← Magyarország

85/2007. (XI. 8.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgy

Röviden

Ez a határozat az Alkotmánybíróság arról szól, hogy visszautasítja az Országos Választási Bizottság (OVB) egy népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megtagadó határozata elleni kifogást, mert az nem felelt meg a törvényi követelményeknek.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

85/

  1. (XI. 8.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 267/
  2. (VII. 31.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB)
  3. július 31-i ülésén megtagadta a magánszemély kezdeményező huszonegy kérdésben országos népszavazás kezdeményezésére benyújtott aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését. Az OVB minden kérdés tekintetében külön határozatot hozott, 253–273/
  4. (VII. 31.) OVB határozat számok alatt. A 267/
  5. (VII. 31.) OVB határozattal elbírált népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtési ívén a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy képviselőink vannak értünk és nem mi őértük?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadását azzal indokolta, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Alkotmány 28/B. §

(1)bekezdésében foglalt követelménynek, amely szerint országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az OVB úgy vélte, hogy a kezdeményezés „semmi olyan elemet nem tartalmaz, amely alapján az Országgyűlés jogalkotói hatáskörét gyakorolva eleget tehetne egy sikeres népszavazásból eredő kötelezettségeinek.” A 253–273/
  1. (VII. 31.) OVB határozatok közzététele a Magyar Közlöny
  2. augusztus 3-án megjelent
  3. évi
  4. számában történt meg. Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a választási eljárásról szóló
  5. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
  6. §
(1)bekezdése értelmében a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül kifogást lehet benyújtani. A kezdeményező a hitelesítést megtagadó OVB határozatokkal szemben „óvással élt”, amelyet az Alkotmánybíróság kifogásnak tekintett. A kifogás
  1. augusztus 15-én, a törvényes határidőn belül érkezett az Alkotmánybírósághoz. A kezdeményező egy beadványban nyújtotta be a kifogást, amely az egyes határozatok tekintetében – három határozat kivételével – külön indokolást nem tartalmaz. Tekintettel arra, hogy az indítványozó huszonegy más-más tárgyú népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítésének megtagadásáról, külön-külön számon meghozott OVB határozat felülvizsgálatát kéri, ezért az Alkotmánybíróság az egyes határozatok tekintetében a kifogást elkülönítette, és a huszonegy kifogásolt OVB határozat vonatkozásában külön határozatot hoz. Ebben az eljárásban az Alkotmánybíróság a 267/
  2. (VII. 31.) OVB határozat elleni kifogást bírálta el. II. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló
  3. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  4. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve.
  5. §-a határozza meg. „Az Alkotmánybíróságnak a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő kifogások alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás.” [25/
  6. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] Ebben a jogorvoslati eljárásban az Alkotmánybíróság megvizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.
  7. §
(2)bekezdése a)–c) pontjaiban, illetve a Ve. 130. §
(1)bekezdésben foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Az OVB az aláírásgyűjtési ív mintapéldányának hitelesítését azzal az indokolással tagadta meg, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. A benyújtott kifogás semmilyen jogi érvelést, jogszabályi hivatkozást nem tartalmaz. A kifogás e határozattal összefüggésbe hozható részében a következő szerepel: „Ha a törvényalkotás hatásköre valamint az Alkotmány módosítása nem az Országgyűlés hatásköre, akkor azt anarchiának hívják, nem parlamentális köztársaságnak!” A Ve. 77. §
(2)bekezdése szerint a „kifogásnak tartalmaznia kell
  1. a)a jogszabálysértés megjelölését,
  2. b)a jogszabálysértés bizonyítékait,
  3. c)a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét.” A Ve. 77. §
(5)bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett, vagy nem tartalmazza a Ve. 77. §
(2)bekezdése a)–c) pontjában foglaltakat. A kifogás benyújtója a határozattal szemben nem fogalmazta meg, hogy miért tartja az OVB döntését jogszabálysértőnek, nem jelölt meg azzal kapcsolatban konkrét jogsértést. Az Alkotmánybíróság e kifogást nem tekinti érdemben elbírálható kifogásnak, mert az nem felel meg a törvényi követelményeknek. Az Alkotmánybíróság a tartalmi feltételeknek meg nem felelő kifogást az Abtv. 22. §
(2)bekezdése, valamint a Ve.
  1. §-ában és a Ve.
  2. §
(5)bekezdésében foglaltak alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. A végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el az Alkotmánybíróság. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.