442/2009. (XI. 20.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2009. november 16-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

442/2009. (XI. 20.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2009. november 16-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és a dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók 2009. október 22-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Alkotmánybíróságnak először 2010. december 31-ig, majd utána 5 évenként a határozatait felül kell vizsgálnia, és teljes ülésen döntenie kell arról, hogy hatályában mely határozatait tartja fenn?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie. Az egyértelműség követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés több vonatkozásban is számos értelmezési lehetőséget vet fel. Nem tisztázott, hogy a bíróság felülvizsgálati eljárása során hogyan viszonyul a korábbi döntés nyomán létrejött jogviszonyokhoz. A kérdésben tartott népszavazás eredményeképp bevezetendő eljárás veszélyeztetné a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továb biak ban: Alkotmány) 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság szerves részét képező jogbiztonság elvét. Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alkotmány módosítására csak az Alkotmány 24. § (3) bekezdésében foglalt eljárási rendben kerülhet sor, a népszavazás még közvetett módon sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok]. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontjaiban foglaltakat figye lembe véve tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, tekintettel a kérdés burkolt Alkotmánymódosító jellegére, valamint arra, hogy megfogalmazása nem felel meg az Nsztv.-ben foglalt követelményeknek. II. A határozat az Alkotmány 2. § (1) bekezdésén, a 24. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke