← Magyarország

1089/2013. (III. 4.) Korm. határozata a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottságról.

Röviden

Ez a kormányhatározat a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (KKB) létrehozásáról és működéséről szól, amely a kormány javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete. Célja a minisztériumok kábítószerüggyel kapcsolatos tevékenységének összehangolása és a kábítószer-probléma kezelését célzó stratégiák végrehajtásának elősegítése.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
1089/2013. (III. 4.) Korm. határozata a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottságról. 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján, a Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző testületeként működteti a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottságot (a továbbiakban: KKB). 2. A KKB a minisztériumok kábítószerüggyel kapcsolatos tevékenységének összehangolása, valamint a kábítószer-probléma kezelése céljából készített szakpolitikai stratégia, illetve szakpolitikai programok végrehajtásának elősegítése érdekében a) koordinálja a minisztériumok kábítószerüggyel kapcsolatos tevékenységét; b) folyamatosan figyelemmel kíséri a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített szakpolitikai stratégia, illetve szakpolitikai programok, valamint az Európai Unió drogstratégiája nemzeti hatáskörbe utalt feladatainak végrehajtását; c) javaslatokat dolgoz ki a kábítószer-probléma kezelése céljára rendelkezésre álló erőforrások felhasználására; d) javaslatot tesz a kábítószerügyet érintő jogszabályok megalkotására, illetve véleményezi a kábítószerügyet érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyéb kormányzati intézkedések tervezetét; e) koordinálja a nemzetközi egyezményekből és az európai uniós tagállami működésből fakadó, a kábítószerügy területét érintő feladatok végrehajtását; f) javaslatokat tesz, illetve véleményt nyilvánít a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített szakpolitikai stratégia, illetve szakpolitikai programok végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatok megvalósulásáról szóló utólagos értékelések készítése során; g) a kábítószer-probléma kezelése érdekében szükséges megelőző, felvilágosító, kezelő, kereslet- és kínálatcsökkentő programokat kezdeményez, továbbá koordinálja ezek végrehajtását. 3. A KKB elnöke a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért felelős miniszter által felkért, az általa vezetett minisztériumban működő állami vezető. 4. A KKB szavazati joggal rendelkező állandó és eseti tagokból, valamint tanácskozási joggal rendelkező meghívottakból áll. 5. Az eseti tagokat a KKB elnöke kéri fel a KKB ülésén való részvételre, ha az ülés napirendjén szereplő valamely kérdés érinti a tag által képviselt szerv feladat- és hatáskörét. 6. A KKB szervezetével és működésével kapcsolatos napirendi pontok tárgyalására valamennyi állandó és eseti tagot meg kell hívni. 7. A KKB állandó tagjai: a) a KKB elnöke, b) a rendészetért, c) az egészségügyért, d) az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért, e) a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért, f) az oktatásért, g) a szociál- és nyugdíjpolitikáért, h) a társadalmi felzárkózásért, i) az igazságügyért, valamint j) az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egy-egy képviselője. 8. A KKB eseti tagjai: a) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, b) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, c) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, d) az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, e) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat képviselője, f) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának képviselője, valamint g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal képviselője. 9. A KKB állandó meghívottai: a) az Országos Rendőr-főkapitányság képviselője, b) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal képviselője, c) az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal képviselője, d) az Országos Egészségfejlesztési Intézet – Országos Addiktológiai Centrum képviselője, e) az Országos Epidemiológiai Központ – Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ képviselője, f) a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet – Nemzeti Drogmegelőzési Iroda képviselője, g) az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek – Országos Toxikológiai Intézetének képviselője, valamint h) a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács képviselője. 10. A KKB elnöke, ha valamely napirendi pont tárgyalása kapcsán szükségesnek tartja, további szakértőket hívhat meg, akik tanácskozási joggal vesznek részt a KKB ülésén. 11. A 7. pont b)–j) alpontja és a 8. pont szerinti tagot az adott központi államigazgatási szerv vezetője jelöli ki. Tagként a szervvel állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy állami vezetőként betöltött jogviszonyban álló, illetve vezetői munkakörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy jelölhető ki. 12. A KKB szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. A KKB ülését a KKB elnöke hívja össze. 13. A KKB működésével kapcsolatos szervezési, adminisztratív feladatokat a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Titkárság látja el. A KKB titkára a KKB elnöke által kijelölt személy, aki tanácskozási joggal részt vesz a KKB ülésein. 14. A KKB működésének részletes szabályait a KKB által elfogadott ügyrend tartalmazza. 15. A KKB a feladatkörébe tartozó egyes szakkérdések megvitatását, illetve javaslatok kidolgozását az ügyrendben meghatározottak szerint – a KKB egyes tagjai, valamint meghívottak részvételével működő – munkacsoportok keretében is elláthatja. 16. A KKB tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek. 17. Ez a határozat a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.