2001. évi XVII. törvény az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a törvény az ország szabadságának visszaszerzéséről és a magyar szabadság napjáról szól, megörökítve az ország szuverenitásának visszanyerését.
Kire vonatkozik: A magyar nemzet; Az Országgyűlés.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 3
- Forrás
- njt.hu
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az ország szuverenitása visszaszerzésének emlékét és jelentőségét.
- Június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánítja.
- Június utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánítja.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A magyar nemzet.
- Az Országgyűlés.
Melyek a főbb pontok?
- A törvény megörökíti az ország szuverenitása visszaszerzésének emlékét és jelentőségét.
- Június 19. nemzeti emléknap, az utolsó idegen megszálló katona eltávozásának napja.
- Június utolsó szombatja a magyar szabadság napja.
- A törvény kihirdetése napján lép hatályba.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
2001. évi XVII. törvény az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2012.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
2001. évi XVII. törvény az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról * Mohács óta csak kivételesen adatott meg a nemzetnek az idegen hatalomtól való függetlenség, az ország szabadsága. A pragmatica sanctio kötelékeinek megszűntével 1918-ban korlátlanná vált állami szuverenitásunk sem bizonyult hosszú életűnek. 1944. március 19-én az ország német megszállás alá került, s ennek következményeként hazánk átélte a háború és a nemzetiszocialista-nyilas uralom okozta borzalmakat és szenvedéseket.
A szövetséges hatalmak katonai győzelme véget vetett ugyan a német megszállásnak és az ennek árnyékában létrejött diktatúrának, az ország azonban szabadságát nem nyerte vissza. A korábbi német megszállást szovjet váltotta fel, és a szovjet szuronyok árnyékában az idegen uralom lehetővé tette az ugyancsak felmérhetetlen szenvedéseket és károkat okozó kommunista diktatúra létrejöttét és négy évtizedes korszakát.
Népünk az Európától való leszakadással, a gazdasági és társadalmi zsákutcába kerüléssel és a morális értékek megrendülésével sínylette meg szuverenitása legutóbbi, közel fél évszázados hiányát.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatásától is érintve történelmünk legújabb fordulata ismét megajándékozta a nemzetet a szabadság kincsével: az ország szuverenitása visszanyerésével.
1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét, így az ország népe minden idegen erőtől függetlenül és minden korlátozástól mentesen maga tartja kezében saját sorsát. * Szabadságunk visszaszerzésével valóra vált a Zrínyiek és Thököly, a Rákócziak és Kossuth, forradalmaink és szabadságharcaink hőseinek és velük a magyar nép egészének álma.
Az Országgyűlés attól a meggyőződéstől indíttatva, hogy szuverenitásunk visszaszerzésével és a magyar nép százados szabadságvágya valósággá válásával a nemzet a legnagyobb értéknek: a szabadságnak jutott ismét a birtokába, az alábbi törvényt alkotja:
1. §Az Országgyűlés az ország szuverenitása visszaszerzésének emlékét és jelentőségét törvényben örökíti meg
3. §Szabadságküzdelmeink vívmányának, a kivívott szabadságnak tiszteletére június hó utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánítja
4. §Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba
Vissza az oldal tetejére -->