékű jogalkotási megoldásokról, e) jogtudományi kutatásokat végez, és kutatási témaköreiben elemzéseket készít, f ) törekszik a nemzetközi szakmai kapcsolatok minél szélesebb körű kiépítésére, együttműködik a nemzetközi összehasonlító joggal foglalkozó hazai és külföldi, elsősorban európai felsőoktatási és kutatóintézetekkel, tudományos műhelyekkel, g) tudományos konferenciákat és egyéb rendezvényeket szervez, h) a jogtudomány fejlesztése érdekében kutatásokat folytat, kutatásaihoz, elemzéseihez kapcsolódóan publikációs, kiadói tevékenységet lát el, szakmai eredményeit a nyilvánosság elé tárja, i) fokozatosan együttműködési hálózatot épít ki a  hazai jogalkotás – mindenekelőtt az  Alaptörvény – értékeinek kutatása tekintetében. (2) Az  Intézet a  miniszter által jóváhagyott éves munkatervében foglaltak szerint végzi tevékenységét. Az  Intézet az  éves munkatervében nem szereplő tevékenységek ellátását a  feladat költségvetési fedezetének egyidejű biztosítása mellett végezheti. (3) Az Intézet tevékenységét nemzeti és nemzetközi működési körben látja el. (4) Az  Intézet vezetője – az  adatvédelmi követelményeknek és a  vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően  – meghatározott célból, feladatkörében eljárva az  állami szervektől, szervezetektől adatokat, információkat, elemzéseket kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot kérhet. 3. Záró rendelkezések 5. § Ez a rendelet 2019. június 1-jén lép hatályba. 6. § Az R1. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 7. § A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 8. § (1) E rendelet 2. § (5) bekezdése és 6. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.