← Magyarország

18/2013. (IV. 26.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. április 23-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. t

Röviden

Ez a határozat megtagadja egy aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, mert a népszavazási kérdés nem felel meg a törvényi követelményeknek.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb szabályok

📄 Jogszabály szövege

18/

  1. (IV. 26.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. április 23-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Vecsei József (a továbbiakban: beadványozó) által az Országos Választási Szövetség képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le. Indokolás I. Beadványozó
  1. április 15-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért- e, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívásával?” Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) módosítására csak az Alaptörvényben előírt eljárási rendben, az Alaptörvény által feljogosított alkotmányozó hatalom által – Alaptörvény S) cikk
(1)
(2)bekezdés – kerülhet sor. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás az Alaptörvény módosítását célozza, amely viszont az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykör, így a kérdésben nem tartható népszavazás. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az „Alkotmányozó Nemzetgyűlés” fogalma nem egyértelmű, mivel az Alaptörvény nem ismeri ezt az intézményt. Ezért a választópolgárok nem lehetnének tisztában döntésük tartalmával; de a törvényhozó számára sem lenne világos, hogy sikeres – érvényes és eredményes – népszavazás esetén milyen jogalkotási kötelezettsége van. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alaptörvény S) cikk
(1)
(2)bekezdésén és a 8. cikk
(3)bekezdés
  1. a)pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
  2. b)és
  3. c)pontjain és a 13. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.