4/
- (X. 7.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar országgyűlés írjon ki népszavazást az európai unióval kötött lisszaboni Szerződés hatályban tartásáról, vagy annak felmondásáról?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó
- szeptember 6-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény)
- cikk
(3)bekezdés d) pontja hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek tekintetében általános jelleggel kizárja a népszavazás lehetőségét. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése alapján népszavazás sem magáról a nemzetközi szerződésről, sem az abban vállalt kötelezettségekről nem tartható alkotmányosan, függetlenül attól, hogy a népszavazás eredménye ellentmondana-e vagy éppen megerősítené-e ezeket a kötelezettségeket. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény fenti rendelkezésén túl érinti az Alaptörvény E) cikkének
(2)bekezdésében foglaltakat is. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek a „lisszaboni Szerződés hatályban tartásáról, vagy annak felmondásáról” szövegrésze valójában két egymással ellentétes tartalmú kérdést foglal magába, melyekre ezáltal a választópolgárnak nincs lehetősége külön-külön választ adni. Tekintettel arra, hogy a kérdésben a választópolgároknak nincs lehetőségük egyértelműen állást foglalni, az nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének. A kezdeményezés továbbá nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének sem, mivel a hivatkozott indok alapján egy a kérdésben tartott népszavazás esetén az Országgyűlés nem tudná eldönteni, hogy pontosan milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terhelné. A fentiek alapján a beadványban szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek. A Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. §
- b)és
- c)pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, illetve a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés d) pontján és az E) cikk
(2)bekezdésén, a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontján és a
(2)bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. §
- b)és
- c)pontján, illetve a 13. §
(1)bekezdésén, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Budapest,
- szeptember
- dr. patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke