Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

A gyanúsított jogai: kihallgatás, védő, iratok, őrizet

Ez az útmutató annak szól, akit a rendőrség gyanúsítottként idéz kihallgatásra, előállít vagy őrizetbe vesz, illetve akinek a hozzátartozójával ez történt. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) a terheltnek – a gyanúsítottnak, majd a vádlottnak – a kezdetektől széles jogokat ad: megismerheti a gyanúsítás tárgyát, védőt hatalmazhat meg vagy kérheti kirendelését, a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozhat, megtagadhatja a vallomást, bizonyítékot indítványozhat, megismerheti az iratokat, és minden döntés ellen jogorvoslattal élhet (Be. 39. §). A vád bizonyítása a vádló feladata, senki sem kötelezhető önmagát terhelő vallomásra (Be. 7. §). Ezek a jogok akkor érnek valamit, ha a terhelt az első kihallgatáskor tudatosan él velük: az ott elhangzottak bizonyítékként felhasználhatók, a kihagyott lehetőségeket később nehéz pótolni. Az útmutató sorra veszi, mi történik az idézéstől a kihallgatásig, mikor kötelező a védő és hogyan kérhető ingyenes kirendelt védő, hogyan lehet hozzájutni az iratokhoz, és meddig tarthat az őrizet és a letartóztatás. Nem helyettesíti az ügyvédet: a cél, hogy a gyanúsított tudja, mit kérjen, mit tagadhat meg, és mire figyeljen a jegyzőkönyv aláírásakor.

Büntetőjog – a terhelt jogai

A legfontosabb tények

Határidő
Az őrizet legfeljebb 72 óráig tart; ezen belül a bíróságnak kell döntenie a letartóztatásról vagy más bírói engedélyes kényszerintézkedésről (Be. 274. § (3) bekezdés), az őrizetről és a fogva tartás helyéről pedig legkésőbb 8…
Jogterület
Büntetőjog – a terhelt jogai
Lépések
Bírósági gyakorlat
5
Frissítve
2026. 11. 19.

Határidő

Az őrizet legfeljebb 72 óráig tart; ezen belül a bíróságnak kell döntenie a letartóztatásról vagy más bírói engedélyes kényszerintézkedésről (Be. 274. § (3) bekezdés), az őrizetről és a fogva tartás helyéről pedig legkésőbb 8 órán belül értesíteni kell a gyanúsított által megjelölt nagykorú személyt (Be. 275. § (1) bekezdés).

Ha a gyanúsítottnak nem volt lehetősége felkészülni vagy a védőjével tanácskozni, az eljárási cselekményt legalább egy órára el kell halasztani (Be. 39. § (6) bekezdés). Az iratmegismerési indítványt a hatóság 15 napon belül teljesíti, ha a megismerést nem korlátozta (Be. 100. § (9) bekezdés). A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás legfeljebb egy hónapig tart, az első évben alkalmanként legfeljebb három hónappal hosszabbítható (Be. 297. § (1)–(2) bekezdés). A lakcím és az elérhetőség változását három munkanapon belül be kell jelenteni (Be. 39. § (3) bekezdés b) pont). A gyanúsítás közlése elleni panaszt a közléstől számított rövid, néhány napos határidőn belül kell előterjeszteni – a pontos határidőt a kihallgatáskor kapott tájékoztató és a jegyzőkönyv tartalmazza.

Mit kell tenni

  1. Az idézésből derítse ki, milyen minőségben hívják.

    A rendőrségi idézés megjelöli, hogy tanúként, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként vagy gyanúsítottként kell megjelennie. A különbség lényeges: a tanú köteles igazat mondani, a gyanúsított viszont nem köteles vallomást tenni, és vallomásáért nem felel hamis tanúzásért. A megalapozottan gyanúsítható személyre – néhány kivétellel – a terhelt jogait kell alkalmazni (Be. 39. § (8) bekezdés), így már ebben a szakaszban is védőt vehet igénybe. Az idézésre meg kell jelennie (Be. 39. § (3) bekezdés a) pont); ha alapos oka van a távolmaradásra (betegség, előre nem látható akadály), azt előre, igazolással jelezze, mert a távolmaradás előállítást és rendbírságot vonhat maga után. Az idézés kézhezvételekor azonnal keressen védőt.

  2. Döntse el, kit hatalmaz meg védőnek, vagy kérje kirendelését.

    Védőként ügyvéd járhat el meghatalmazás vagy kirendelés alapján. Meghatalmazást a gyanúsított mellett törvényes képviselője, nagykorú hozzátartozója, külföldinél a konzuli tisztviselő is adhat (Be. 45. § (1) bekezdés); a meghatalmazást a hatóságnál be kell nyújtani, elektronikus úton a rendelkezési nyilvántartáson keresztül is (45. § (2)–(3) bekezdés). Ha nincs pénze ügyvédre, kérje a védő kirendelését: a nyomozó hatóság és az ügyészség kirendeli a védőt, ha a terhelt jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni (Be. 46. § (6) bekezdés). A kirendelt védőt a területi ügyvédi kamara jelöli ki. A kirendelés ellen nincs jogorvoslat, de indokolt esetben más védő kijelölését lehet kérni (46. § (7) bekezdés). A védő a kirendelés vagy meghatalmazás után köteles késedelem nélkül felvenni Önnel a kapcsolatot (42. § (4) bekezdés a) pont).

  3. Ellenőrizze, kötelező-e a védelem.

    A Be. 44. §-a szerint a védő részvétele kötelező többek között, ha a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy súlyosabb szabadságvesztést rendel; ha a gyanúsított őrizetben, letartóztatásban vagy más személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll; ha nem ismeri a magyar nyelvet; ha hallássérült, vak vagy más okból nem képes személyesen védekezni; illetve ha a hatóság a védőt kirendelte. Kötelező védelemnél, ha nincs meghatalmazott védő, a hatóság már az idézéssel vagy előállítással egyidejűleg kirendeli a védőt (46. § (4) bekezdés). Ha a védő ilyenkor hiányzik a tárgyalásról, az súlyos eljárási szabálysértés; ha viszont a védelem nem volt kötelező, a védő távolléte miatt utóbb nem lehet az ítéletet megtámadni (Kúria Bfv.1128/2019/7., Bfv.697/2023/14.).

  4. A kihallgatás előtt tanácskozzon a védőjével, és ismerje meg a gyanúsítást.

    A gyanúsított jogosult megismerni a gyanúsítás tárgyát és annak változását, megfelelő időt kapni a felkészülésre, és a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozni (Be. 39. § (1) bekezdés a), b), e) pont). Ha erre önhibáján kívül nem volt lehetősége, kérje az eljárási cselekmény elhalasztását: a hatóság legalább egy órára köteles elhalasztani (39. § (6) bekezdés). A védő jelen lehet a kihallgatáson (42. § (2) bekezdés a) pont). Amit a védőjének elmond, az ügyvédi titok: a védőként megismert titokról az ügyvéd nem tanúskodhat, és ez alól felmentést sem lehet érvényesen adni (Ütv. 9. § (3) bekezdés). Ha nem beszél jól magyarul, anyanyelvét használhatja, a hatóság tolmácsot vesz igénybe, és a nyelvtudás hiánya miatt nem érheti hátrány (Be. 8. §, 78. §).

  5. A kihallgatáson döntsön tudatosan a vallomásról.

    A kihallgatás elején a hatóság közli a terhelti figyelmeztetést: nem köteles vallomást tenni, a vallomást vagy az egyes kérdésekre adott választ bármikor megtagadhatja, de később is dönthet úgy, hogy vallomást tesz; amit mond, bizonyítékként felhasználható; mást hamisan nem vádolhat (Be. 185. § (1) bekezdés). A figyelmeztetést és az Ön válaszát jegyzőkönyvbe kell venni, ennek elmaradása esetén a vallomás főszabály szerint nem használható bizonyítékként (185. § (3) bekezdés). A vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti az indítványtételi jogát. Ha vallomást tesz, összefüggően előadhatja, és nem tehető fel olyan kérdés, amely a választ sugallja vagy törvényellenes ígéretet tartalmaz (186. § (2)–(3) bekezdés). Gyakori és indokolt döntés, hogy a gyanúsított az első kihallgatáson az iratok megismeréséig nem nyilatkozik.

  6. Olvassa el figyelmesen a jegyzőkönyvet, mielőtt aláírja.

    A jegyzőkönyvet aláírás előtt olvassa végig, vagy kérje, hogy olvassák fel. Ellenőrizze, hogy szerepel-e benne a terhelti figyelmeztetés, az Ön válasza, és hogy a mondatai pontosan, a saját szavaival vannak-e rögzítve. Ha valami hibás vagy hiányzik, kérje a kijavítását vagy kiegészítését, és ha ezt elutasítják, írja rá a jegyzőkönyvre az észrevételét. Kérjen másolatot. Tolmács útján tett vallomásnál a tolmácsolás tényét és a nyelvet is rögzíteni kell. A gyanúsítás közlése ellen panasszal élhet, ha szerinte nincs megalapozott gyanú; a panasz rövid határidejét és a benyújtás módját a kihallgatáskor kapott írásos tájékoztató tartalmazza. A panasz nem akadályozza a nyomozást, de rögzíti az álláspontját, amelyre később hivatkozhat.

  7. Kérje az iratok megismerését.

    A gyanúsított és a védője a gyanúsítotti kihallgatás után indítványozhatja az eljárás ügyiratainak megismerését (Be. 100. § (1) bekezdés a) pont). A megismerés kiterjed a hatóság által beszerzett és a felek által benyújtott iratokra és bizonyítási eszközökre is; módja lehet a megtekintés, a másolatkészítés vagy a másolat kézbesítése (100. § (2), (4) bekezdés). A nyomozás befejezéséig a hatóság egyes iratok megismerését határozattal korlátozhatja, de nem korlátozhatja azokat az iratokat, amelyek olyan eljárási cselekményről készültek, amelyen Ön jelen volt vagy jelen lehetett, és a szakvéleményt (100. § (6)–(7) bekezdés). A nem korlátozott iratokat az indítványtól számított 15 napon belül hozzáférhetővé kell tenni (100. § (9) bekezdés). Az iratok alapján a védővel együtt indítványozhat bizonyítást, például tanú kihallgatását vagy szakértő kirendelését.

  8. Ha őrizetbe veszik, ismerje a határidőket és a jogait.

    Az őrizet a személyi szabadság átmeneti elvonása, amelyet a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendelhet el, például ha a letartóztatás elrendelése valószínűsíthető (Be. 274. § (2) bekezdés). Legfeljebb 72 óráig tart, a megelőző hatósági fogva tartást (előállítást) bele kell számítani (274. § (3), (5) bekezdés). Legkésőbb 8 órán belül értesíteni kell az Ön által megjelölt nagykorú személyt; ha ezt a hatóság megtagadja, más személyt jelölhet meg (275. § (1)–(3) bekezdés). Fogva lévő terheltként joga van megismerni a fogva tartás okát, a védőjével ellenőrzés nélkül érintkezni, külföldiként a konzullal kapcsolatba lépni (39. § (2) bekezdés). Ha kiskorú gyermeke felügyelet nélkül marad, a hatóság köteles gondoskodni az elhelyezéséről (275. § (5) bekezdés). Ilyenkor a védelem kötelező.

  9. Készüljön fel a letartóztatásról szóló bírói ülésre.

    Letartóztatást csak a bíróság rendelhet el, ha a terhelt megalapozottan gyanúsítható és a cél más módon nem érhető el: a szökés vagy elrejtőzés veszélye, a bizonyítás megnehezítésének veszélye (tanúk befolyásolása, bizonyítékok megsemmisítése) vagy a bűnismétlés veszélye miatt (Be. 276. §). Az ülésen jelen lehet, és a védővel együtt érvelhet enyhébb kényszerintézkedés mellett: távoltartás vagy bűnügyi felügyelet, utóbbi mellett óvadék is felajánlható. A Kúria szerint az óvadék a bűnügyi felügyelet vagy távoltartás biztosítéka, nem a letartóztatás közvetlen alternatívája (EBH.2019.B.21.). A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás legfeljebb egy hónapig tart, az első évben alkalmanként legfeljebb három hónappal hosszabbítható (297. §), a teljes tartamnak a büntetési tételtől függő felső határa van (298. §). A döntés ellen fellebbezhet.

