31/2014. (VII. 8.) OGY határozata az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy eseti bizottság létrehozásáról szól, amelynek feladata az Alkotmánybíróság tagjainak jelölése.
Kire vonatkozik: Az Országgyűlés; Az országgyűlési képviselőcsoportok (Fidesz, KDNP, MSZP, Jobbik, LMP).
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési folyamatát.
- Az eseti bizottság feladatait és összetételét.
- A bizottság tagjainak jelölését és megválasztását.
- Az Alkotmánybíróság tagjelöltjévé válás feltételeit.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Az Országgyűlés.
- Az országgyűlési képviselőcsoportok (Fidesz, KDNP, MSZP, Jobbik, LMP).
Melyek a főbb pontok?
- A bizottság neve: az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság.
- A bizottság kilenc tagból áll, akik országgyűlési képviselők.
- A tagokat a képviselőcsoportok jelölik: Fidesz öt, KDNP egy, MSZP egy, Jobbik egy, LMP egy tagot.
- Az Alkotmánybíróság tagjának jelöltjévé az válik, aki legalább öt bizottsági tag „igen” szavazatát megkapta.
Egyéb jogszabályok
8
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
31/2014. (VII. 8.) OGY határozata az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról.
1.Az Országgyűlés az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 7. §-ára figyelemmel, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához szükséges jelölés érdekében – az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 14. §
(1)bekezdés b) pontja és 23. §-a alapján – eseti bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.
2.A bizottság neve: az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság.
3.A bizottság feladata: az Alkotmánybíróság tagjainak jelölése az Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdésében meghatározott testületi létszám biztosítása érdekében.
4.A bizottság kilenc tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők.
A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: a Fidesz öt, a KDNP egy, az MSZP egy, a Jobbik egy, az LMP egy tagot ajánlhat.
5.A bizottság elnökére és egy alelnökére a kormánypárti, másik két alelnökére a mandátumok arányát tekintve a két legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport, a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjeszt elő javaslatot.
6.A bizottság elnökének, három alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt a jelölésben. A bizottság megalakulása során tagot nem jelölő képviselőcsoport a bizottság fennállása alatt bármikor jelölhet tagot, akit az eredeti eljárásnak megfelelően választ meg az Országgyűlés.
7.Az Alkotmánybíróság tagjának jelöltjévé az válik, aki legalább öt bizottsági tag „igen” szavazatát megkapta.
8.A bizottság ügyrendjét – e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg.
9.A bizottság működésének költségeiről az Országgyűlés Hivatalának költségvetésén belül kell gondoskodni.
10.A bizottság megbízatása a bizottsági tagok megválasztásáról rendelkező országgyűlési határozat hatálybalépésének napján kezdődik, és a 2014-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart.
11.Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke