Röviden
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és a rajta szereplő kérdésnek a hitelesítésével kapcsolatos kifogásról szól. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) döntését, amely megtagadta az ív hitelesítését.
Amit szabályoz
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítési eljárását.
- A népszavazásra szánt kérdések egyértelműségi kritériumait.
- Az OVB határozatai elleni kifogások elbírálását.
Akire vonatkozik
- Magánszemélyek, akik országos népszavazási kezdeményezést indítanak.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Főbb pontok
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés nem felelt meg az egyértelműségi kritériumoknak.
- A kifogást benyújtók szerint a kérdés egyértelmű és nem megtévesztő.
- Az Alkotmánybíróság az OVB indokolásával egyetértve helybenhagyta az OVB határozatát.
- Az Alkotmánybíróság vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
📄 Jogszabály szövege
147/2010. (VII. 14.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 481/2009. (XII. 11.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. 1. Magánszemélyek 2009. november 24-én országos népszavazási kezdeményezés tárgyában aláírásgyűjtő ív
mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából.
Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság, a Fővárosi
Választási Bizottság, továbbá a 19 területi választási bizottság külön-külön saját hivatali szervezettel rendelkezik és
azt működteti?”.
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a 481/2009. (XII. 11.) OVB határozatával (a továbbiakban:
OVBh.) az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
10. § c) pontja alapján megtagadta arra hivatkozva, hogy a népszavazásra feltenni szánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműségi kritériumoknak.
Az OVB álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű sem a választópolgárok, sem
a jogalkotó számára, a tekintetben, hogy mit jelent a „saját hivatali szervezettel rendelkezik és azt működteti” kifejezés.
Az OVB indokolása szerint a kérdés emellett megtévesztő, ugyanis megfogalmazásával azt a látszatot kelti, mintha
a Fővárosi Választási Bizottság nem területi választási bizottság lenne. A kérdésben megfogalmazottal szemben
jelenleg 20 területi választási bizottság létezik, 19 megyei szintű és egy fővárosi területi választási bizottság.
2. A kezdeményezők a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján
kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az OVBh. ellen, kérve annak megsemmisítését és az OVB új eljárásra
utasítását. A kifogással érintett határozat a Magyar Közlöny 2009. évi 180. számában, 2009. december 11-én jelent
meg. A kifogás 2009. december 22-én, vagyis a törvényes határidőn belül érkezett az OVB-hez.
A kifogást tevők hivatkoznak az OVB 479/2009. (XII. 11.) OVB határozata és a 480/2009. (XII. 11.) OVB határozata elleni
kifogások indokolásában foglaltakra. Emellett részletesen kifejtik, hogy a feltett kérdés egyértelmű és nem
megtévesztő. Véleményük szerint az OVB által felvetett kérdések nem a kérdés megfogalmazásához, hanem
a jogalkotás körébe tartoznak. Álláspontjuk szerint az OVBh. jogszabálysértő, szerintük a népszavazási kérdés
hitelesíthetőségének egyetlen korlátja van, ez pedig a törvényesség. Szerintük a feltett kérdésre egyértelműen
igennel vagy nemmel lehet válaszolni, így megfelel az egyértelműségi követelményeknek. Jogszabálysértőnek tartják
az OVBh.-t abból a szempontból is, hogy az OVB nem tett eleget a Ve. 29/A. §-ában megfogalmazott tényállás
megállapítására vonatkozó, valamint 29/B. § (2) bekezdésében rögzített indokolási kötelezettségének, mert maga sem
idézte határozatában a kérdésben foglalt törvényi rendelkezést. Hivatkoznak továbbá a jogszabályok ismeretének
vélelmére, amely alapvető jogbiztonsági követelmény, ahogy erre szerintük az Alkotmánybíróság is számos
határozatában rámutatott. Szerintük a választópolgároktól (és nem pedig az állampolgároktól, hiszen a csecsemők is
azok) elvárható a jogszabályok ismerete. A kifogást tevők arra is hivatkoznak, hogy jelenleg nincsen olyan törvényi
rendelkezés, amely a területi választási bizottságokat felsorolná, és szerintük ilyen rendelkezésre az OVB sem
hivatkozott.
II. A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
(a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben
a hatáskörben jogorvoslati természetű. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és
rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és
a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési
eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat,
ABH 2002, 342.].
Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak,
és az OVBh.-t az abban foglalt indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. július 13. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.