Fellebbezés hatósági határozat ellen: határidő, tartalom, per
Aki hatósági határozatot kap – építési ügyben, szociális ellátásról, engedélyről, bírságról –, annak először azt kell eldöntenie, hogy fellebbezhet-e, vagy rögtön bírósághoz kell fordulnia. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) óta a fellebbezés kivétel: csak akkor van helye, ha törvény kifejezetten megengedi, vagy ha a határozatot önkormányzati szerv (például a jegyző vagy a polgármester) vagy rendvédelmi szerv helyi szerve (például rendőrkapitányság) hozta. A kormányhivatalok és a járási hivatalok döntései ellen ma főszabály szerint közvetlenül közigazgatási pert kell indítani.
Az útmutató végigvezet azon, hogyan olvassa el a határozat jogorvoslati tájékoztatását, mit írjon a fellebbezésbe, hol és meddig nyújtsa be, mi történik a másodfokú eljárásban, és hogyan indítson közigazgatási pert a végleges döntés ellen. Kitérünk az elmulasztott határidőre, a halasztó hatályra és arra, mikor érdemes iratbetekintést kérni. A végén tudni fogja, melyik jogorvoslat a helyes az Ön ügyében, és milyen hibák miatt szokott egy egyébként jogos kifogás elveszni.
A legfontosabb tények
Határidő
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül annál a hatóságnál kell benyújtani, amely a döntést hozta (Ákr. 118. § (3) bekezdés); a közigazgatási per keresetlevelét a közléstől számított harminc napon belül, szintén a döntést hozó szervnél (Kp. 39. § (1) bekezdés).
A hatóság teljes eljárásban főszabály szerint hatvan nap alatt dönt (Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pont). Elmulasztott határidő esetén igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzéstől, de legkésőbb a határidő utolsó napjától számított, az elmulasztott cselekmény határidejével azonos időn, legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni (Ákr. 53. § (3) bekezdés).
Mit kell tenni
Olvassa el a határozat jogorvoslati tájékoztatását. Az Ákr. 81. § (1) bekezdése szerint a döntés rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást: ebből derül ki, hogy fellebbezésnek vagy közigazgatási pernek van-e helye, hol és mennyi időn belül. Nézze meg a határozat keltét, a kézbesítés napját (tértivevény, elektronikus kézbesítési igazolás) és a döntést hozó szerv pontos nevét.
A tájékoztatás fontos, de nem minden esetben mérvadó. A Kúria Kpkf.VI.39.155/2020/2. számú végzése szerint a téves jogorvoslati tájékoztatás a törvény által kizárt jogorvoslatot nem nyitja meg. Ha a tájékoztatás és a törvény ellentmond egymásnak, a biztonságos út az, ha a rövidebb határidőn belül cselekszik, és a beadványban jelzi, miért ezt a jogorvoslatot választotta.
Döntse el, fellebbezés vagy közigazgatási per a helyes út. Az Ákr. 116. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú döntés ellen akkor lehet fellebbezni, ha azt törvény kifejezetten megengedi. A (2) bekezdés két általános esetet ad: ha a határozatot – a képviselő-testület kivételével – helyi önkormányzat szerve, vagy ha rendvédelmi szerv helyi szerve hozta. A (4) bekezdés kizárja a fellebbezést többek között akkor, ha nincs kijelölt másodfokú hatóság, vagy a döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta.
A járási (fővárosi kerületi) hivatalok döntései elleni általános fellebbezési lehetőség 2020. március 1-jén megszűnt (Kúria Kfv.VI.38.126/2021/5.). Ilyenkor, ha a szakágazati törvény mást nem mond, nincs fellebbezés: a végleges döntés ellen közigazgatási pert lehet indítani (Ákr. 114. § (1) bekezdés). Ha fellebbezésnek van helye, pert csak a fellebbezés elbírálása után indíthat.
Kérjen iratbetekintést, mielőtt megírja a fellebbezést. Az Ákr. 33. § (1) bekezdése szerint az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezése után is betekinthet az iratokba, másolatot vagy kivonatot készíthet, és költségtérítés ellenében hitelesített másolatot kérhet. Különösen akkor fontos, ha a határozat szakértői véleményre, helyszíni szemlére vagy harmadik személy nyilatkozatára épül, amelyet Ön nem látott.
Az iratbetekintési kérelmet elutasító végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye (Ákr. 112. § (2) bekezdés i) pont). Vigyázzon a határidőre: az iratbetekintés nem hosszabbítja meg a fellebbezési vagy keresetindítási határidőt. Ha az iratokhoz csak a határidő utolsó napjaiban fér hozzá, nyújtson be időben egy rövid, indokolt fellebbezést, és ha az eljárás még tart, a további indokokat utólag, beadványban fejtse ki.
Írja meg a fellebbezést indokolással. Az Ákr. 118. § (1)–(2) bekezdése szerint fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, azzal közvetlenül összefüggő okból vagy a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet, és a fellebbezést indokolni kell. Új tényre csak akkor hivatkozhat, ha arról az elsőfokú eljárásban nem tudott, vagy önhibáján kívül nem hivatkozott rá.
A beadványban szerepeljen: az Ön neve, címe, a hatóság neve, a határozat ügyszáma és kelte; mit kér (megváltoztatást vagy megsemmisítést új eljárásra utasítással); és pontokba szedve, miért hibás a döntés (téves tényállás, figyelmen kívül hagyott bizonyíték, rossz jogszabály-értelmezés, eljárási hiba). Csatolja a bizonyítékokat. A fellebbezés főszabály szerint illetékköteles; az illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény határozza meg, sok ügytípus illetékmentes, ezért erről a határozat tájékoztatójában vagy a hatóságnál tájékozódjon.
Nyújtsa be határidőben, a döntést hozó hatóságnál. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a döntést hozta, nem a másodfokú szervnél (Ákr. 118. § (3) bekezdés). A közlés napja főszabály szerint az a nap, amelyen a döntést írásban vagy szóban közölték (Ákr. 85. § (5) bekezdés); elektronikus kézbesítésnél a tárhelyre érkezés és az átvétel szabályai irányadók.
Ha elektronikus ügyintézésre kötelezett (például gazdálkodó szervezet), csak elektronikusan nyújthat be. Magánszemélyként postán is küldheti: tértivevényes ajánlott küldeményként. Ha elkésik, a fellebbezést érdemben nem bírálják el, a döntés véglegessé válik (Ákr. 82. § (2) bekezdés a) pont). A fellebbezésről a határidőn belül lemondhat, de a lemondás nem vonható vissza (Ákr. 118. § (4) bekezdés).
Ellenőrizze, megállt-e a végrehajtás. Ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a fellebbezésnek halasztó hatálya van (Ákr. 117. § (1) bekezdés): amíg a másodfokú hatóság nem dönt, a határozatot nem lehet végrehajtani. Ha a határozatban az szerepel, hogy azonnal végrehajtható, a fellebbezés ezt nem állítja meg.
A közigazgatási perben fordított a főszabály: a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya (Kp. 39. § (6) bekezdés). Ha a végrehajtás olyan kárt okozna, amelyet később nehéz lenne helyrehozni (például bontás, engedély visszavonása, ellátás megszüntetése), a keresetlevélben vagy külön kérelemben azonnali jogvédelmet, ezen belül halasztó hatály elrendelését kell kérnie, a sürgősséget alátámasztó okiratokkal (Kp. 50. § (2)–(4) bekezdés, 52. §).
Számítson arra, mi történik a fellebbezés után. Az elsőfokú hatóság először maga vizsgálja meg a fellebbezést: ha döntése jogszabálysértő, módosítja vagy visszavonja; ha nincs ellenérdekű ügyfél és egyetért, a nem jogszabálysértő döntést is módosíthatja (Ákr. 119. § (1)–(2) bekezdés). Ha nem, a fellebbezési határidő lejárta után az összes irattal felterjeszti a másodfokú hatósághoz.
A másodfokú hatóság a döntést és az azt megelőző eljárást is megvizsgálja, és nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz (Ákr. 119. § (4) bekezdés). A döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti; ha nincs elég adat, maga tisztázza a tényállást (Ákr. 119. § (5)–(6) bekezdés). Helybenhagyás esetén a döntés a másodfokú döntés közlésével válik véglegessé (Ákr. 82. § (2) bekezdés c) pont).
Indítson közigazgatási pert a végleges döntés ellen. A keresetlevelet a közléstől számított harminc napon belül a vitatott döntést hozó közigazgatási szervhez kell benyújtani; többfokú eljárásban az elsőfokon eljárt szervnél (Kp. 39. § (1) bekezdés). Jogi képviselő nélkül eljáró magánszemély járási hivatali vagy kormányhivatali döntésnél kormányablakban is benyújthatja (Kp. 39. § (7) bekezdés). A keresetlevél tartalmát a Kp. 37. §-a sorolja fel: a jogsérelem, a jogsértés oka, a bizonyítékok és határozott kérelem a bírósághoz.
Tárgyalást a keresetlevélben kell kérnie; ha senki nem kéri, a bíróság tárgyaláson kívül is dönthet, és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye (Kp. 77. § (1)–(2) bekezdés). A hatóság a keresetlevél alapján még maga is módosíthatja vagy visszavonhatja döntését (Ákr. 115. §). A közigazgatási per illetékköteles, az összeget az illetéktörvény határozza meg; jövedelmi helyzettől függően költségkedvezmény kérhető.
Ha lekéste a határidőt, azonnal nyújtson be igazolási kérelmet. Az Ákr. 53. §-a szerint aki határidőt önhibáján kívül mulasztott el (például kórházban volt, vagy a kézbesítés hibás volt), igazolási kérelmet terjeszthet elő. A határidő a mulasztásról való tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésétől fut, és legfeljebb az elmulasztott cselekmény határidejével azonos, de legfeljebb negyvenöt nap a határidő utolsó napjától. A kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott fellebbezést is.
A kérelemben az akadályt okirattal (zárójelentés, posta igazolása) valószínűsítse. A fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelmet elutasító végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye (Ákr. 112. § (2) bekezdés g) pont). Keresetlevél esetén a Kp. 39. § (3) bekezdése menti meg a jogi képviselő nélküli felperest, ha határidőn belül tévesen a bíróságnál nyújtotta be.
Mire figyeljen
- Fellebbezés ott, ahol nincs helye. Ha a járási hivatal vagy a kormányhivatal döntése ellen fellebbez pert helyett, a harmincnapos keresetindítási határidő közben lejárhat. A téves jogorvoslati tájékoztatás sem nyitja meg a kizárt jogorvoslatot (Kúria Kpkf.39.155/2020/2.).
- A beadvány rossz helyre küldése. A fellebbezést és a keresetlevelet is a döntést hozó szervnél kell benyújtani. A bíróságnál tévesen benyújtott keresetlevél csak akkor számít határidőben érkezettnek, ha a fél jogi képviselő nélkül járt el (Kúria Kpkf.II.39.966/2021/2.).
- Indokolás nélküli fellebbezés. Az Ákr. 118. § (2) bekezdése szerint a fellebbezést indokolni kell; egy mondat arról, hogy „nem értek egyet”, nem elég ahhoz, hogy a másodfokú hatóság érdemben foglalkozzon a kifogásokkal.
- Új tények tartogatása a másodfokra. Az elsőfokú eljárásban ismert, de el nem mondott tényekre a fellebbezésben már nem lehet hivatkozni. Ami lényeges, azt az elsőfokú eljárásban kell előadni és bizonyítani.
- Halasztó hatály kérésének elmulasztása a perben. A keresetlevél benyújtása főszabály szerint nem állítja meg a végrehajtást; aki ezt nem kéri külön, azzal szembesülhet, hogy a per megnyerésekor a helyzet már nem fordítható vissza.
- Tárgyalás kérésének elmulasztása. Ha a keresetlevélben nem kér tárgyalást, a bíróság tárgyaláson kívül, csak az iratok alapján dönthet, és utólag ez nem pótolható (Kp. 77. § (2) bekezdés).
- Ügyféli jogállás tisztázatlansága. Szomszéd, panaszos vagy más érintett csak akkor fellebbezhet, ha ügyfél vagy a döntés rá rendelkezést tartalmaz (Ákr. 116. § (1) bekezdés). Ha a hatóság megtagadja az ügyféli jogállást, ezt végzésben kell kimondania, amely ellen önálló jogorvoslat van (Kúria Kfv.VI.37.696/2022/6.).
