115/2011. (XII. 2.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez az Alkotmánybíróság határozata az Országos Választási Bizottság (OVB) egy korábbi határozatával kapcsolatos. Az OVB megtagadta egy aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amely egy népszavazási kérdést tartalmazott. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB határozatát.
Kire vonatkozik: Azokra, akik országos népszavazást kezdeményeznek; Az Országos Választási Bizottságra (OVB).
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
- Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés hitelességét és egyértelműségét.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatai elleni kifogásokat.
- Az Alkotmánybíróság jogorvoslati eljárását ilyen kifogások esetén.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azokra, akik országos népszavazást kezdeményeznek.
- Az Országos Választási Bizottságra (OVB).
- Az Alkotmánybíróságra.
Melyek a főbb pontok?
- Az OVB megtagadta egy olyan aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amely arra kérdezett rá, hogy a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke ne legyen kevesebb húsz napnál, mert a kérdés nem volt egyértelmű.
- Az Alkotmánybíróság egyetértett az OVB indoklásával, és helybenhagyta az OVB határozatát.
- Az Alkotmánybíróság eljárása ebben az esetben jogorvoslati eljárás volt, amelyben azt vizsgálta, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában a jogszabályoknak megfelelően járt-e el.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
115/2011. (XII. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 97/2011. (VI. 24.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 97/2011. (VI. 24.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
A kezdeményező – aki azonos a kifogástevővel – országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaviszonyban járó fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke ne legyen kevesebb húsz napnál?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Megállapította, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek, mert nem állapítható meg, hogy a kezdeményező mit ért „fizetett éves szabadság” kifejezés alatt. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 131. § (1) bekezdése szerint „[a]z alapszabadság mértéke húsz munkanap”. Az Mt. több különböző szabadság típust nevesít, így rendes szabadságot, mely alap- és pótszabadságból áll, valamint betegszabadságot és szülési szabadságot stb. Nem egyértelmű, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés mely szabadság típus vonatkozásában kíván jogalkotást kezdeményezni. Mindezekre tekintettel az OVB – hivatkozással az Nsztv. 10. § c) pontjára és 13. § (1) bekezdésére – a kérdés hitelesítését megtagadta.
A kifogástevő álláspontja szerint az OVBh. nem megalapozott, mert a „fizetett éves szabadság” fogalma mind jogilag, mind a köztudatban egyértelmű jelentéssel bír. Azt az időtartamot jelenti, amelyre a munkavállaló rendkívüli események (szülés, betegség stb.) bekövetkezése nélkül is jogosult, amelynek ideje alatt nem köteles munkát végezni, de fizetésre jogosult. A kérdés arra irányul, hogy ennek a legalacsonyabb idejét évi legalább húsz napban állapítsa meg a jogalkotó. Véleménye szerint az „igen” válaszok többsége esetén az Országgyűlést jogalkotási kötelezettség terheli, ha van olyan munkavállaló, akit nem illet meg legalább évi húsz nap fizetett szabadság, és az ezzel ellentétes jogalkotástól való tartózkodásra köteles, ha minden munkavállalónak jár legalább évi húsz fizetett szabadság.
A kifogástevő mindezen indokok alapján az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az OVB kifogással támadott határozata a Magyar Közlöny 2011. évi 69. számában 2011. június 24-én jelent meg, a kifogást 2011. július 8-án – a törvényi határidőn belül – terjesztették elő az OVB-nél.
II. A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a kifogást nem találta megalapozottnak. Ezért a 97/2011. (VI. 24.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Budapest, 2011. november 29. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke