Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

96/2010. (VI. 2.) AB határozata

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a határozat az Országos Választási Bizottság (OVB) egy népszavazási kérdés hitelesítésének megtagadásáról szóló döntését hagyja jóvá.

Kire vonatkozik: Azokra a magánszemélyekre, akik népszavazási kezdeményezést indítottak; Az Országos Választási Bizottságra (OVB).

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Egyéb jogszabályok
Forrás
MultiLegalPile/
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • Az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.
  • Az OVB azon döntését, amellyel megtagadta egy népszavazási kérdés hitelesítését.
  • Az OVB döntése elleni kifogás elbírálását.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • Azokra a magánszemélyekre, akik népszavazási kezdeményezést indítottak.
  • Az Országos Választási Bizottságra (OVB).

Melyek a főbb pontok?

  • Az OVB megtagadta egy olyan népszavazási kérdés hitelesítését, amely arra vonatkozott volna, hogy az OVB nem választott tagjai ne rendelkezzenek szavazati joggal az ülésen.
  • Az OVB indoklása szerint a kérdés nem volt egyértelmű, és több értelmezési lehetőséget vetett fel.
  • Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB határozatát, egyetértve azzal, hogy a kérdés nem felelt meg az egyértelműség követelményének.

Egyéb jogszabályok

8

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege

96/2010. (VI. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 173/2010. (III. 18.) OVB határozatát helybenhagyja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 173/2010. (III. 18.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Országos Választási Bizottság nem választott tagjait a bizottság ülésén szavazati jog ne illesse meg?”

Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kezdeményezés nem felel meg a fenti jogszabályi feltételeknek, mivel nem egyértelmű, hogy az OVB delegált tagjait milyen jogosítványok illetnék meg, a szavazati jog hiányában a tanácskozási jog megilletné-e őket. Az OVB megítélése szerint egy ilyen tartalmú jogszabályi rendelkezés a választási bizottságok társadalmi rendeltetésével ellentétesen, a delegált tagok jogosítványainak teljes kiüresítéséhez vezetne. Tekintettel arra, hogy a kérdés több értelmezési lehetőséget vet fel, illetve hogy a választópolgároktól a hatályos jogszabályok ilyen mélyreható ismerete nem várható el, az OVB a kezdeményezés hitelesítését az Nsztv. 10. § c) pontja alapján megtagadta.

A kifogástevők álláspontja szerint az OVB megsértette a Ve. 29/A. § (1)–(2) bekezdését, mert nem megfelelően állapította meg a tényállást. Érvelésük szerint a kérdés egyértelmű mind a választópolgárok, mind a jogalkotó számára, mert az nem a delegált és a választott tagok eddigi jogait kívánja meghatározni, hanem csak azt, hogy a delegált tagot a jövőben ne illesse meg szavazati jog. A kifogástevők hivatkoznak az Alkotmány 77. § (2) bekezdésére, melynek értelmében az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek. Véleményük szerint az Alkotmány ezen rendelkezéséből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a választópolgárok nem ismerik a rájuk vonatkozó jogszabályok tartalmát. Mindezek alapján a határozat megsemmisítését, és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól.

II. A kifogás nem megalapozott.

1.Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű.

Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].

2.Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.

Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak, ezért a 173/2010. (III. 18.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.

Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

Budapest, 2010. június 1. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.