Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Közlekedési baleset: teendők, rendőrség, kárbejelentés, kártérítés

Egy koccanás után is percek alatt kell jó döntéseket hozni: biztosítani a helyszínt, eldönteni, kell-e rendőrt hívni, kitölteni a baleseti bejelentőt, és a következő napokban határidőben bejelenteni a kárt. Az itt elkövetett hibák később a kártérítés összegét vagy akár a büntetőjogi felelősséget is befolyásolják.

Magyarországon a gépjármű üzembentartója a Ptk. 6:535. §-a szerint fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, és a kárért felróhatóságtól függetlenül felel. A károsult a kárát közvetlenül a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójától (kgfb) követelheti a 2009. évi LXII. törvény (Kgfb.) alapján. Ha a károkozónak nincs biztosítása, vagy ismeretlen, a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla fizet; ismeretlen járműnél azonban a gépkocsiban keletkezett kárt főszabály szerint nem téríti meg.

Az útmutató vétlen és vétkes félnek egyaránt szól. Lépésről lépésre bemutatja a helyszíni teendőket, a rendőrség értesítésének eseteit, a kárbejelentés határidejeit, a biztosító kárrendezési kötelezettségeit, a sérelemdíj és a személyi sérüléses károk érvényesítését, valamint azt, mikor válik a balesetből büntetőügy. Kitér a biztosítóval való vitára és a bírósági útra is.

Közlekedési jog – közlekedési baleset és kárrendezés

A legfontosabb tények

Határidő
A károkozó biztosítottnak a balesetet 5 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a saját kgfb-biztosítójának (Kgfb. 30. § (1)), a károsultnak pedig 30 napon belül kell bejelentenie a kárt a károkozó biztosítójánál (Kgfb. 29. §…
Jogterület
Közlekedési jog – közlekedési baleset és kárrendezés
Lépések
Bírósági gyakorlat
5
Frissítve
2026. 11. 15.

Határidő

A károkozó biztosítottnak a balesetet 5 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a saját kgfb-biztosítójának (Kgfb. 30. § (1)), a károsultnak pedig 30 napon belül kell bejelentenie a kárt a károkozó biztosítójánál (Kgfb. 29. § (2)). Ismeretlen gépjármű okozta kárt 30 napon belül a Kártalanítási Számla kezelőjének kell bejelenteni (Kgfb. 36. § (5)). A biztosító a dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb az igény benyújtásától számított három hónapon belül indokolt kártérítési javaslatot vagy indokolt választ köteles adni (Kgfb. 31. §), az elfogadott kártérítést pedig 15 napon belül kell kifizetnie (Kgfb. 32. § (3)). Ha a károkozó a bejelentést elmulasztja, a biztosító tőle megtérítést követelhet (Kgfb. 34. § (1) g)). A kártérítési igény általános elévülési ideje öt év.

Mit kell tenni

  1. Álljon meg, biztosítsa a helyszínt, és segítsen. A balesetben érintett jármű vezetője köteles megállni, bekapcsolni a vészvillogót, fényvisszaverő mellényben elhelyezni az elakadásjelző háromszöget, és meggyőződni arról, hogy megsérült-e valaki. Sérült esetén azonnal hívja a 112-t, és nyújtson elsősegélyt.

    Aki a helyszínről úgy hajt el, hogy nem győződik meg arról, megsérült-e valaki, cserbenhagyást követ el (Btk. 239. §); aki a sérültnek nem nyújt segítséget, a Btk. 166. §-a szerinti segítségnyújtás elmulasztása miatt felel. Ezekhez a Kkpt. 11 pontot rendel, segítségnyújtás elmulasztásánál pedig a biztosító a kifizetett kártérítést a vezetőtől visszakövetelheti (Kgfb. 34. § (1) f)). Ha a járművek a forgalmat veszélyeztetik és nincs sérült, a helyzet fényképes rögzítése után álljanak félre.

  2. Döntse el, kell-e rendőrt hívni. A rendőrséget értesíteni kell, ha a balesetben valaki megsérült vagy meghalt. Anyagi kárral járó balesetnél nem kötelező, ha a felek a felelősségben megegyeznek és adataikat kicserélik. Hívjon rendőrt akkor is, ha a másik fél vitatja a felelősséget, nem hajlandó adatot adni, ittasnak tűnik, elhajtott, vagy ha a kár harmadik személy vagyonában, például kerítésben, közúti tartozékban keletkezett, és a tulajdonos nincs jelen.

    A rendőrség a helyszínelésről adatlapot vagy igazolást ad, amelyet a biztosító a kárrendezéshez bekér. Személyi sérülésnél az eljárás a sérülés súlyától függően szabálysértési (Szabs. tv. 219. §) vagy büntetőeljárás. A vétkesség kérdésében a rendőrségi eljárás eredménye a polgári kárrendezésben is meghatározó bizonyíték.

  3. Töltse ki az európai baleseti bejelentőt. A Kgfb. 29. § (1) bekezdése szerint a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítás azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeit. Erre szolgál a kétpéldányos európai baleseti bejelentő, amely a biztosítóknál, a benzinkutakon és a MABISZ honlapján is elérhető; a MABISZ e-kárbejelentő alkalmazásában elektronikusan is kitölthető.

    Rögzítse a rendszámokat, a biztosító nevét és kötvényszámát, a vezetők adatait, a helyszínvázlatot és a körülményeket jelölő négyzeteket. Csak azt írja alá, ami a valóságnak megfelel. Ha a felelősségben nem értenek egyet, ezt írják rá. Fényképezze le a járműveket, a helyszínt, a féknyomokat és a táblákat, és írja fel a tanúk elérhetőségét.

  4. Jelentse be a kárt határidőben. Ha Ön okozta a balesetet, a Kgfb. 30. § (1) bekezdése szerint 5 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a saját kgfb-biztosítójának, megadva a lényeges körülményeket és az eljáró rendőrséget. Ha ezt elmulasztja, és ez befolyásolja a biztosító fizetési kötelezettségét, a biztosító a kifizetett összeget Öntől követelheti; ha bizonyítja, hogy nem szándékosan mulasztott, legfeljebb 500 ezer forintig (Kgfb. 34. § (4)).

    Vétlen félként a kárt a károkozó biztosítójánál 30 napon belül jelentse be. A késedelem nem jogvesztő, de a késedelmes időszakra a biztosítóval szemben nem érvényesítheti a késedelem jogkövetkezményeit. Ha a károkozó biztosítóját nem ismeri, a rendszám alapján a MABISZ-tól kérhet tájékoztatást.

  5. Ne javíttasson a kárszemle előtt. A biztosító a járművet kárszakértővel felméri, és a Kgfb. 32/A. §-a szerint előzetes kalkulációt készít a helyreállítás nettó és bruttó költségéről. Az áfát csak akkor téríti meg, ha a javításról szabályszerű, tételes számlát nyújt be; ha nem javíttat, a nettó összeggel szabadon rendelkezhet.

    Gazdasági totálkár esetén a biztosító a jármű kár időpontjában fennálló forgalmi értékét fizeti, a roncsértékkel csökkentve. Ha a kalkulációt alacsonynak tartja, kérjen tételes indoklást, és szükség esetén független szakértői véleményt. A javítás idejére igénybe vett bérautó vagy taxi költsége is kár, de csak indokolt mértékben és igazolt időtartamra térül; a vonatkozó számlákat őrizze meg.

  6. Érvényesítse a személyi sérüléses károkat és a sérelemdíjat. A kgfb nemcsak a járműkárt, hanem a gyógykezelés, a jövedelemkiesés, az ápolás és a közlekedés költségeit is fedezi, súlyos esetben járadékot is. A testi épség megsértéséért sérelemdíj követelhető (Ptk. 2:52. §), amelynek összegét a sérülés súlya, a gyógyulás ideje és a maradandó következmények határozzák meg.

    Gyűjtse össze az orvosi dokumentációt, a táppénzes papírokat, a gyógyszer- és utazási számlákat. A biztosító helytállása káreseményenként személyi sérülésnél 6,45 millió eurónak, dologi kárnál 1,3 millió eurónak megfelelő forintösszegig terjed (Kgfb. 13. § (1)). A bíróságok szerint a kgfb arra az esetre is kiterjed, ha az álló autó utasa ajtónyitással sebesít meg egy kerékpárost.

  7. Ha nincs biztosítás vagy ismeretlen a károkozó, forduljon a Kártalanítási Számlához. A MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla fizet, ha a károkozó gépjárműnek nem volt érvényes kgfb-je, ha az üzembentartó ismeretlen, vagy ha a járművet forgalomból kivonták (Kgfb. 35. § (1)). A Kártalanítási Számla csak annyiban helytáll, amennyiben a kárt más biztosítás, például casco vagy társadalombiztosítás nem fedezi.

    Ismeretlen gépjármű okozta balesetnél a gépjárműben keletkezett kárt főszabály szerint nem téríti meg, kivéve, ha a baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel járt (Kgfb. 36. § (3)–(4)). Az ismeretlen jármű okozta kárt 30 napon belül jelentse be; ha önhibájából késik, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, nem kap kártalanítást. Külföldi járműnél a MABISZ mint Nemzeti Iroda jár el.

  8. Vitassa a döntést panasszal, majd békéltetéssel vagy perrel. Ha a biztosító elutasítja vagy csökkenti a kártérítést, először nyújtson be írásbeli panaszt a biztosítónál, és kérjen indokolt választ. Ezt követően fogyasztóként a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat, vagy az MNB fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti.

    Bírósági úton 3 millió forintig a pénzkövetelést közjegyzőnél, fizetési meghagyással kell érvényesíteni (Fmhtv.); ellentmondás esetén a per a járásbíróságon folytatódik. A bíróság a Ptk. 6:535. §-a alapján objektív felelősséget vizsgál: a károkozó csak akkor mentesül, ha a kárt a tevékenysége körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Két gépjármű ütközésénél a Ptk. 6:536. §-a szerint a felróhatóság dönt, közös felróhatóságnál kármegosztásnak van helye.

  9. Számoljon a büntető- és szabálysértési következményekkel. Ha a baleset nyolc napon túl gyógyuló, súlyos testi sértést okozott, a vétkes vezető ellen a Btk. 235. §-a szerinti közúti baleset okozása miatt büntetőeljárás indul, amely egy évig, maradandó fogyatékosságnál három évig, halálos balesetnél egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Könnyű sérülésnél szabálysértési eljárás jöhet szóba.

    A Kúria szerint nem bűnös az a vezető, aki a szabályosan kezdeményezett fékezéssel sem kerülhette volna el az ütközést, mert a sértett váratlanul elé kanyarodott. Ilyen ügyben műszaki szakértői vélemény dönt. A Btk. 235. §-ához a Kkpt. 9 pontot rendel, ha a bíróság nem tilt el a járművezetéstől. Ittas vezetés esetén ennél jóval súlyosabb büntetés jár.

Mire figyeljen

Jogi alap

6
Ez a törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szól, célja a károsultak védelme és a gépjárművel okozott károk megfelelő megtérítése.
Ez a törvény a Polgári Törvénykönyv, amely a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elve…
Ez a törvény a Büntető Törvénykönyv, amely meghatározza, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, milyen büntetések szabhatók ki értük, és…
Ez a törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szól, és célja a társadalmi együttélés…
Ez a törvény a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szól, melynek célja a gépjárművezetők önkéntes jogkövető magatartásának erősítése és a…
Ez a törvény a fizetési meghagyásos eljárásról szól, amely egy egyszerűsített, gyors és hatékony módja a nem vitatott pénzkövetelések…

Kapcsolódó bírósági határozatok

5
A közúti gépjármű-közlekedés mint fokozott veszéllyel járó tevékenység köre a teljes közlekedési helyzetre kiterjed, ezért a kialakult forgalmi helyzet nem külső elháríthatatlan ok, és a felróhatóság hiánya nem mentesít.
A piros lámpánál álló gépjármű ajtajának utas általi kinyitása a fokozott veszéllyel járó tevékenység körébe esik, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a kerékpáros kártérítési és sérelemdíj iránti igényére is kiterjed.
Harmadik országbeli, érvényesen forgalomba nem helyezett jármű által Magyarországon okozott kárért a Nemzeti Iroda csak nemzetközi biztosítási megállapodás vagy határbiztosítás fennállása esetén köteles helytállni.
Nem valósít meg közúti baleset okozását a vezető, ha a hirtelen elé kanyarodó kerékpárost késedelem nélküli fékezéssel sem kerülhette volna el, mert a szabályszegést a sértett követte el.
Ha az elkerülhetetlen balesetet az úttesten sötétben tartózkodó ittas gyalogos idézte elő, a vezető közúti baleset okozásáért nem felel, de a segítségnyújtás elmulasztásának alapesete megállapítható vele szemben.

Gyakori kérdések

10
Kötelező rendőrt hívni egy koccanáshoz?

Nem, ha senki nem sérült meg, és a felek a felelősségben megegyeznek. Ilyenkor elég kitölteni és aláírni az európai baleseti bejelentőt. Rendőrt kell hívni személyi sérülésnél, és érdemes akkor is, ha a másik fél vitatja a felelősséget, ittasnak tűnik, nem ad adatot vagy elhajtott.

Hány napon belül kell bejelenteni a kárt a biztosítónak?

A károkozónak 5 munkanapon belül írásban kell bejelentenie a saját kgfb-biztosítójának. A vétlen károsultnak 30 napon belül kell bejelentenie a kárt a károkozó biztosítójánál. Ismeretlen járműnél a Kártalanítási Számla kezelőjét kell 30 napon belül értesíteni.

Mi van, ha a másik fél nem írja alá a baleseti bejelentőt?

Ilyenkor hívjon rendőrt, aki rögzíti a helyszínt és a felek adatait. Fényképezzen, írja fel a rendszámot és a tanúk elérhetőségét. A kárt a károkozó biztosítójánál akkor is bejelentheti, a felelősséget a biztosító a rendőrségi iratok és a szakértői vélemény alapján vizsgálja.

Mennyi idő alatt fizet a biztosító?

A biztosító a szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb három hónapon belül köteles indokolt kártérítési javaslatot vagy választ adni. Ha Ön a javaslatot elfogadja, a kártérítést 15 napon belül kell kifizetnie. Késedelem esetén késedelmi kamat is jár.

Ki fizet, ha a károkozónak nincs kötelező biztosítása?

A MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla, amely ugyanúgy helytáll, mint egy biztosító, majd a kifizetett összeget a biztosítás nélküli üzembentartótól követeli vissza. Előbb azonban a saját cascót és a társadalombiztosítást kell igénybe venni, mert a Kártalanítási Számla csak az ezeken felüli kárt fedezi.

Mi a teendő, ha cserbenhagyásos baleset áldozata lettem?

Azonnal értesítse a rendőrséget, és 30 napon belül jelentse be a kárt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ismeretlen járműnél a személyi sérüléses kárt megtérítik, a gépkocsiban keletkezett kárt viszont csak akkor, ha a baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel járt. A járműkár egyébként a casco alapján rendezhető.

Jár-e bérautó a javítás idejére?

A javítás idejére igénybe vett helyettesítő jármű költsége kárként érvényesíthető, de csak indokolt mértékben és a javításhoz szükséges időre. Kérjen előre egyeztetést a biztosítótól, válasszon a sérült autóval azonos kategóriájú járművet, és őrizze meg a bérleti szerződést és a számlákat.

Mennyi sérelemdíj jár egy közlekedési baleset után?

Tételes táblázat nincs. A bíróság a sérülés súlyát, a gyógyulás időtartamát, a fájdalmat, a maradandó következményeket és az életvitelre gyakorolt hatást mérlegeli. Könnyebb sérülésnél néhány százezer, súlyos, maradandó károsodásnál több millió forint is lehet, ezért az első ajánlat elfogadása előtt kérjen tanácsot.

Mi történik, ha a baleset az én hibámból történt, és valaki megsérült?

Nyolc napon túl gyógyuló sérülésnél a Btk. 235. §-a szerinti közúti baleset okozása miatt büntetőeljárás indul ellene, könnyű sérülésnél szabálysértési eljárás jöhet szóba. A károsult kárát ettől függetlenül a kgfb-biztosítója fizeti, Ön csak kivételes esetben, például ittas vezetésnél vagy a segítségnyújtás elmulasztásánál tartozik megtérítéssel.

Mi a teendő külföldi rendszámú autóval történt baleset után?

Töltse ki az európai baleseti bejelentőt, és jegyezze fel a zöldkártya vagy a biztosítás adatait. A kárt a külföldi biztosító magyarországi kárrendezési megbízottjánál vagy a MABISZ mint Nemzeti Iroda útján érvényesítheti. Harmadik országbeli, biztosítás nélküli jármű esetén a Kúria szerint a helytállás feltételei szűkebbek.

Gyakorlati jogi útmutatók

6
Közlekedési jog · szabálysértési eljárás
Közlekedési jog – parkolási pótdíj, kerékbilincs, elszállítás
Családjog – hozzátartozók közötti erőszak, távoltartás

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Kgfb. 13., 29–32/A., 34–36. § – Bejelentés, kárrendezési határidők, visszkereset, Kártalanítási Számla (2009. évi LXII. törvény), Ptk. 6:535–6:536. § és 2:52. § – Fokozott veszéllyel járó tevékenység, sérelemdíj (2013. évi V. törvény), Btk. 166., 235. és 239. § – Segítségnyújtás elmulasztása, közúti baleset okozása, cserbenhagyás (2012. évi C. törvény), Szabs. tv. 219. § – A közúti közlekedés rendjének megzavarása (2012. évi II. törvény), njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.