← Magyarország

17/2010. (II. 18.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdem

Röviden

Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését tartalmazza az Országos Választási Bizottság (OVB) egy népszavazási kérdés hitelesítésére vonatkozó határozata elleni kifogás ügyében. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB korábbi határozatát.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

17/

  1. (II. 18.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 403/
  2. (X. 8.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I.
  3. A választási eljárásról szóló
  4. évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.)
  5. §

(1)bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 403/
  1. (X. 8.) OVB határozata (a továb biak ban: OVBh.) ellen. A kifogástevők
  2. szeptember 8-án országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvény ben mondja ki: az Alkotmánybíróság tagjának a határozat meghozatala során az iratokhoz csatolt különvéleménye hivatalos lapban ne kerüljön közzétételre?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indokolása megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alkotmány
  3. §
(1)bekezdésében meghatározott „szabad véleménynyilvánítás jogát érinti, mégpedig a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapvető jog vonatkozásában, így burkolt Alkotmánymódosítást jelentene. (…) Az Alkotmánybíróság jelenlegi jogállásából és tevékenységéből adódóan fontos szerepe van a nyilvánosságnak, hogy a különvélemények megjelenjenek és bárki számára megismerhetőek legyenek. Ezen információk közérdekűnek is tekinthetőek, hiszen ebből megismerhető az Alkotmánybíróság döntésénél az esetleges ellenvélemény.” Az OVB ezért az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  1. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
  2. § b) pontja alapján megtagadta a hitelesítést. A kifogástevők álláspontja szerint a kezdeményezés megfelel a jogszabályoknak, az aláírásgyűjtő ív hitelesíthető, ezért az OVBh. indoklása nem helytálló. Indokolásuk szerint alapjogok korlátozásáról lehet népszavazást tartani, továbbá a kérdés nem irányul az alkotmánybírák véleménynyilvánítási szabadságának korlátozására, és nem ellentétes a közérdekű adatok megismeréséhez való joggal sem.
  3. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul: Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „
  4. §
(1)A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, ille tő leg terjessze.” Az Nsztv. alkalmazott rendelkezése:
  1. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (...) b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,” A Ve. alkalmazott szabályai: „
  2. §
(1)Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, ille tő leg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(2)Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. [...]
(3)Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, ille tő leg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, ille tő leg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” II. A kifogás nem megalapozott. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló
  1. évi XXXII. törvény
  2. § h) pontjában foglaltaknak meg fele lően a Ve.
  3. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak. Ezért a 403/
  4. (X. 8.) OVB határozatot az abban foglalt indok helyességére tekintettel, azonos indok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a Ve.
  5. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva – jogorvoslati fórumként – az OVB kifogással támadott határozatát vizsgálja felül. Mivel az Alkotmánybíróság döntése szerint a kérdésről nem tartható népszavazás, a határozatot érintő egyéb kifogásokkal az Alkotmánybíróság érdemben nem foglalkozott. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
  6. február
  7. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.