← Magyarország

65/2010. (V. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére ir

Röviden

Ez a határozat az Országos Választási Bizottság (OVB) egy népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megtagadó határozatával szembeni kifogásról szól, amelyet az Alkotmánybíróság vizsgált felül.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

65/

  1. (V. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 36/
  2. (I. 29.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A választási eljárásról szóló
  3. évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.)
  4. §

(1)bekezdése alapján magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 36/
  1. (I. 29.) OVB határozata (a továb biak ban: OVBh.) ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az Alkotmánybíróságról szóló
  2. évi XXXII. törvényt oly módon, hogy az Országgyűlés, az Országgyűlés állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az országgyűlési képviselő, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztos alkotmánybírósági eljárást kezdeményező irata (és az eljárás során később előterjesztett beadványai), valamint az Alkotmánybíróság által hivatalból indított eljárás kezdeményező irata közérdekű adat, amely beadványokat – az Alkotmánybírósághoz való érkezésüktől számított 8 napon belül – a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni?” Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  3. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
  4. §-ának
(1)bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kezdeményezés nem felel meg a fenti jogszabályi feltételnek, mivel számos kérdést tartalmaz, amelyek külön-külön is megválaszolhatóak. Ezáltal a választópolgárnak nincs lehetősége az egyes kérdések között különbséget tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezéséről. A kifogástevők álláspontja szerint az OVBh. jogszabálysértő. Megítélésük szerint az OVB megalapozatlanul hivatkozott az OVBh.-ban az Nsztv.
  1. §-ára és
  2. §-ára, mivel az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán kizárólag egy kérdés szerepel, amely kérdés érthető, egyértelmű, mind nyelvtani, mind jogalkotási, mind pedig a „választópolgári megérthetőség” tekintetében. Mindezek alapján az OVBh. megsemmisítését, és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól. II. A kifogás nem megalapozott.
  3. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló
  4. évi XXXII. törvény
  5. § h) pontja alapján a Ve.
  6. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el [63/
  7. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/
  8. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
  9. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni javasolt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének [Nsztv.
  10. §
(1)bekezdése], mivel több kérdést foglal magában, így a választópolgároknak nincs lehetőségük különbséget tenni az egyes kérdések között, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezéséről. Mindezzel egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 36/
  1. (I. 29.) OVB határozatot az OVB fentiekben ismertetett indokainak helyességére tekintettel helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.