← Magyarország

Bfv.482/2025/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A határozat kihirdetésére kitűzött tárgyaláson (nyilvános ülésen) a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyítás felvétele nem történik. Ezért a kötelező védelem ellenére a határozat kihirdetésének időpontjában védővel nem rendelkező terhelt vonatkozásában nem valósul meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: elnöke Kúria végzése Bfv.II.482/2025/

  1. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács Dr. Nagy Antal, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. október
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): IV. rendű Első fok: Miskolci Járásbíróság, 32.B.474/2022/193., ítélet, tárgyalás,
  4. február
  5. Másodfok: Miskolci Törvényszék, 7.Bf.449/2024/12., végzés, nyilvános ülés,
  6. január
  7. Az indítvány előterjesztője: a IV. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a IV. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Járásbíróság 32.B.474/2022/
  8. számú ítéletét, illetve a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság 7.Bf.449/2024/
  9. számú végzését a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Miskolci Járásbíróság a
  10. február
  11. napján meghozott 32.B.474/2022/
  12. számú ítéletével a IV. rendű terheltet kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
  13. §

(1)bekezdés negyedik fordulat] miatt – mint visszaesőt – 3 év börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 100 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a IV. rendű terhelt vagyonára 64.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, továbbá a Kazincbarcikai Járásbíróság Kúria 2.Bfv.482/2025/9-I 2 16.B.417/2016/
  1. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. [2] A terhelti és védelmi fellebbezések folytán eljárt Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  2. január 20-án kihirdetett 7.Bf.449/2024/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II.
  4. A jogerős ügydöntő határozat ellen a IV. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  5. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel, a Be.
  1. § b), illetőleg
  2. §
(2)bekezdés
  1. d)pontjában írt felülvizsgálati okra hivatkozással. [4] Indítványában kifejtette, hogy a másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2025. január 20. napján megtartott nyilvános ülésén a IV. rendű terhelt már nem rendelkezett védővel, mivel korábbi meghatalmazott védője 2025. január 15. napjától bírói kinevezést nyert, melyből fakad, hogy a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte kötelező lett volna. [5] Érvelése szerint a határozat kihirdetése céljából tartott nyilvános ülés nem lett volna megtartható védő hiányában, mely hibát feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértésként jelölt. [6] Indítványozta ezért a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. [7] 2. A Legfőbb Ügyészség BF.603/2025/2. számú átiratában a IV. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. [8] A büntetőeljárási törvény 44. §
  2. a)pontjában írtak idézése mellett hangsúlyozta, hogy a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt folyó büntetőeljárásban a IV. rendű terhelt tekintetében a védő részvétele kötelező volt. A másodfokú eljárás pontos kronológiájának leírása mellett mutatott rá, hogy a IV. rendű terhelt meghatalmazott védője szabályszerű idézése ellenére – időközbeni bírói kinevezése okából – nem jelent meg a határozat kihirdetése céljából kitűzött nyilvános ülésen, azáltal pedig eljárási szabálysértés történt, hogy a törvényszék a kötelező védelem ellenére nem gondoskodott védő kirendeléséről. Ez azonban nem tekinthető felülvizsgálati okot megalapozó feltétlen eljárási szabálysértésnek. [9] Utalva a védőnek a büntetőeljárásban való részvételét és a tárgyaláson való jelenlétét kötelezően előíró rendelkezések közötti különbözőségre, kiemelte, hogy a Be. a felülvizsgálatot megalapozó abszolút eljárási szabálysértésként a kötelező jelenlét hiányát nevesíti. Ebből következik, hogy ha egy eljárási cselekményen – ahogyan jelen ügy kapcsán is történt – a szabályszerűen idézett védő távolléte nem akadálya a határozat kihirdetésének, úgy ezen eljárási cselekmény idején a védő eljárási részvételének hiánya nem teszi lehetővé az abszolút eljárási szabálysértés megállapíthatóságát. [10] Hangsúlyozta, hogy feltétlen hatályon kívül helyezést érdemlő eljárási szabálysértés megvalósulását az eredményezte volna, amennyiben a másodfokú bíróság bizonyítás-felvételt rendelt volna el a távollévő védő ellenére, avagy a perbeszédek előadása maradt volna el ezen okból. Minthogy a védő a még érvényben lévő meghatalmazása alapján az érdemi nyilvános ülésen elmondta a perbeszédét, így a határozat kihirdetésére napolt nyilvános ülésről bármely okból történt távolmaradása nem eredményezte a IV. rendű terhelt védekezési jogának sérülését. [11] Érvelése helytállóságának alátámasztásaként a Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Bfv.I.1205/2023/8. számú döntésében leírtak idézésével nyomatékosította, hogy az abban foglaltak jelen eljárásjogi helyzetre is irányadónak tekintendők. Kúria 2.Bfv.482/2025/9-I 3 [12] Figyelemmel arra, hogy az érintett nyilvános ülésen kizárólag a már meghozott határozat kihirdetése, vagyis az ügydöntő határozat közlése történt meg, ennek megfelelően a védő jelenléte ekkor már nem volt kötelező, ezért a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában foglalt hatályon kívül helyezési ok emiatt sem állapítható meg. [13] Indokai alapján a jogerős határozat hatályban fenntartására tett indítványt. [14]
  1. A IV. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében fenntartotta a felülvizsgálati indítványban foglaltakat. [15] Továbbra is hangsúlyozta, hogy a határozat kihirdetésére védő hiányában nem kerülhetett volna sor a védelemhez való jog alapelvi szinten való megjelenése okából. Példálózó jelleggel mutatott rá, hogy a korábban eljárt védő nyilvános ülésen történő megjelenésében történő objektív akadályoztatása mely eljárásjogi lehetőségeknek képezte gátját – így személyes jelenlét, nyilatkozattétel, esetleges jogorvoslat bejelentése –, melyet további érvként hangoztatott a hatályon kívül helyezés szükségessége mellett. [16] III. A IV. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány alaptalan. [17]
  2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  3. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
  4. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [18]
  5. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be.
  6. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont]. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint feltétlen eljárási szabálysértés – és erre tekintettel egyúttal felülvizsgálati ok –, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [19] A IV. rendű terhelt védője a feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés megvalósulását arra alapította, hogy a másodfokú bíróság a IV. rendű terhelt vonatkozásában a büntetőeljárási törvény hatályos rendelkezéseinek megsértésével járt el akkor, amikor az ügydöntő határozat kihirdetése céljából megtartott nyilvános ülésen nem tekintette eljárási akadálynak a védő hiányát. [20] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat alapjául szolgáló eljárást megvizsgálva megállapította, hogy az ügyben másodfokon eljárt bíróság a határozat hatályon kívül helyezésére vezető eljárási hibát nem megvalósítva hirdette ki ügydöntő végzését. [21] A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatban már kifejtette, hogy amennyiben a büntetőeljárásban törvényi parancs okából védő részvétele kötelező, a védő részvétele nélkül zajló tárgyaláson (nyilvános ülésen) a kötelező védői jelenlét megsértésével felvett bizonyítás érvénytelen, így az ilyen bizonyításra épülő ügydöntő határozat sem érvényes (Bfv.III.1228/2017/15., BH 2018.138.). Védői jelenlét hiányában történő tárgyalás (nyilvános ülés) ezért megvalósítja a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt, felülvizsgálatra is alapot adó abszolút eljárási szabálysértést. [22] Az előbbiekből értelemszerűen következik, hogy ha a tárgyaláson (nyilvános ülésen) kötelező részvétel előírásával szemben védő nem vett részt, a védelem hiányából fakadó eljárási szabálysértés következményeként az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése mellett a felülbírálatot végző bíróság a tárgyalás megismétlését rendeli el. Az eljárás megismétlése ez esetben sem öncélú, hanem azt szolgálja, hogy a megismételt eljárás során a bizonyítás már védő jelenlétében legyen lefolytatható. Könnyen belátható tehát, hogy amennyiben a védő hiánya a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapításában szerepet nem játszó eljárási aktust érint, úgy a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási Kúria 2.Bfv.482/2025/9-I 4 szabálysértés felrovása szóba sem kerülhet. Ilyen esetben ugyanis az ítélet (végzés) hatályon kívül helyezésének következményeként az eljárás megismétlése pontosan azt eredményezné, ami már az alapeljárásban is érvényes volt: a tárgyaláson felvett bizonyítás, illetőleg a terhelt büntetőjogi felelősségében történő döntést befolyásoló eljárási cselekmény védő jelenlétében való lefolytatását. Ez azonban ebben az esetben már az alapeljárásban megtörtént, így az ilyen hatályon kívül helyezés ezért a semmibe vezető. [23] 3. A kifejtetteket a jelen ügyre vonatkoztatva ezért az alábbi megállapítások tehetők. [24] A Be. 589. §-a alapján a másodfokú bírósági eljárásban – az arra vonatkozó részben foglalt kivételektől eltekintve – az elsőfokú bírósági eljárásra vonatkozó általános szabályok az irányadók. [25] Nem kétséges, hogy az eljárásban a IV. rendű terhelt védelmében a védő részvétele kötelező volt, mert a vád tárgyát képező kábítószer-kereskedelem bűntettére [Btk. 176. §
(1)bekezdés negyedik fordulat] a törvény 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés kiszabását rendeli [Be.
  1. § a) pont]. Ebből következően kötelező volt a védő részvétele a tárgyaláson és a másodfokú bíróság nyilvános ülésén is (Be.
  2. §). [26] Ennek megfelelően a tárgyaláson a IV. rendű terhelt védelme mindvégig biztosított volt az általa meghatalmazott védő eljárása által, majd a másodfokú eljárásban a nyilvános ülésen, melyről kivételt képez a
  3. január
  4. napján – határozathirdetésre kitűzött – tárgyalási nap, amely azonban nem alapozta meg a Be.
