33/2010. (VI. 11.) OGY határozata az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat kártérítést biztosít az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatainak.
Kire vonatkozik: Azokra a személyekre, akiknek alkotmányos alapjoga vagy személyhez fűződő joga sérült a megjelölt események következtében; Azokra, akiknek büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet megállapította az említett események során tanúsított magatartásuk miatt.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Kártérítés megállapítása az állami vezetői mulasztások és az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatai számára.
- Konkrét esetek, amelyekre a kártérítés vonatkozik: a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggő tragédia, valamint a 2006. szeptember 17. és 2006. október 25. között történt rendőri fellépések.
- Korlátozások a kártérítésre való jogosultság tekintetében.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azokra a személyekre, akiknek alkotmányos alapjoga vagy személyhez fűződő joga sérült a megjelölt események következtében.
- Azokra, akiknek büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet megállapította az említett események során tanúsított magatartásuk miatt.
Melyek a főbb pontok?
- Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a Magyar Államkincstár útján elégítse ki a megalapozott kártérítési igényeket.
- Nem részesül kártérítésben az, akinek büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet megállapította az említett események során tanúsított magatartása miatt.
- Nem részesül kártérítésben az, akit jogerős bírósági ítélet alapján már kártalanítottak, vagy akinek kártérítési követelését jogerős bírósági ítélet már elutasította, illetve akit egyezség alapján kártalanítottak és lemondott további igényérvényesítésről.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
33/2010. (VI. 11.) OGY határozata az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről.
A rendszerváltozáskor Magyarország polgárai hittek abban, hogy a demokratikus jogállam már születése pillanatától teljeskörűen biztosítja az alapvető szabadságjogok érvényesülését. Azokat az alkotmányos alapjogokat, melyeket az 1989-ben elfogadott alaptörvény-módosításokkal újraírt magyar Alkotmány az egyén és a közösség jogainak széles körű szabályozásával, az európai gyakorlattal egyezően garantál. A rendszerváltozást követő több mint másfél évtizedben a közhatalom részéről tömeges alkotmányos alapjogsértésekre, állami vezetői mulasztás következtében előálló, emberéletet követelő katasztrófára nem került sor hazánkban.
I. A 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijátékkal összefüggésben öt emberéletet és több száz személyi sérülést okozó tragédia történt. A katasztrófát egyértelműen a tűzijáték megszervezésének hibái, a kapcsolódó jogi szabályozás hiányosságai, a vonatkozó jogszabályok jogalkalmazók általi megsértése, valamint az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben általában elvárható magatartási szabályok megsértése idézte elő.
II. 2006. szeptember 19–22. napja között, valamint 2006. október 23. napján a törvények betartására felesküdött rendőrök százai, több különböző helyen, egymástól függetlenül, egyidejűleg, a rendőrségi törvényt már önmagában sértő azonosíthatatlanság mögé bújva soha korábban nem tapasztalt, törvénytelen brutalitással léptek fel a védtelen és békés polgárokkal szemben is. A kilőtt szemek, a csonttörések, az emberi méltóságot semmibe vevő megaláztatások több száz áldozata máig viseli azokat a testi és lelki sebeket, amelyeket, mint az állam korlátokat nem ismerő, politikai célzatú, diktatórikus fellépésének következményei, a jogállamot is megsebesítették. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az előzetes letartóztatások indítványozásakor és elrendelésekor első fokon az ügyészi és a bírói szervezet sem volt képes alkotmányos rendeltetésének megfelelni, és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekre az esetek többségében megfelelő szakmai indokok hiányában, a büntetőeljárás alapelveinek semmibevételével került sor.
III. Polgárai méltóságán, kiszolgáltatottságán keresztül az államba vetett bizalom és az állam tekintélye is sérült.
A demokratikus jogállam legsúlyosabb sérelme mégis az, hogy a történtekre következmények nélkül kerülhetett sor.
Törvényszerűen ássa alá a jogállamba vetett közbizalmat és a közrendet, ha az állami vezetők megbízatásukkal, a rendelkezésükre álló monopolizált erőszakhatalommal következmények nélkül élhetnek vissza, illetve nyilvánvaló mulasztásaik kivizsgálatlanul és megtorlatlanul maradhatnak.
Az új Országgyűlés ezért megkövet minden ártatlan áldozatot, és mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért és a megfelelő erkölcsi és anyagi kártérítés érdekében a következő határozatot hozza:
Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyűlés elnöke