5/2003. (IX. 18.) OVB állásfoglalása a 19/2002. (IV. 18.) OVB állásfoglalás hatályában történő fenntartásáról.

5/2003. (IX. 18.) OVB állásfoglalása a 19/2002. (IV. 18.) OVB állásfoglalás hatályában történő fenntartásáról. Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az alábbi állásfoglalást adja ki: Az Országos Választási Bizottság az Országos Választási Bizottságnak a szavazás titkosságának egyes kérdéseiről kiadott 19/2002. (IV. 18.) OVB állásfoglalását hatályában fenntartja. Az Országos Választási Bizottság Budapesten, 2002. április 18-án 19/2002. (IV. 18.) OVB szám alatt a szavazás titkosságának egyes kérdéseiről állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás szövege a következő: ,,Az Országos Választási Bizottság 19/2002. (IV. 18.) OVB állásfoglalása a szavazás titkosságának egyes kérdéseiről Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az alábbi állásfoglalást adja ki: Az Alkotmány 71. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 1. és 3. §-ai szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. A Ve. 3. § a)—d) pontjai a következőket írják elő: »A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.« A Ve. 41. § alapján a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A Ve. 45. § (1)—(3) bekezdései kimondják: »(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hi vatala a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja előtti 20. napot követően átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető. (2) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölt, jelölő szervezet által írásban bejelentett igény alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja előtti 20. napot követően — legfeljebb szavazóköri bontásban — a jelölt, jelölő szervezet számára átadja. (3) Az (1)—(2) bekezdés alapján teljesített adatszolgáltatás adatait kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek történő átadásuk tilos. Az adatszolgáltatás adatait a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.« A Ve. 59. § (1) és (3) bekezdése, valamint 60. §-a szerint az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos. Nem tekinthető másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai nyilvántartás. Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti. A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidő lejártát követő három napon belül meg kell semmisítenie, s erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet három napon belül a választási bizottságnak át kell adni. Az OVB a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megállapítja, hogy a választói névjegyzék a szavazás napján kizárólag a választópolgárok választásra vonatkozó joga gyakorlásának biztosítására és a rendeltetésszerű joggyakorlás ellenőrzésére szolgál. A választói névjegyzék semmilyen más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. A szavazás titkossága Alkotmányban és Vjt.-ben foglalt alapelvének, valamint a Ve. 3. §-ában meghatározott alapelveknek — különösen a szavazásban való önkéntes részvétel, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének — súlyos sérelmét valósítja meg, ha a választási névjegyzék alapján bárki hozzáférhetővé tesz olyan adatokat, amelyek a szavazati jogukat gyakorolt, illetőleg a szavazni jogosult, de még meg nem jelent választópolgárok személyére vonatkoznak. Ennek alapján tilalmazott minden olyan magatartás, amely bármilyen módon (telefon, egyéb távközlési eszköz stb.) az említett adatokról arra nem jogosult szerveknek, szervezeteknek, személyeknek tájékoztatást ad. Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke’’