32/2010. (I. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. január 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében…

32/2010. (I. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. január 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozók 2009. december 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)

2. §a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt

„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 12. § (1) bekezdésének rendelkezését egészítse ki azzal, hogy a képviselő-testület (közgyűlés) ülését a településrészi önkormányzati testület indítványára is össze kell hívni?”

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye a Bizottság és az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). A kérdés egyértelműségének megállapításakor az Országos Választási Bizottságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – a hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség). [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.;

25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.] A kérdés egyértelműsége annak tükrében dönthető el, hogy az a hatályos jogi szabályozáshoz képest milyen jogalkotásra irányul.

A népszavazásra feltenni kívánt kezdeményezés azonban csak hivatkozik az Ötv. a kérdésben idézett rendelkezésére, annak szövegét nem tartalmazza, illetve annak pontos tartalmára való utalást sem tesz.

Az Országos Választási Bizottság következetes gyakorlata szerint azonban a választópolgártól nem várható el a különböző jogszabályok, így a helyi önkormányzatokról szóló törvény pontos és részletes ismerete sem.

A kezdeményezés megfogalmazása alapján tehát a választópolgároknak az aláírásgyűjtés, illetve a kérdésben tartott népszavazás alkalmával ismereteik hiányában kellene dönteniük a kérdés támogatásáról vagy elutasításáról.

Az Nsztv. 10. § c) pontja szerint, az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben előírt követelményeknek.

A fent leírtak alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke