72/2010. (V. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére ir

72/2010. (V. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 44/2010. (I. 29.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 44/2010. (I. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő szöveg szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy a felekkel szemben a bíróság pénzbírságot nem szabhat ki?” Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés sem a jogalkotó, sem a választópolgár számára nem egyértelmű, mivel nem állapítható meg, hogy mely típusú pénzbírság kiszabását akadályozná meg, kérdéses, hogy eljárási, vagy más jellegű, pl. közigazgatási ügyben másodfokon megállapított pénzbírságét. A kifogástevők álláspontja szerint az OVB határozata jogszabálysértő, mert az Nsztv. 10. §-ában és 13. §-ában megjelölt elutasítási indokok alaptalanok. Véleményük szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés érthető, egyértelmű mind nyelvtani, mind jogalkotási, mind a „választópolgári megérthetőség” tekintetében. Mindezek alapján a határozat megsemmisítését, és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól. II. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak, ezért a 44/2010. (I. 29.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. május 11. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,