Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

1/2013. (X. 7.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a…

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a határozat egy magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadja meg.

Kire vonatkozik: Azokra, akik országos népszavazási kezdeményezést nyújtanak be; A Nemzeti Választási Bizottságra, mint hitelesítő szervre.

Határidők:

  • A határozat ellen a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál a közzétételt követő 15 napon belül.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Egyéb jogszabályok
Forrás
MultiLegalPile/
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • Egy magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.
  • A népszavazási kérdés egyértelműségének követelményét.
  • A jogalkotói és választópolgári egyértelműség követelményét.
  • A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • Azokra, akik országos népszavazási kezdeményezést nyújtanak be.
  • A Nemzeti Választási Bizottságra, mint hitelesítő szervre.

Melyek a főbb pontok?

  • A Nemzeti Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének.
  • A kérdés nem egyértelmű a választópolgár és a jogalkotó számára sem, mivel többszörösen összetett és bonyolult.
  • A kérdésben szereplő árfolyamok (svájci frank, euró, japán jen) külön-külön is megválaszolhatók lennének, ami megakadályozza a részkérdésenkénti véleménynyilvánítást.
  • A határozat ellen a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál a közzétételt követő 15 napon belül.

Egyéb jogszabályok

8

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege

1/2013. (X. 7.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlés – a korábbi (2011-es) végtörlesztéshez hasonló – törvényt alkosson arról, hogy a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített törlesztés esetén a pénzügyi intézmény a törlesztés forint összegének meghatározásakor, svájci frank esetén 180 huF/ChF, euró esetén 250 huF/eur, japán jen esetén 200 huF/100 jpy árfolyamot alkalmazzon abban az esetben, ha ezekkel az árfolyamokkal a hitelezett kedvezőbb feltételekhez jut?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás I. A beadványozó 2013. szeptember 6-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban:

Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog garanciális eleme, mely magában foglalja a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményét is. A választópolgári egyértelműség feltétele, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni, míg a jogalkotói egyértelműség arra vonatkozik, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és amennyiben igen, milyen jogalkotásra köteles.

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű. A népszavazási kezdeményezés szövegében szereplő, „korábbi (2011-es) végtörlesztéshez hasonló” fordulat megtévesztő lehet a választópolgár számára, mivel nem egyértelmű, hogy az új törvénynek milyen tartalmi elemekkel kellene rendelkeznie. A fent hivatkozott fordulat nem teszi egyértelművé az Országgyűlés számára sem, hogy milyen jogalkotásra lenne köteles egy érvényes és eredményes népszavazás esetén.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés többszörösen összetett és bonyolult, amely kizárja, hogy a választópolgárok számára egyértelműen értelmezhető és eldönthető legyen.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés „svájci frank esetén 180 huF/ChF, euró esetén 250 huF/eur, japán jen esetén 200 huF/100 jpy árfolyamot alkalmazzon” szövegrésze valójában három kérdést tartalmaz, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani azokról.

Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és a (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, valamint a 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés
d)pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2013. szeptember 30. dr. patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.