  5. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok megállapítását. [27] A Be. 550. §
(2)bekezdésére figyelemmel a határozat kihirdetésére kitűzött tárgyaláson a határozat a vádlott és a védő távollétében is kihirdethető, ha a tárgyaláson a vádlott, illetve a védő szabályszerű idézésre nem jelent meg. A Be. 425. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók, vagyis ez a másodfokú eljárásban az ügydöntő határozat kihirdetésére elnapolt nyilvános ülésre is érvényes. [28] A
  1. január 20-án megtartott nyilvános ülésen a bíróság rögzítette, hogy a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a IV. rendű terhelt meghatalmazott védője, személy 1, majd kihirdette a
  2. alszámon hozott ügydöntő határozatot. [29] A felülvizsgálati indítvánnyal élő védő által hivatkozott 2025/
  3. számú Bírósági Közlöny adatai szerint személy 1-et Magyarország köztársasági elnöke
  4. január
  5. napján bíróvá nevezte ki, így ezen a napon az ügyvédi tevékenysége is megszűnt. Megállapítható ezért, hogy eljárási szabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor a kötelező védelem ellenére nem gondoskodott védő kirendeléséről a IV. rendű terhelt részére, azonban a fentebb részletezett előírások tükrében a kihirdetett ügydöntő határozat érvényességét ez nem érintette. A
  6. január 20-i határnapon ugyanis kizárólag az első fokon meghozott ítélet helybenhagyását kimondó végzés kihirdetésére került sor, azaz bizonyítás felvétele nem történt. A másodfokú bíróság a Miskolci Járásbíróság ítéletét a korábbi, a IV. rendű terhelt védőjének jelenlétében zajló, a törvényi rendelkezéseket betartva megtartott tárgyalási napokon lefolytatott bizonyítás alapján hozta meg. [30] A Be.
  7. §
(1)bekezdésére figyelemmel, ha az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat meghozatalára és kihirdetésére a tárgyalás 8, kivételesen 15 napra elnapolható. A határozat kihirdetésének határnapját a tárgyalás elnapolásakor ki kell tűzni. A határozat kihirdetésére elnapolt tárgyalás a tárgyalás speciális esete, amelyre a már meghozott határozat kihirdetése céljából kerül sor (BH 2020.263.). Ilyen esetben a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a határozatot más összetételű tanács is kihirdethesse. Kúria 2.Bfv.482/2025/9-I 5 [31] Mindezek alapján tényként megállapítható a másodfokon eljárt bíróság korábban körülírt eljárási szabálysértése, azonban e szabálysértés nem okozza azt, hogy a határozat védő hiányában történő kihirdetése feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósított volna meg. [32] Mindezért nem foghat helyt a vázolt perjogi helyzetből a IV. rendű terhelt védője által hangsúlyozott azon következtetés, mely a védelemhez való jog sérelmének – tévesen büntetőjogi fogalomként, valójában a büntetőeljárási törvény 3. §-ában szereplő alapelvben írtak szerinti – megsértését vélte megvalósultnak. [33] A fentieket összefoglalva tehát az rögzíthető, hogy eljárási szabálysértés történt azáltal, miszerint az ügyben a terhelt a másodfokú eljárás egy szakaszában – 2025. január 15. és 20. napja között – a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett védővel, azonban ezen időszakban nem került sor olyan eljárási cselekményre, melyen a védő részvétele kötelező lett volna, így a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés nem valósult meg. [34] A Kúria nem osztotta a védői észrevételben a fenti eljárással a védői jogokat ért konkrét sérelem vonatkozásában kifejtetteket; a Be.
  1. §-a szerinti intézkedés hiányában – amire tényszerűen nem került sor – a védő a határozat kihirdetésére kitűzött nyilvános ülésen már semmiféle nyilatkozatot nem tehetett volna, a kihirdetett határozat tartalmára figyelemmel jogorvoslati nyilatkozatot sem. Ugyanakkor ez közömbös is, mert a feltétlen eljárási szabálysértés az ügyre való konkrét kihatására való tekintet nélkül vonja maga utána a határozat hatályon kívül helyezésének kötelezettségét; nem feltétlen eljárási szabálysértés viszont kihatásától függetlenül a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, így hatályon kívül helyezéshez nem vezethet. [35] A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
  2. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a IV. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [36] A döntés elvi tartalma A határozat kihirdetésére kitűzött tárgyaláson (nyilvános ülésen) a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyítás felvétele nem történik. Ezért a kötelező védelem ellenére a határozat kihirdetésének időpontjában védővel nem rendelkező terhelt vonatkozásában nem valósul meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés. [37] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [38] Az ugyanazon jogosult által ismételt indítvány előterjesztésének tilalma, illetve az azonos tartalmú indítvány ismételt előterjesztésének tilalma a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése alapján az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. október
  2. Kúria 2.Bfv.482/2025/9-I 6 Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Nagy Antal s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.