Összefoglalás
A törvény megörökíti az 1568. évi erdélyi (tordai) vallásügyi törvény emlékét és jelentőségét, amely a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. A törvény január 13. napját a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja.
Mit szabályoz
- Az 1568. évi tordai vallásügyi törvény emlékének és jelentőségének törvénybe iktatását (1. §).
- A Vallásszabadság Napjának megállapítását (2. §).
Kit érint
- A magyar nemzetet mint a szellemi örökség hordozóját.
- A vallási közösségeket és a nyilvánosságot.
Kulcspontok
- Az Országgyűlés az 1568. évi tordai vallásügyi törvény emlékét a magyar nemzet szellemi öröksége részeként törvényben örökíti meg (1. §).
- Január 13. napja a Vallásszabadság Napja (2. §).
- A tordai törvény a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, megteremtve a négy bevett vallás (katolikus, református, evangélikus, unitárius) békés együttélésének alapját (preambulum).
- A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba (3. §).
📄 Jogszabály szövege
- évi I. törvény az
- évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a Vallásszabadság Napjáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2018.III.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi I. törvény az
- évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a Vallásszabadság Napjáról * Mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni, – emlékezve történelmi elődünk, az erdélyi országgyűlés
- évi, tordai vallásügyi törvényére, amely a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, kimondva, hogy „a hit Istennek ajándéka”; – kiemelve, hogy az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, lehetővé téve, hogy a későbbi évtizedekben kialakulhasson a négy bevett vallás (a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius) felekezeti rendszere, megteremtve ezzel az eltérő hitelvet valló emberek és közösségeik jogegyenlőséget biztosító békés együttélésének alapvető feltételeit; – elismerve, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének, a következő törvényt alkotjuk:
- § Az Országgyűlés az
- évi erdélyi országgyűlés által Tordán elfogadott vallásügyi törvény emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökíti meg.
- § Az Országgyűlés január
- napját a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja.
- § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Vissza az oldal tetejére -->
🔗 Hivatalos forráshoz
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.