  10. Rendezze a védelem költségeit.

    A meghatalmazott védő díjában Ön és az ügyvéd szabadon állapodnak meg; kérjen írásos megbízási szerződést a díjról és a költségekről. A kirendelt védő díját a hatóság állapítja meg; alapja a költségvetési törvényben meghatározott kirendelt ügyvédi óradíj (32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés). Ezt az állam előlegezi, de elítélés esetén a bűnügyi költség részeként főszabály szerint a terheltnek kell megfizetnie. Ha jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt nem tudja viselni, kérjen költségkedvezményt: ezt a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi, és a kirendelt védő díjának állam általi előlegezésére és viselésére terjed ki (Be. 75–77. §, Jstv. 17. § (1) bekezdés b) pont). A kérelmet minél korábban nyújtsa be, mert a hatóság a jogairól szóló tájékoztatáskor erre is felhívja a figyelmét (Be. 39. § (4) bekezdés).

Mire figyeljen

Jogi alap

4
Ez a törvény a büntetőeljárás szabályait fekteti le Magyarországon, biztosítva a tisztességes eljáráshoz való jogot, az igazság megállapítását, a…
Ez a törvény a szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyeknek nyújt jogi segítséget, biztosítva számukra szakszerű jogi tanácsot és képviseletet…
Ez a törvény az ügyvédi tevékenység alapvető szabályait, elveit és gyakorlásának feltételeit rögzíti Magyarországon, meghatározva, hogy ki és milyen…
Ez a rendelet a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjakat és költségtérítéseket szabályozza a bírósági és…

Kapcsolódó bírósági határozatok

5
A vád ismertetésének és a terhelti figyelmeztetésnek a tárgyaláson való elmaradása relatív eljárási szabálysértés, amely nem alapoz meg abszolút hatályon kívül helyezési okot, ezért felülvizsgálat tárgya sem lehet.
A védő tárgyalási távollétére alapított abszolút eljárási szabálysértésre csak akkor lehet hivatkozni, ha az ügyben a védelem kötelező volt (Be. 44. §).
Ha a kötelező védelem egyetlen törvényi oka sem áll fenn, az eljárás védő nélkül is lefolytatható, és ez nem minősül feltétlen eljárási szabálysértésnek.
A határozat kihirdetésére kitűzött tárgyaláson bizonyítás nem folyik, ezért a kötelező védelem ellenére védő nélkül jelen lévő terhelt esetében nem valósul meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező szabálysértés.
Az óvadék nem a letartóztatás alternatívája, hanem az enyhébb kényszerintézkedések – a távoltartás és a bűnügyi felügyelet – biztosítéka; ha a bűnügyi felügyelet feltételei hiányoznak, óvadék mellett sem rendelhető el.

Gyakori kérdések

10
Kötelező vallomást tenni gyanúsítottként?

Nem. A gyanúsított nem köteles vallomást tenni, a vallomást vagy az egyes kérdésekre adott választ bármikor megtagadhatja, és később is dönthet úgy, hogy mégis nyilatkozik (Be. 185. § (1) bekezdés). A megtagadás az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát. A személyazonosság megállapításához szükséges adatokat azonban meg kell adnia.

Mikor jár ingyenes ügyvéd a büntetőeljárásban?

Ha a védelem kötelező és nincs meghatalmazott védője, a hatóság kirendel egyet (Be. 46. § (1), (4) bekezdés). Ha nem kötelező, de jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt nem tud védőt fogadni, indítványára a nyomozó hatóság vagy az ügyészség kirendeli (46. § (6) bekezdés). A díjat az állam előlegezi; véglegesen csak akkor viseli, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat költségkedvezményt engedélyez (Be. 75–77. §, Jstv. 17. §).

Mikor kötelező a védő?

A Be. 44. §-a szerint többek között akkor, ha a bűncselekményre öt évig terjedő vagy súlyosabb szabadságvesztés a büntetési tétel, ha a terhelt őrizetben vagy letartóztatásban van, ha nem ismeri a magyar nyelvet, ha hallássérült, vak vagy más okból nem tud személyesen védekezni, illetve ha a hatóság a védőt kirendelte. Ilyenkor védő nélkül nem lehet érvényesen kihallgatni.

Meddig tarthat bent a rendőrség?

Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat, és ebbe a korábbi előállítás ideje is beleszámít (Be. 274. § (3), (5) bekezdés). Ezen belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy a bíróságnak kell döntenie a letartóztatásról, bűnügyi felügyeletről vagy távoltartásról. Az őrizetről 8 órán belül értesíteni kell az Ön által megjelölt hozzátartozót vagy más nagykorú személyt (275. § (1) bekezdés).

Megnézhetem a nyomozati iratokat?

Igen, a gyanúsítotti kihallgatás után Ön és a védője indítványozhatja az iratok megismerését (Be. 100. § (1) bekezdés). A nyomozás befejezéséig a hatóság egyes iratokat határozattal korlátozhat, de azt nem, ami olyan eljárási cselekményről készült, amelyen jelen lehetett, és a szakvéleményt sem. A nem korlátozott iratokat 15 napon belül hozzáférhetővé kell tenni (100. § (9) bekezdés).

Beszélhetek a védőmmel a kihallgatás előtt?

Igen. A terhelt jogosult a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozni (Be. 39. § (1) bekezdés e) pont). Ha erre önhibáján kívül nem volt lehetősége, a hatóság köteles a kihallgatást legalább egy órára elhalasztani (39. § (6) bekezdés). Fogva lévő terheltként személyesen, postán vagy elektronikusan is ellenőrzés nélkül érintkezhet a védőjével (39. § (2) bekezdés c) pont).

Mi alapján rendelhetnek el letartóztatást?

Csak bíróság rendelheti el, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén, ha a cél enyhébb eszközzel nem érhető el: szökés vagy elrejtőzés veszélye, a bizonyítás veszélyeztetése (tanúk befolyásolása, bizonyíték megsemmisítése) vagy a bűnismétlés veszélye miatt (Be. 276. §). A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás első tartama legfeljebb egy hónap (297. § (1) bekezdés).

Elmondhatja-e az ügyvédem a rendőrségnek, amit neki mondtam?

Nem. Ami a védőhöz a védelem során eljut, ügyvédi titok, amelyet az ügyvéd köteles megtartani, és amelyről hatósági vagy bírósági eljárásban nem tehet tanúvallomást. A védőként megismert titok alól még a terhelt sem adhat érvényes felmentést (Ütv. 9. § (1)–(3) bekezdés).

Mi történik, ha nem megyek el a rendőrségi idézésre?

A terhelt köteles az eljárási cselekményeken megjelenni (Be. 39. § (3) bekezdés a) pont). Igazolatlan távolmaradás esetén a hatóság elővezetést rendelhet el, rendbírságot szabhat ki, ismételt vagy szándékos elérhetetlenség esetén pedig letartóztatás is szóba jöhet a szökés veszélye miatt. Ha akadályoztatva van, előre, igazolással jelezze, és kérjen új időpontot.

Használhatom az anyanyelvemet a kihallgatáson?

Igen. A büntetőeljárás nyelve a magyar, de mindenki jogosult az anyanyelvét használni, és senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy nem ismeri a magyar nyelvet (Be. 8. §). Ilyenkor tolmácsot kell igénybe venni (78. § (1) bekezdés), a hallássérült személy jelnyelvi tolmácsot kérhet. Ha nem ismeri a magyar nyelvet, a védelem is kötelező (44. § d) pont).

Gyakorlati jogi útmutatók

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Be. 7–8. §, 39. §, 42–46. §, 75–78. §, 100. §, 185–186. §, 274–276. §, 297–298. § – A terhelt jogai, védő, iratmegismerés, kihallgatás, őrizet, letartóztatás (2017. évi XC. törvény), Jstv. 17. § (1) b) – Kirendelt védő díjának állam általi előlegezése és viselése (2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról), Ütv. 9. § – Ügyvédi titoktartás, védőként megismert titok (2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről), 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 1. § – A kirendelt védő díja, njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.