Bfv.1765/2017/5 – Kúria
A határozat elvi tartalma: I. Az objektív veszélyhelyzet azzal alakult ki, hogy a sértett ittas állapotban lakott területen kívül, az útpadka helyett az úttesten, fényvisszaverő ruházat nélkül tartózkodott. Miután a baleset lassítással, illetőleg intenzív fékezéssel már nem volt elkerülhető, az elkormányzás büntetőjogi következményekkel járó kötelezettsége pedig sem a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjából, sem más előírásból nem vezethető le - annál is inkább, mert adott esetben az elkormányzás legalább olyan veszélyhelyzetet teremthetne, mint amelynek az elkerülését szolgálná, - a terhelt terhére a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége nem állapítható meg. II. Ha a veszélyhelyzet előidézője, a baleset okozója nem a terhelt volt, ekként a segítségnyújtás elmulasztásának súlyosabb megítélésű bűntette nem állapítható meg a terhére, csupán a vétségi alakzatú alapesete.
Kúria í t é l e t Az ügy száma:
A határozat szintje:
Bfv.II.1765/2017/5. felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye:
Az eljárás formája:
Az ülés napja: tanácsülés 2018. április 12.
Az ügy tárgya: közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és más bűncselekmény Terhelt(ek): ...
Elsőfok:
Másodfok:
Harmadfok:
Járásbíróság, 2016. június 13., nyilvános tárgyalás, 4.B.143/2015/11. számú ítélet - Az indítvány előterjesztője: Heves Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és más bűncselekmény miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a Heves Megyei Főügyészség által ... terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Hatvani Járásbíróság 4.B.143/2015/11. számú ítéletét megváltoztatja: ... terheltet az ellene közúti baleset okozásának vétsége [Btk.
Megállapítja, hogy a terhelt segítségnyújtás elmulasztása bűntetteként [Btk. 166. § (1) bekezdés, (3) bekezdés] értékelt cselekménye segítségnyújtás elmulasztása vétségének [Btk. 166. §
A kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata fogház.
Egyebekben az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartja.
A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
Indokolás [1] I. A Hatvani Járásbíróság a 2016. június 13-án meghozott és kihirdetett 4.B.143/2015/11. számú ítéletében ... terheltet bűnösnek mondta ki
§ (1) bekezdés c) pontjában és a KRESZ 25. § (1) bekezdésében foglaltakat, abban azonban közrehatott a sértett is, aki a KRESZ 21. § (1) és (12) bekezdésében foglaltak megszegésével lakott területen kívül, az útpadka helyett az úttesten, fényvisszaverő ruházat nélkül tartózkodott. A terhelt a helyszín elhagyásával megszegte a KRESZ 58. § (1) bekezdésében foglaltakat. [15] II. Az ügyben meghozott jogerős ítélet ellen a Heves Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, részbeni felmentése érdekében a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt okból (B.900/2017.). [16] Álláspontja szerint ... terhelt bűnösségének megállapítására a halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Indokolásában arra hivatkozott, hogy az ítéleti tényállásból kiderül, hogy az adott közlekedési szituációban a veszélyhelyzetet nem a szabályosan közlekedő terhelt, hanem az úttesten szabálytalanul haladó gyalogos teremtette meg. Ebben az esetben a baleset elhárítása érdekében szükséges magatartás elmulasztása alapozhatja meg a terhelt felelősségét. A tényállás szerint a terhelt ugyan vezetés közben figyelmetlen volt, önmagában azonban ez a figyelmetlenség nem alapozza meg a terhelt büntetőjogi felelősségét. Ez kizárólag akkor lenne megállapítható, ha lassító vagy intenzív lassító fékezés alkalmazásával lett volna elkerülhető a baleset. Jelen helyzetben azonban a szakvéleményben rögzítettek alapján ez egyértelműen nem lett volna elegendő. A baleset csak egy olyan további vezetési manőverrel lett volna elkerülhető legalább 2 fokkal balra történő elkormányzás -, melynek elmulasztása azonban már nem róható a terhelt terhére. Az elkormányzás büntetőjogi következményekkel járó kötelezettsége sem a KRESZ 3. § (1) bekezdésének c) pontjából, sem más előírásból nem vezethető le. Miután a terhelt felelőssége a bekövetkezett baleset okozásában nem állapítható meg, értelemszerűen a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményében való marasztalása nem annak minősített esetében, csupán az alapesetben törvényes. [17] Álláspontja szerint miután sem a közlekedési bűncselekményben való téves marasztalás, sem a segítségnyújtás elmulasztásának törvénysértő minősítése nem eredményezett törvénysértő büntetést, így a terheltnek a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége alóli részfelmentésén kívül egyebekben a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. [18] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokainál fogva fenntartotta, egyben az alábbiakkal egészítette ki
(BF.372/2017.). [19] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okra alapított felülvizsgálati eljárásnak, annak eredményessége esetén ki kell terjednie az anyagi jogszabálysértéssel nem érintett bűncselekmény, és ahhoz fűződően az ítélet egyéb rendelkezéseinek anyagi jogi felülvizsgálatára is. [20] Ebbe a körbe tartozik annak a megállapítása is, hogy a terhelt bűnösségének a halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében történő téves megállapítása következményeként, figyelemmel a 2/1999. BJE jogegységi határozatra, a terhelt terhére törvényesen megállapított segítségnyújtás elmulasztásának bűncselekménye a Btk.
A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. §
A törvényi szabályozásból következően a büntetőjogi felelősség megállapításának feltétele a közúti közlekedés szabályainak a vétkes megszegése; a szabályszegéssel okozati összefüggésben halál bekövetkezése és az, hogy az eredmény tekintetében az elkövető gondatlan bűnössége megállapítható legyen. [34] A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedési szabályok megszegése. A Btk. 235. §-a szerinti bűncselekmény keretrendelkezés, a közúti közlekedési szabályokon alapvetően a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendeletet (KRESZ) kell érteni. [35] A jogerős ítéletet hozó elsőfokú bíróság az irányadó tényállás tükrében tévesen rótta a terhelt terhére a balesetet kiváltó okként a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a KRESZ 25. § (1) bekezdésében foglaltak megszegését. [36] A KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja egy általános törvényi rendelkezés, ennek értelmében a közlekedésben részt vevő köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. [37] A KRESZ 25. § (1) bekezdés szerint a járművel a forgalmi, az időjárási, látási és útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni. [38] Az irányadó tényállásból tényként megállapítható, hogy a terhelt a járművével az esti órákban borult, esős időben város 1 külterületén, város 1 felől város 2 irányában haladt 65-75 km/h sebességgel. A terhelt ugyan a vezetés közben figyelmetlen volt, azonban a Kúria - osztva a felülvizsgálati indítványt előterjesztő ügyészségi álláspontot megállapította, hogy az objektív veszélyhelyzet azzal alakult ki, hogy a sértett ittas állapotban, lakott területen kívül, az útpadka helyett az úttesten, fényvisszaverő ruházat nélkül tartózkodott. [39] Ezzel a magatartásával a sértett a gyalogosokra vonatkozó közlekedési normákat súlyosan megsértette, ugyanis a sértettnek a KRESZ 21. § (1) bekezdésének eleget téve a kiépített útpadkán kellett volna közlekednie; a 21. § (2) bekezdése írja elő, hogy „Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpár út nincs vagy az a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek”; a 21.§ (12) bekezdése szerint akként rendelkezik, hogy „A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.” [40] Az ítéleti tényállás szerint ugyanakkor az úttesten ittasan,
