Röviden
Ez a kormányrendelet a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest létesítményfejlesztési programjával kapcsolatos közigazgatási ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja, és kijelöli az eljáró hatóságokat. Célja a beruházás megvalósításának gyorsítása és egyszerűsítése.
Mit szabályoz
- A Magyar Testgyakorlók Köre Budapest sportlétesítmény-fejlesztési programjához kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségűvé nyilvánítását.
- A beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek körét, beleértve a megvalósításhoz, használatbavételhez, üzemeltetéshez, valamint az útépítési és közműfejlesztési munkákhoz szükséges ügyeket.
- A beruházás kiemelten közérdekűvé nyilvánítását.
- Az eljáró hatóságok kijelölését és a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottat.
Kire vonatkozik
- A Magyar Testgyakorlók Köre Budapest létesítményfejlesztési programjának megvalósításában érintett felekre.
- A Budapest VIII. kerület, belterület 38831, 38830/1, 38820/3 és 38820/4 helyrajzi számú ingatlanokon, illetve az azokból kialakított ingatlanokon megvalósuló beruházásra.
Kulcspontok
- Nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást lefolytatni, településképi bejelentési eljárást végezni, és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
- A legnagyobb beépítési mérték 45%, a szintterületi mutató legnagyobb mértéke 1,0 m2/m2, a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%, a zöldfelület legkisebb mértéke 25%.
- Az építménymagasság megengedett legkisebb mértéke 3 méter, a legnagyobb mértéke 20 méter.
- Az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági ügyekre 15 nap, a szakhatósági eljárásra 8 nap, kivéve, ha jogszabály rövidebb határidőt állapít meg, vagy előzetes vizsgálati eljárásról, környezeti hatásvizsgálati eljárásról és természetvédelmi hatósági eljárásról van szó.
📄 Jogszabály szövege
150/2019. (VI. 25.) Korm. rendelete a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest létesítményfejlesztési programjának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről.
A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és
egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és f ) pontjában,
az 1. § (3) bekezdése tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a) pontjában,
a 4. § a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés
16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában,
a 4. § b) és c) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 4. § d) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában,
az 5. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és
egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés b) pontjában,
a 9. § és a 2. melléklet tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket
rendeli el:
1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az ingatlan-nyilvántartás szerint
a Budapest VIII. kerület, belterület 38831, 38830/1, 38820/3 és 38820/4 helyrajzi számú ingatlanon, illetve az ezen
ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon,
a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest létesítményfejlesztési programja keretében megvalósuló sportlétesítmények
és környezetük fejlesztésére irányuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben
meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági
ügyeket, amelyek
a) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,
b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkák megvalósításához
szükségesek.
(3) A Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja a Beruházást. A Beruházás helyszíne az (1) bekezdésben
meghatározott ingatlanok területe. 2. § (1) A Kormány az 1. melléklet 3. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóságként Budapest Főváros
Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát jelöli ki.
(2) A Kormány az 1. melléklet 7. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként
a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.
3. § A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó
kormánymegbízottként Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki.
4. § A Beruházással összefüggésben
a) nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
b) nincs helye településképi véleményezési eljárásnak,
c) nem kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni,
d) építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni.
5. § Az 1. § (1) bekezdése szerinti valamennyi ingatlan vonatkozásában az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló kormányrendeletet és a hatályos településrendezési eszközöket a következő eltérésekkel
kell alkalmazni, valamint a következő építési követelményeket kell érvényesíteni:
a) a tervezett területek vonatkozásában lehetséges sport, illetve szálláshely-szolgáltató rendeltetéssel bíró
épületek elhelyezése,
b) a tervezett épületek épületszerkezettel történő összekötése során az építési helyre vonatkozó szabályokat
figyelmen kívül kell hagyni,
c) a legnagyobb beépítési mérték: 45%,
d) a szintterületi mutató legnagyobb mértéke: 1,0 m2/m2,
e) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%,
f ) a zöldfelület legkisebb mértéke: 25%,
g) az építménymagasság megengedett legkisebb mértéke: 3 méter,
h) az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 20 méter,
i) az építési telek határvonalai által körülhatárolt területén az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség
mértékéig az épületek bárhol elhelyezhetők. 6. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – ha jogszabály
rövidebb határidőt nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és
a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével – tizenöt nap.
(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési
határidő – ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg – nyolc nap.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
9. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.