Röviden
Ez a határozat egy eseti bizottság létrehozásáról szól, amelynek feladata az Alkotmánybíróság tagjainak jelölése.
Amit szabályoz
- Az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési folyamatát.
- Az eseti bizottság feladatait és összetételét.
- A bizottság tagjainak jelölését és megválasztását.
- Az Alkotmánybíróság tagjelöltjévé válás feltételeit.
Akire vonatkozik
- Az Országgyűlés.
- Az országgyűlési képviselőcsoportok (Fidesz, KDNP, MSZP, Jobbik, LMP).
Főbb pontok
- A bizottság neve: az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság.
- A bizottság kilenc tagból áll, akik országgyűlési képviselők.
- A tagokat a képviselőcsoportok jelölik: Fidesz öt, KDNP egy, MSZP egy, Jobbik egy, LMP egy tagot.
- Az Alkotmánybíróság tagjának jelöltjévé az válik, aki legalább öt bizottsági tag „igen” szavazatát megkapta.
📄 Jogszabály szövege
31/
- (VII. 8.) OGY határozata az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról.
- Az Országgyűlés az Alkotmánybíróságról szóló
- évi CLI. törvény
- §-ára figyelemmel, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához szükséges jelölés érdekében – az Országgyűlésről szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontja és
- §-a alapján – eseti bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.
- A bizottság neve: az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság.
- A bizottság feladata: az Alkotmánybíróság tagjainak jelölése az Alaptörvény
- cikk
(8)bekezdésében meghatározott testületi létszám biztosítása érdekében.
- A bizottság kilenc tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: a Fidesz öt, a KDNP egy, az MSZP egy, a Jobbik egy, az LMP egy tagot ajánlhat.
- A bizottság elnökére és egy alelnökére a kormánypárti, másik két alelnökére a mandátumok arányát tekintve a két legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport, a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjeszt elő javaslatot.
- A bizottság elnökének, három alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt a jelölésben. A bizottság megalakulása során tagot nem jelölő képviselőcsoport a bizottság fennállása alatt bármikor jelölhet tagot, akit az eredeti eljárásnak megfelelően választ meg az Országgyűlés.
- Az Alkotmánybíróság tagjának jelöltjévé az válik, aki legalább öt bizottsági tag „igen” szavazatát megkapta.
- A bizottság ügyrendjét – e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/
- (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg.
- A bizottság működésének költségeiről az Országgyűlés Hivatalának költségvetésén belül kell gondoskodni.
- A bizottság megbízatása a bizottsági tagok megválasztásáról rendelkező országgyűlési határozat hatálybalépésének napján kezdődik, és a 2014-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart.
- Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.