fényvisszaverő ruha nélkül közlekedő sértettet csupán az elütési pont előtt a jármű fényszórójának fénykévéjében 39 méterrel lett volna lehetősége észlelnie a terheltnek, figyelmetlensége okán ez nem történt meg, de az ítéleti tényállásban - mérnöki szakvélemény alapján megfogalmazottak szerint sem lassító, vagy intenzív fékezés nem lett volna elegendő a baleset elkerüléséhez. Maga az ítéleti tényállás rögzíti, hogy ehhez egy további közlekedési manőverre, mégpedig a gépjárműnek 2 fokkal balra történő elkormányzására is szükség lett volna. Ekkor tudott volna ugyanis a gépjármű mintegy 1,9 méterrel a sértett gyalogos mellett elhaladni. [41] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a balesetet eredményező közvetlen veszélyhelyzetet a sértett többszörös KRESZszabályt megszegő magatartása idézte elő, adott körülmények között a terheltnek reálisan nem is kellett számolnia sértettel. [42] Miután a baleset lassítással, illetőleg intenzív fékezéssel már nem volt elkerülhető, az elkormányzás büntetőjogi következményekkel járó kötelezettsége pedig sem a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjából, sem más előírásból nem vezethető le - annál is inkább, mert adott esetben az elkormányzás legalább olyan veszélyhelyzetet teremthetne, amelynek az elkerülését szolgálná - a terhelt terhére közlekedési szabályszegés, felróható büntetőjogi gondatlanság nem állapítható meg. [43] 2. A Kúria fentieket meghaladóan alaposnak találta a Legfőbb Ügyészségnek az anyagi jogszabálysértéssel nem érintett bűncselekmény, a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény körében tett okfejtését. [44] A Btk. 166. §-ában foglalt bűncselekmény, a segítségnyújtás elmulasztása pönalizálásának az indoka az a minden beszámítási képességgel rendelkező személlyel szemben támasztott követelmény, hogy segítsen embertársainak, akiknek az élete vagy a testi épsége veszélybe került. Az általános segítségnyújtási kötelezettség előírása azt jelenti, hogy a törvény büntetéssel fenyegeti azt, aki nem nyújt segítséget a sérültnek vagy az olyan személynek, akinek az élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélyben van. A törvény nem tartalmazza a segítségre szorulás fennállását. Azt, hogy a sértett segítségre szorul-e vagy sem, negatív irányból kell vizsgálni. A segítségnyújtásnak olyannak kell lennie, amely az eset körülményeit figyelembe véve az elkövetőtől elvárható. [45] A balesettel érintett jármű vezetője számára a KRESZ 58. § (1) bekezdése kötelezettségeket ír elő. Eszerint a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget
nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. Vagyis az elvárható segítség megadása több résztevékenységből áll, így a baleset helyszínén, illetve annak közelében való megállás, a segítségnyújtás szükségességéről történő meggyőződés, és a tényleges segítség felajánlása. [46] Jelen ügyben ... terhelt a közlekedési baleset után a sértett állapotáról nem győződött meg, a segítségnyújtás szükségességéről nem győződött meg, kizárólag megállási kötelezettségének tett eleget, de ennek során kizárólag a balesettel érintett gépkocsiját szemlélte meg. [47] Tekintettel azonban arra, hogy a veszélyhelyzet előidézője, a baleset okozója nem a terhelt volt, ekként a segítségnyújtás elmulasztásának súlyosabb megítélésű bűntette nem állapítható meg a terhére, csupán a vétségi alakzatú alapesete (2/1999. BJE jogegységi határozat). [48] II/3.
A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a részfelmentés következtében a bűnösség köre kétségtelenül szűkült, ami a terhelt büntetésének felülvizsgálatát is indokolttá tette.
Megjegyzi a Kúria, hogy miután a rövidített indokolással készült jogerős elsőfokú ítélet a kiszabott büntetés halmazati büntetésként történő kiszabás feltüntetését elmulasztotta, ezért nem került sor a felülvizsgálati határozatban a közúti baleset okozása vétsége alóli részfelmentés okán a büntetés halmazat megjelölésének mellőzésére. [49] Ekként a Kúria Btk. 79. §-ában meghatározott büntetési céloknak és 80. §-ában foglalt büntetés-kiszabási elveknek megfelelően a támadott ítéletet a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásával megváltoztatta. [50] ... terheltet az ellene közúti baleset okozásának vétsége [Btk.
Budapest, 2018. április 12.
Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró., Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül:
Schulz Oszkráné tisztviselő