147/2010. (VII. 14.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és a rajta szereplő kérdésnek a hitelesítésével kapcsolatos kifogásról szól. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) döntését, amely megtagadta az ív hitelesítését.
Kire vonatkozik: Magánszemélyek, akik országos népszavazási kezdeményezést indítanak; Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítési eljárását.
- A népszavazásra szánt kérdések egyértelműségi kritériumait.
- Az OVB határozatai elleni kifogások elbírálását.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Magánszemélyek, akik országos népszavazási kezdeményezést indítanak.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Melyek a főbb pontok?
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés nem felelt meg az egyértelműségi kritériumoknak.
- A kifogást benyújtók szerint a kérdés egyértelmű és nem megtévesztő.
- Az Alkotmánybíróság az OVB indokolásával egyetértve helybenhagyta az OVB határozatát.
- Az Alkotmánybíróság vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
147/2010. (VII. 14.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 481/2009. (XII. 11.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. 1. Magánszemélyek 2009. november 24-én országos népszavazási kezdeményezés tárgyában aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából.
Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság, a Fővárosi Választási Bizottság, továbbá a 19 területi választási bizottság külön-külön saját hivatali szervezettel rendelkezik és azt működteti?”.
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a 481/2009. (XII. 11.) OVB határozatával (a továbbiakban:
OVBh.) az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. § c) pontja alapján megtagadta arra hivatkozva, hogy a népszavazásra feltenni szánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
13. §(1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműségi kritériumoknak
Az OVB álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára, a tekintetben, hogy mit jelent a „saját hivatali szervezettel rendelkezik és azt működteti” kifejezés.
Az OVB indokolása szerint a kérdés emellett megtévesztő, ugyanis megfogalmazásával azt a látszatot kelti, mintha a Fővárosi Választási Bizottság nem területi választási bizottság lenne. A kérdésben megfogalmazottal szemben jelenleg 20 területi választási bizottság létezik, 19 megyei szintű és egy fővárosi területi választási bizottság.
A kifogást tevők hivatkoznak az OVB 479/2009. (XII. 11.) OVB határozata és a 480/2009. (XII. 11.) OVB határozata elleni kifogások indokolásában foglaltakra. Emellett részletesen kifejtik, hogy a feltett kérdés egyértelmű és nem megtévesztő. Véleményük szerint az OVB által felvetett kérdések nem a kérdés megfogalmazásához, hanem a jogalkotás körébe tartoznak. Álláspontjuk szerint az OVBh. jogszabálysértő, szerintük a népszavazási kérdés hitelesíthetőségének egyetlen korlátja van, ez pedig a törvényesség. Szerintük a feltett kérdésre egyértelműen igennel vagy nemmel lehet válaszolni, így megfelel az egyértelműségi követelményeknek. Jogszabálysértőnek tartják az OVBh.-t abból a szempontból is, hogy az OVB nem tett eleget a Ve. 29/A. §-ában megfogalmazott tényállás megállapítására vonatkozó, valamint 29/B. § (2) bekezdésében rögzített indokolási kötelezettségének, mert maga sem idézte határozatában a kérdésben foglalt törvényi rendelkezést. Hivatkoznak továbbá a jogszabályok ismeretének vélelmére, amely alapvető jogbiztonsági követelmény, ahogy erre szerintük az Alkotmánybíróság is számos határozatában rámutatott. Szerintük a választópolgároktól (és nem pedig az állampolgároktól, hiszen a csecsemők is azok) elvárható a jogszabályok ismerete. A kifogást tevők arra is hivatkoznak, hogy jelenleg nincsen olyan törvényi rendelkezés, amely a területi választási bizottságokat felsorolná, és szerintük ilyen rendelkezésre az OVB sem hivatkozott.
II. A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342.].
Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és az OVBh.-t az abban foglalt indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. július 13. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke