A határozat elvi tartalma: A tisztességes eljáráshoz való jogból is fakadóan, az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasító okként, további vizsgálat nélkül nem azonosítható más visszautasítási okkal és nem értékelhető az ügyfelek hátrányára. Ha a keresetlevél határidőben megérkezik a Kp. 39.§
(1)bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, úgy az – a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerinti visszautasító okként megjelöltek szerint – nem lehet elkésett, arról a bíróságnak egyéb perakadály fennállta hiányában érdemben döntenie kell. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.II.41.081/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Balogh Lajos ügyvéd (cím2) Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály (4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 2.) Az alperes képviselője: Dr. Papp Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: földforgalmi ügy A fellebbezést benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék 104.K.701.417/2021/
- számú végzése Rendelkező rész Kúria II.Kpkf.41.081/2021/2 2 A Kúria az elsőfokú bíróság 104.K.701.417/2021/
- számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes egyfokú eljárásban meghozott, 588.810-2/
- ügyiratszámú határozatában a ... hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan a haszonbérbe adó és a felperes, mint haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződés jóváhagyását felperessel megtagadta, azt az elfogadó jognyilatkozatot tevővel jóváhagyta. A felperes a határozatot
- május
- napján vette át, jogi képviselője útján
- május 21-én a határozat jogszerűségét vitató keresetlevelet terjesztett elő elektronikusan a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatala (a továbbiakban: Járási Hivatal) előtt. A Járási Hivatal a keresetlevelet a határozatot hozó alpereshez
- május 27-én továbbította. A keresetlevél az annak benyújtására előírt harminc napos határidőben az alpereshez megérkezett. Az elsőfokú bíróság végzése [2] Az elsőfokú bíróság a
- szeptember
- napján kelt
- sorszámú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés i) pontjára tekintettel. Kifejtette a visszautasítás indokaként, hogy a keresetlevél nem a Kp. 39. §
(1)bekezdése szerinti helyre került benyújtásra és azon kivételek sem álltak fenn, amelyek az elvétés ellenére megengednék, hogy a bíróság azt határidőben benyújtottnak tekintse. Rögzítette, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal járt el az ügyben, az ügyintézésben a kormányhivatal felperes által alperesként jelölt szervezeti egysége vett részt, a Járási Hivatalnak a megelőző eljárás során és a keresetlevél előterjesztésekor nem volt, emellett jelenleg sincs semmilyen hatásköre a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására irányuló eljárás lefolytatására. [3] Utalt arra is az elsőfokú bíróság a Kp. Kommentárra tekintettel, hogy a jogalkotó a téves helyen történő előterjesztést nem nevesítette külön visszautasítási okként, hanem ezt a körülményt a határidő megtartottságával összefüggésben kellett vizsgálnia. A keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két összefüggő feltétel, bármelyik feltétel elvétése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, visszautasítási ok megállapítását eredményezi. Ha a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelét kizárólag nem a jogszabályban meghatározott helyen nyújtja be, úgy azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy az ügy tartozhat-e abba a körbe, amelyet a Kp. a benyújtás helye alóli kivételek alatt nevesít. Ha megállapítható, hogy ezen kivételek nem állnak fenn, úgy a határidőben való benyújtás nem merülhet fel. E körben hivatkozott a Kúria BH2021.152. szám alatt közzétett határozatára. Kúria II.Kpkf.41.081/2021/2 3 A fellebbezés és az észrevétel [4] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a keresetlevél Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja szerinti visszautasítását indítványozta. [5] Nem vitatta, hogy téves helyen terjesztette elő a keresetlevelet, azonban a törvényszék végzésének jogalapjával nem értett egyet. Előadása szerint azt a tényt, hogy a keresetlevél határidőben megérkezett az alpereshez, vitatni nem lehet. Ha a keresetlevél nem megfelelő helyre kerül benyújtásra és a felperes elvéti a benyújtásra nyitva álló határidőt is, úgy a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alkalmazásának helye van, de ha kizárólag csak a benyújtás helyét véti el a felperes, úgy a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja alapján kell azt visszautasítania a bíróságnak. Utalt arra is, hogy az alperes a Járási Hivatallal azonos címen található, így a felperes a két hivatalt összetévesztette. Álláspontja szerint téves a BH2021.
- számon közzétett döntés azon logikája, hogy a téves helyen történő előterjesztés határidő elmulasztása miatti ok lenne akkor, amikor nem vitathatóan az alpereshez a keresetlevél határidőben megérkezik. [6] Az alperes észrevételében a végzés helybenhagyására tett indítványt. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felperes fellebbezése – az alábbiak szerint – alapos. [8] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és ellenkérelem keretei között bírálta felül. [9] A Kp. 39. §
(1)bekezdése szerint a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. [10] A Kp. 48. §
(1)bekezdésének l) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. [11] A Kp. 48.§
(1)bekezdés i) pontja szerint szintén visszautasítási ok, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. [12] A Kúria megállapította – és az a felek között sem volt vitatott –, hogy a keresetlevél az alpereshez a keresetindítási határidőben megérkezett. Azzal, hogy a felperes a keresetlevelet – a felek által sem vitatottan – az eljárás intézésére semmilyen hatáskörrel nem bíró járási hivatalhoz és nem az egyfokú eljárásban eljárt alpereshez nyújtotta be, a benyújtás helyét vétette el. [13] Az eltérő tényállású ügyben hozott BH2021.152. szám alatt közzétett határozatában foglalt érvelés szerint is a téves helyen történő előterjesztést a jogalkotó külön nem nevesítette visszautasítási okként, az nem a Kp. 48.§
(1)bekezdés l) pontja szerinti Kúria II.Kpkf.41.081/2021/2 4 visszautasító ok. Ellenben a téves helyen történő előterjesztést a határidő megtartottságával összefüggésben vizsgálnia kell, azaz a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye ebben a vonatkozásban összefüggő feltétel. [14] A határidő megtartottságát jelen esetben az elsőfokú bíróság nem vizsgálta. [15] A Kúria gyakorlata szerint a keresetlevél előterjesztésének időpontja az az időpont, amikor a fél a keresetlevelet megfelelő helyen előterjeszti vagy, amennyiben nem a megfelelő helyre nyújtja be, úgy amikor a keresetlevél a megfelelő közigazgatási szervhez megérkezik. (Kpkf.VI.39.206/2021/2., Kfv.III.37.409/2017/4.) Ezt támasztja alá a Kúria 14/2010. (XI.8.) KK. véleménye is, melyben kimondásra került, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 330. §
(1)bekezdése alapján a keresetlevelet akkor kell határidőben benyújtottnak tekinteni, ha az az elsőfokú szervhez 30 napon belül megérkezik. A régi Pp. és a Kp. e körben tartalmát és érdemét tekintve azonos fogalomkészlettel dolgozik. [16] A tisztességes eljáráshoz való jogból is eredően az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasító okként, további vizsgálat nélkül nem azonosítható más visszautasítási okkal és nem értékelhető az ügyfelek hátrányára. A Kúria gyakorlatából pedig egyértelműen az vezethető le, hogy a határidő megtartottságát annak az időpontnak a vonatkozásában, amikor a keresetlevél a Kp. 39. §
(1)bekezdése szerinti szervhez megérkezik, minden esetben vizsgálni kell. [17] Mindez nem jelenti azt, hogy azon hatóságnak, ahol tévesen terjesztik elő a keresetlevelet, haladéktalan továbbküldési kötelezettsége lenne a határidő megtartottsága érdekében. A kialakult bírói gyakorlat (ld. pl. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.556/2006/2., Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.521/2007/4.) ezen kérdésben egységes és ez tükröződik a Kp. elsőfokú bíróság által hivatkozott Kommentárjából is. A közigazgatási szervnek téves benyújtás esetén nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, hogy a hozzá nem joghatályosan benyújtott keresetlevelet a hatáskörrel rendelkező szervhez közvetlenül és azonnal továbbítsa. Annak kockázatát, hogy a keresetlevél időben megérkezik-e a Kp. 39. §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, az azt téves helyen előterjesztő felperesnek kell vállalnia és következményeit viselnie kell. Ugyanakkor amennyiben az a keresetindítási határidőben megérkezik az adott szervhez, az elkésettség Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontban rögzített jogkövetkezménye automatikusan a téves helyen történt benyújtás miatt nem alkalmazható. Mindezen megállapítás nem vonatkozik arra az esetre, ha a téves helyen történő előterjesztést követően a keresetlevél továbbküldésére nem kerül sor vagy nem a Kp. 39. §
(1)bekezdése szerinti szervhez történik meg a továbbítás, illetve a Kp. 39. §
(1)bekezdése szerinti szervhez kerül továbbításra a keresetlevél, azonban az a keresetindítási határidőn túl érkezik meg. [18] A fentiekre tekintettel a Kúria álláspontja szerint, ha a keresetlevél határidőben megérkezik a Kp. 39. §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, úgy az – a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerinti visszautasító okként megjelöltek szerint – nem lehet elkésett, arról a bíróságnak – amennyiben nem áll fenn további, a Kp. 48. §
(1)bekezdése szerinti perakadály – érdemben döntenie kell. [19] Hangsúlyozza a Kúria a BH2021.
- szám alatt közzétett döntéssel és a Kúria más végzéseivel kapcsolatban, hogy az ügyazonosság nem merült, mivel jelen ügyben megállapított és nem vitatott tény, hogy a felperes keresetlevele a keresetindítási határidőn belül megérkezett a Kp.
- §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási szervhez (az alpereshez), míg a korábbi ügyekben ilyen körülmény nem képezte a megállapított tényállás részét. [20] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 114. §
(4)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Kúria II.Kpkf.41.081/2021/2 5 [21] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes kereseti kérelméről – ha a keresetlevél vizsgálata alapján egyéb perakadály nem áll fenn – érdemben kell döntenie. A határozat elvi tartalma [22] A tisztességes eljáráshoz való jogból is fakadóan, az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasító okként, további vizsgálat nélkül nem azonosítható más visszautasítási okkal és nem értékelhető az ügyfelek hátrányára. Ha a keresetlevél határidőben megérkezik a Kp. 39.§
(1)bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, úgy az – a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerinti visszautasító okként megjelöltek szerint – nem lehet elkésett, arról a bíróságnak egyéb perakadály fennállta hiányában érdemben döntenie kell. Záró rész [23] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, így arról külön rendelkezni nem kellett. [25] A felperes a másodfokú eljárásban perköltség-igényt nem terjesztett elő, így az arról való döntéshozatalt a Kúria mellőzte. [26] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- december
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró