201/2011. (XII. 23.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. december 21-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadja meg. A döntés oka, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének.
Kire vonatkozik: Sz. I. magánszemély, mint a népszavazási kezdeményezés benyújtója; Az Országos Választási Bizottság, mint a hitelesítésért felelős szerv.
Határidők:
- A határozat ellen 15 napon belül lehet kifogást benyújtani az Alkotmánybírósághoz címezve, az Országos Választási Bizottságnál.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Országos népszavazási kezdeményezések hitelesítése.
- Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányainak jóváhagyása.
- A népszavazási kérdések egyértelműségének követelménye.
- Jogorvoslati lehetőség a határozat ellen.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Sz. I. magánszemély, mint a népszavazási kezdeményezés benyújtója.
- Az Országos Választási Bizottság, mint a hitelesítésért felelős szerv.
Melyek a főbb pontok?
- Az Országos Választási Bizottság megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését.
- A népszavazási kérdés nem felelt meg az egyértelműség követelményének az Nsztv. 13. § (1) bekezdése szerint.
- A kérdés nem volt egyértelmű, mert az új Munka Törvénykönyve elfogadása miatt két különböző Munka Törvénykönyve lenne hatályban egyidejűleg egy sikeres népszavazás esetén.
- A „hátrányosan módosítja” fogalom szubjektív, ezért a kérdés nem volt egyértelmű.
- A határozat ellen 15 napon belül lehet kifogást benyújtani az Alkotmánybírósághoz címezve, az Országos Választási Bizottságnál.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
201/2011. (XII. 23.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. december 21-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.
C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. I. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozó 2011. december 1-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
2. §a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne alkosson olyan törvényt, amellyel a munkavállalók számára hátrányosan módosítja az 1992.évi XXII.törvényt, a Munka törvénykönyvét ?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, ugyanis az Országgyűlés T/4786. számon 2011. december 13-án elfogadta a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényt, melynek kihirdetése folyamatban van. Ezen törvény 298. §-ának rendelkezése értelmében a módosító és átmeneti – így a hatályon kívül helyező – rendelkezésekről önálló törvény rendelkezik. Az új Munka Törvénykönyvének hatályba lépését követően – egy eredményes népszavazás esetén – két különböző Munka Törvénykönyve lenne egyidejűleg hatályban, amely a jogalkalmazást ellehetetlenítené.
Továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű a fentiekben kifejtett okokból a választópolgárok számára sem, hiszen nem állapítható meg egyértelműen, hogy aláírásukkal pontosan milyen tartalmú kezdeményezést támogatnak. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű továbbá azért sem, mivel nem állapítható meg, hogy mi értendő a „hátrányosan módosítja” fogalom alatt.
A „hátrány” szubjektív érzeten is alapulhat, ami eltérő lehet az egyes polgárok esetében, így a kérdés megfogalmazása nem felel meg az egyértelműség követelményének. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának