95/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. t

95/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva M. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó 2013. június 26-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az  Országos Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „egyetért-e ön azzal, hogy a pártok kötelesek legyenek gondoskodni arról, hogy minden, a megbízásukból elhelyezésre kerülő szabadtéri plakát 1 méteres körzetében, a plakáttal egy irányba nézően, annak kihelyezésével egy időben, ugyan abban a méretben elhelyezésre kerüljön még egy plakát, amelyen fekete alapon nagy fehér betűkkel szerepel az eredeti plakát kivitelezésének és fenntartásának költsége?” Magyarország Alaptörvénye (a  továbbiakban: Alaptörvény) IX.  cikk (1)  bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha ezt az Alaptörvényben meghatározott alkotmányos jogot korlátozná. A  korlátozás abban nyilvánulna meg, hogy a  plakátok kihelyezését jelentősen korlátozná azáltal, hogy az  azokkal kapcsolatos költségeket nagymértékben megnövelné. Mindezek alapján a  Bizottság álláspontja, hogy a  kérdés az  Alaptörvény módosítását tenné szükségessé, ami viszont az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykör, így a kérdésben nem tartható népszavazás. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kezdeményezésben foglalt kérdés az  Nsztv. 13.  §  (1)  bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az  egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a  népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a  választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés bonyolult és részletező megfogalmazása miatt a  választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a  kezdeményezés több kérdést tartalmaz, vonatkozik mind a  plakátok kivitelezésére, mind a  fenntartás költségére, illetve a  kezdeményezés az  elhelyezés feltételeit is részletesen meghatározná. Így a  választópolgároknak nincs lehetőségük külön-külön véleményt nyilvánítani a kezdeményezésekről. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az  aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdésben szereplő „plakáttal egy irányba nézően”, az  „eredeti plakát” és a  „kivitelezésének és fenntartásának költsége” kifejezések pontos tartalma nehezen értelmezhető, így a  választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy aláírásával pontosan milyen tartalmú kezdeményezést támogatna. A kérdés egyértelműségének megállapításakor – a választópolgári egyértelműségen túl – azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés, mint jogalkotó – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A  Bizottság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a kezdeményezés olyan fogalmakat tartalmaz, melyek jelentéstartalma nem határozható meg pontosan, ezért egy eredményes és érvényes népszavazás esetén nem lenne egyértelmű, hogy az Országgyűlés milyen tartalmú jogalkotásra lenne köteles. Fentiek alapján az  Országos Választási Bizottság – az  Nsztv. 10.  § b) és c)  pontja alapján, mivel a  kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a  törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az  Alaptörvény IX.  cikk (1)  bekezdésén és a  8.  cikk (3)  bekezdés a)  pontján, az  Nsztv. 2.  §-án, a  10.  §  b)  és  c)  pontján és a  13.  § (1)  bekezdésén, a  választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény 349.  §  (1)  bekezdés c)  pontján, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás a  régi Ve. 130.  §-ának (1)  bekezdésén, az  illetékekről szóló tájékoztatás az  1990.  évi XCIII.  törvény 37.  § (1)  bekezdésén, 39.  § (3)  bekezdés d)  pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke