96/2007. (X. 31.) OGY határozata az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6-os autópálya Dunaújváros–Szekszár

96/2007. (X. 31.) OGY határozata az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6-os autópálya Dunaújváros–Szekszárd közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról. Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást ad az M6-os autópálya Dunaújváros–Szekszárd közötti szakaszának a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szerinti koncesszióba adására vonatkozó, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően lefolytatandó közbeszerzési eljárás megindításához az alábbiak szerint: 1. A közbeszerzési eljárás ajánlatkérője és a konceszsziós szerződést kötő fél: A Magyar Állam képviseletében a gazdasági és közlekedési miniszter jár el. A határozatot az Országgyűlés a 2007. október 29-i ülésnapján fogadta el. 2. A közbeszerzési eljárás és a szerződés tárgya: Az M6-os jelű autópálya Dunaújváros (76+200 km szel vény) és Szekszárd (141+300 km szelvény) közötti szakaszára, valamint a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények megtervezésére, megépítésére, felújítására, üzemeltetésére, fenntartására, finanszírozására és hasznosítására vonatkozó kizárólagos koncessziós jog nyújtása a közbeszerzési eljárásban nyertes koncesszor részére 30 év időtartamra. 3. Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a 2. bekezdésben meghatározott beruházás a köz- és magánszféra együttműködésével, PPP finanszírozással valósuljon meg azzal, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződésből származó állami kötelezettségvállalásnak a többéves fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték számításának módszertanáról, valamint az alkalmazandó diszkonttényezőről szóló 161/2005. (VIII. 16.) Korm. rendeletnek megfelelően számított nettó jelenértéke nem haladhatja meg a nettó 208,3 milliárd forintot. 4. A 2. bekezdésben meghatározott beruházás csak abban az esetben valósítható meg PPP finanszírozással, ha az gazdaságosabb, mint az építés és üzemeltetés állami finanszírozással történő együttes megvalósítása. 5. Az Országgyűlés a 2. bekezdésben meghatározott közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő, tervezett koncessziós szerződés és az ahhoz kapcsolódó közvetlen szerződés főbb tartalmi elemeit megismerte, és annak tartalmát az alábbiak szerint hagyja jóvá: a) A beruházás köz- és magánszféra partnerség keretein belül, építési koncesszió formájában megvalósuló beruházás, amelyben a magánszféra (koncesszor) viseli a projekthez kapcsolódó tervezési, építési, felújítási, üzemeltetési, fenntartási és finanszírozási tevékenységekkel járó kockázatok jelentős mértékét. A koncessziós szerződés alapján a Magyar Állam az autópálya rendelkezésre állásának és az útkezelés minőségének függvényében az üzemeltetési időszak kezdetétől rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak. A koncesszor a Magyar Államnak a koncesszió teljes időszaka alatt évente koncessziós díjat köteles megfizetni. b) A projekt keretében megépített autópálya az ideiglenes használatbavételi engedély kibocsátásának napjával kezdődően a Magyar Állam kizárólagos tulajdonát képezi. Az üzemeltetési időszak az ideiglenes használatbavételi engedély kibocsátásától kezdődik, az üzemeltetés az érintett hatóságokkal kialakított együttműködési és eljárási renddel, valamint a környezetvédelmi előírásokkal összhangban végzendő. Az autópályaszakasz az egységes nemzeti díjszedési rendszer keretében vehető igénybe. c) A Magyar Állam és a PPP-projektet finanszírozó felek a koncessziós társaság bevonásával közvetlen szerződést kötnek, amelynek célja a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségek teljesülésének biztosítása a közvetlen szerződésben előírt helyreállítási terv szerint, abban az esetben is, amikor a koncesszor nem teljesíti vagy veszélyezteti a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeit és emiatt a Magyar Állam a koncessziós szerződést felmondhatná. A közvetlen szerződés a koncessziós szerződés felhatalmazása alapján akkor alkalmazandó, ha a koncessziós szerződésben meghatározott és a közvetlen szerződés keretein belül orvosolható esemény következik be. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke