← Magyarország

406/2009. (X. 8.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 5-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

Röviden

Ez a határozat megtagadja egy aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, mert a népszavazási kérdés nem egyértelmű.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

406/

  1. (X. 8.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. október 5-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó
  1. szeptember 10-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: ,,Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a személyi szabadságukban az állam által jogtalanul korlátozottak tisztességes kártérítéséről úgy, hogy a jogtalan fogva tartásért az állam által fizetendő nem vagyoni kártérítés ne lehessen kevesebb 3 millió Ft alapdíjnál plusz a fogva tartás minden napjára számított 160.000 forintnál.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv.
  4. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek, mely szerint a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek a választópolgár és a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie. Az Alkotmánybíróság az egyértelműség követelményét a népszavazáshoz való jog érvényesülésének alkotmányos garanciájaként értelmezi. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára „az állam által jogtalanul korlátozottak” köre, mert a kérdés ellentmondásos, a mondat két része nincs összhangban egymással. A „jogtalan korlátozást” a második tagmondatban leszűkíti annak egyik lehetséges esetcsoportjára, a jogtalan fogvatartásra, holott a személyes szabadság korlátozásának lényegesen több esetköre létezik. Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésből az sem állapítható meg pontosan, hogy a beadványozó mit ért a ,,tisztességes kártérítés” kifejezésen. A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben az Nsztv. 10. §- ának c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben foglalt követelményeknek – nem lehet országos népszavazást tartani, ezért a testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.