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mennyi idő van fellebbezni egy határozat ellen?
Tizenöt nap a döntés közlésétől (Ákr. 118. § (3) bekezdés). A határidő a kézbesítést követő napon kezdődik; ha az utolsó nap munkaszüneti nap, a következő munkanapon jár le. Ha a határozat ellen nem fellebbezés, hanem közigazgatási per a jogorvoslat, a keresetlevélre harminc nap áll rendelkezésre (Kp. 39. § (1) bekezdés).
Hova kell beadni a fellebbezést?
Annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta, nem a másodfokú szervnél (Ákr. 118. § (3) bekezdés). Az elsőfokú hatóság maga is orvosolhatja a hibát, ha nem, felterjeszti az iratokat a másodfokú hatósághoz. A keresetlevelet is a döntést hozó szervhez kell benyújtani, nem közvetlenül a bírósághoz.
Miért nem lehet fellebbezni a kormányhivatal határozata ellen?
Az Ákr. 116. §-a szerint fellebbezésnek csak akkor van helye, ha törvény kifejezetten megengedi, vagy ha önkormányzati, illetve rendvédelmi helyi szerv döntött. A kormányhivatalok és a járási hivatalok döntései ellen ezért főszabály szerint közvetlenül közigazgatási pert lehet indítani, harminc napon belül.
Mit kell tartalmaznia a fellebbezésnek?
A hatóság és a határozat azonosítóit, az Ön adatait, a kérelmet (megváltoztatás vagy megsemmisítés) és az indokolást, vagyis hogy a döntés miért hibás, a bizonyítékokkal együtt (Ákr. 118. § (1)–(2) bekezdés). Új tényre csak akkor hivatkozhat, ha az elsőfokú eljárásban arról nem tudott, vagy önhibáján kívül nem hivatkozott rá.
Kell illetéket fizetni a fellebbezésért?
Főszabály szerint igen, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján, de sok ügytípus illetékmentes (például számos szociális ügy). Az összeget és a fizetés módját a határozat tájékoztatója vagy a hatóság ügyfélszolgálata adja meg. A közigazgatási per szintén illetékköteles; jövedelmi helyzettől függően költségkedvezmény kérhető.
Felfüggeszti a fellebbezés a határozat végrehajtását?
Igen, ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak (Ákr. 117. § (1) bekezdés). A közigazgatási perben viszont a keresetlevél főszabály szerint nem állítja meg a végrehajtást (Kp. 39. § (6) bekezdés), ezért ott külön halasztó hatály elrendelését kell kérni azonnali jogvédelem keretében.
Mennyi idő alatt dönt a hatóság a fellebbezésről?
Az ügyintézési határidő teljes eljárásban főszabály szerint hatvan nap (Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pont), amelybe nem számít bele például az eljárás felfüggesztése vagy az ügyfél késedelme. A szakágazati törvény ettől eltérhet. Az elsőfokú hatóság a fellebbezési határidő lejárta után terjeszti fel az iratokat.
Lekéstem a fellebbezési határidőt, mit tehetek?
Ha önhibáján kívül késett, igazolási kérelmet nyújthat be az elmulasztott fellebbezéssel együtt (Ákr. 53. §). A határidő a mulasztásról való tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésétől fut, legfeljebb negyvenöt nap a határidő utolsó napjától. Az akadályt okirattal valószínűsítse, például orvosi igazolással.
Lehet-e rosszabb döntés a fellebbezés után?
A másodfokú hatóság nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz, a teljes elsőfokú eljárást megvizsgálja, és a döntést jogszabálysértés esetén megváltoztathatja vagy megsemmisítheti (Ákr. 119. § (4)–(5) bekezdés). Ezért érdemes a fellebbezés előtt iratbetekintéssel felmérni, hol gyenge a saját álláspontja.
Mi a különbség a fellebbezés és a közigazgatási per között?
A fellebbezést a felettes hatóság bírálja el a közigazgatáson belül, tizenöt napos határidővel. A közigazgatási per bírósági eljárás a végleges döntés ellen, harmincnapos határidővel (Kp. 39. § (1) bekezdés). Ahol fellebbezésnek van helye, pert csak a fellebbezés elbírálása után lehet indítani (Ákr. 114. § (1) bekezdés).
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja