← Magyarország

1/2013. (X. 7.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási

Röviden

Ez a határozat egy magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadja meg.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

1/

  1. (X. 7.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlés – a korábbi (2011-es) végtörlesztéshez hasonló – törvényt alkosson arról, hogy a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített törlesztés esetén a pénzügyi intézmény a törlesztés forint összegének meghatározásakor, svájci frank esetén 180 huF/ChF, euró esetén 250 huF/eur, japán jen esetén 200 huF/100 jpy árfolyamot alkalmazzon abban az esetben, ha ezekkel az árfolyamokkal a hitelezett kedvezőbb feltételekhez jut?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó
  2. szeptember 6-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  3. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  4. §-a szerinti hitelesítés céljából. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv.
  5. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog garanciális eleme, mely magában foglalja a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményét is. A választópolgári egyértelműség feltétele, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni, míg a jogalkotói egyértelműség arra vonatkozik, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és amennyiben igen, milyen jogalkotásra köteles. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű. A népszavazási kezdeményezés szövegében szereplő, „korábbi (2011-
  1. es)végtörlesztéshez hasonló” fordulat megtévesztő lehet a választópolgár számára, mivel nem egyértelmű, hogy az új törvénynek milyen tartalmi elemekkel kellene rendelkeznie. A fent hivatkozott fordulat nem teszi egyértelművé az Országgyűlés számára sem, hogy milyen jogalkotásra lenne köteles egy érvényes és eredményes népszavazás esetén. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés többszörösen összetett és bonyolult, amely kizárja, hogy a választópolgárok számára egyértelműen értelmezhető és eldönthető legyen. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés „svájci frank esetén 180 huF/ChF, euró esetén 250 huF/eur, japán jen esetén 200 huF/100 jpy árfolyamot alkalmazzon” szövegrésze valójában három kérdést tartalmaz, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani azokról. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. §
  2. c)pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. §
(1)bekezdés c) pontján és a
(2)bekezdésén, az Nsztv.
  1. §-án és a
  2. § c) pontján, valamint a
  3. §
(1)bekezdésén, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Budapest,
  1. szeptember
  2. dr. patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.