← Magyarország

72/2010. (V. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére ir

Röviden

Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését foglalja össze egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos kifogás ügyében. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) azon határozatát, amely megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

72/

  1. (V. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 44/
  2. (I. 29.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A választási eljárásról szóló
  3. évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.)
  4. §

(1)bekezdése alapján magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 44/
  1. (I. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő szöveg szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy a felekkel szemben a bíróság pénzbírságot nem szabhat ki?” Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  3. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
  4. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés sem a jogalkotó, sem a választópolgár számára nem egyértelmű, mivel nem állapítható meg, hogy mely típusú pénzbírság kiszabását akadályozná meg, kérdéses, hogy eljárási, vagy más jellegű, pl. közigazgatási ügyben másodfokon megállapított pénzbírságét. A kifogástevők álláspontja szerint az OVB határozata jogszabálysértő, mert az Nsztv.
  1. §-ában és
  2. §-ában megjelölt elutasítási indokok alaptalanok. Véleményük szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés érthető, egyértelmű mind nyelvtani, mind jogalkotási, mind a „választópolgári megérthetőség” tekintetében. Mindezek alapján a határozat megsemmisítését, és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól. II. A kifogás nem megalapozott.
  3. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló
  4. évi XXXII. törvény
  5. § h) pontja alapján a Ve.
  6. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el [63/
  7. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/
  8. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
  9. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
  10. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak, ezért a 44/
  1. (I. 29.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.