2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2008.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről *  Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2007. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE Első Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA 1. § (1) Az Országgyűlés a központi költségvetés 2007. évi a) bevételi főösszegét 6 669 545,1 millió forintban, b) kiadási főösszegét 8 326 030,7 millió forintban, c) hiányát 1 656 485,6 millió forintban állapítja meg. (2) A Kormány az Áht. 52. § (1) bekezdése szerinti határidőkre olyan éves költségvetési törvényjavaslatokat köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, amely összhangban van azzal a feltételezéssel, hogy a (3) bekezdés szerinti maastrichti elsődleges egyenlegmutató a bruttó hazai termék arányában eléri az alábbi értékeket: a) 2008-ban 0,0%, b)–c) *  (3) E törvény alkalmazásában maastrichti elsődleges egyenlegmutató az Áht. 116. §-a (2) bekezdésének 2. pontja szerinti mutató. 2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá. 3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés 2007. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje. Második Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A központi költségvetés tartalék-előirányzatai 4. § (1) Céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton a) a központi költségvetési szerveknél – ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is – a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek, *  b) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők számára külön kormányrendeletben meghatározott kiadások, c) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának, d) a főtisztviselők, a központi tisztek illetményének, valamint e) a Prémium Évek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések, f) a száz százalékban állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonú – 2006. december 31-én – közhasznú- vagy gazdasági társasági formában működő aktív fekvőbeteg szakellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók feladatellátása racionálisabb megszervezése érdekében történő létszámcsökkentések 2007. évben esedékessé váló személyi kifizetéseinek *  részbeni, illetőleg teljes fedezetére. A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az a)–d), f) pontok tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, az e) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók. Az f) pont alatti személyi kör esetében a személyi kifizetésekhez adott költségvetési hozzájárulás nem haladhatja meg azt a mértéket, amely a szervezetet az elbocsátásra tekintettel akkor terhelné, ha arra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alkalmazásával kerülne sor. (2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére a Kormány engedélyével támogathatók a 2006–2007. évben elrendelt szervezeti és egyéb intézkedésekkel összefüggő személyi kifizetések a költségvetési szerv tervezettől eltérő fizetési kötelezettsége esetén. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében megjelölt kifizetésekre igényt nyújthatnak be azon központi költségvetési szervek is, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi. (4) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közszolgálati média részvénytársaságok létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések, melynek feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg. *  (5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti céltartalék előirányzatból átcsoportosítson a IX. A helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2. Központosított előirányzatok cím 5. számú mellékletben szereplő 9. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre, amennyiben e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került. *  (6) *  Az (1)–(4) bekezdés szerinti támogatási igények jogosságát elbíráló és annak szabályszerű felhasználását ellenőrző állami szerv a létszámcsökkentéssel érintett személyek foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével, illetve az egészségügyi struktúraváltásból fakadó önkormányzati kötelezettségek támogatásának elszámolását ellenőrző szerv az érintett személyek foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos alábbi személyes adatait teljeskörűen megismerheti és kezelheti: a) név, anyja neve, születési név, b) születési hely, születési idő, c) a munkaviszony megszűnés/megszüntetés jogcíme, d) szolgálati és közszolgálati idő, e) besorolás és munkakör megnevezése, f) a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja, g) a munkavégzés alóli felmentés kezdő és záró időpontja, h) a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó adatok (felmentés és végkielégítés összege), i) a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos egyéb adatok (pl. a felmentés indokául szolgáló adatok, egyéb a munkaviszonnyal kapcsolatos kódok). (7) A (6) bekezdés szerinti személyes adatokat az igényeket elbíráló és ellenőrző szervezet a támogatási döntést követő öt év elteltével köteles oly módon megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges. (8) *  Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére kell biztosítani a 2007. év után járó tizenharmadik havi illetmény egy részének külön törvény szerint július–december hónapokban, hat havi részletben történő kifizetését. A többlettámogatás feltételeinek megállapítására és az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást. *  5. § A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkateljesítményeinek elismerésére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 2. Központi teljesítményösztönzési és -értékelési keret jogcím-csoporton. A keret felhasználásának teljesítményelv-érvényesítésen alapuló szempontjait, a támogatásban részesíthető költségvetési szervek körét, az igénylés feltételeit a Kormány állapítja meg. Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések 6. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: ÁPV Zrt.) 2007. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 15. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget fordíthatja az ÁPV Zrt. a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Zrt. záró pénzkészletét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, a záró pénzkészlet összege legfeljebb 25 000 millió forint lehet. (2) A 2007. évben az ÁPV Zrt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult. (3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel: a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések; b) kezességvállalásból – ideértve a készfizető kezességet is –, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések; c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések; d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése; e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése; f) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések; g) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad); h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése; i) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések; j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések; k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése; l) az a)–k) pontban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások. (4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 10 000 millió forintnál. (5) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 15. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1000 millió forinttal túlléphető. (6) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával az ÁPV Zrt. a 15. számú melléklet egyes előirányzatai között átcsoportosítást hajthat végre a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül. (7) A 15. számú melléklet I/1/c) és II/1. pontjai szerinti előirányzatok esetében az ÁPV Zrt. egyedi, 1000 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges. (8) A 15. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata terhére számolandó el az ÁPV Zrt. által kibocsátott kötvény kamatának fedezete. (9) Az ÁPV Zrt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeivel megegyező összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe. (10) A Priv. tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2007. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg. (11) Az ÁPV Zrt. pénzbeli térítés nélkül átadja a MAFILM Zrt. részvényeit, valamint a Magyar Filmlaboratórium Kft. üzletrészét a Magyar Mozgókép Közalapítvány részére. A vagyonátadás részletes feltételeit a Kormány határozza meg. 7. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Zrt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon. 8. § (1) 2007. év során a Nemzeti Autópálya Zrt. és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. az Áht. 100. §-ának (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi műveletek végzésére 5000,0 millió forint összeghatárig a pénzügyminiszter és a gazdasági és közlekedési miniszter együttes jóváhagyásával jogosult. (2) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságok 2007. január 1-je után keletkező adósságállománya a Kormány jóváhagyásával haladhatja meg az 5000,0 millió forintot. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti korlátozások mindaddig vonatkoznak e gazdasági társaságokra amíg többségi állami tulajdonban vannak. 9. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat. (2) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint. (3) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 20,0 millió forint. (4) *  Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 35. § (2) bekezdésének i) pontjában megjelölt egyedi bruttó forgalmi érték 5,0 millió forint. (5) *  A Vtv. 36. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti ingyenes átruházásról 2007-ben valamennyi érintett vagyontárgy esetében a Kormány dönt. (6) *  A Vtv. 36. §-ának (4) bekezdésében megjelölt keretösszeg 10 000 millió forint. 10. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) és a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből, továbbá a KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon hasznosításából származó bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevétel összegéből a KVI legalább 7220,5 millió forintot a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 9. cím, 2. Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás alcím kiadásainak fedezetére fordíthat, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek és ütemezés szerint. (3) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele – elsődlegesen – az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések 11. § (1) A központi költségvetési szervek – a (3) és (5) bekezdésekben megjelölt szervek kivételével – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel. A fennmaradó 5% – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve a felsőoktatási intézményeket, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézetet, az Országos Mentőszolgálatot, az Országos Vérellátó Szolgálatot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, valamint a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézeteket, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők: a) áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételeit, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak foglalkoztatásával előállított áru és készletértékesítés bevételeit; b) szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázott, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak foglalkoztatásával végzett szolgáltatás ellenértékeit; c) bérleti és lízingdíj bevételek, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérleti díj bevételeit, valamint a KVI-nek a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással összefüggésben keletkezett bevételeit. (3) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1665,3 millió forintot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 264,1 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 7364,1 millió forintot, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 135,5 millió forintot, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 490,0 millió forintot köteles 2007. évben befizetni a bevételeiből a pénzügyminiszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint a központi költségvetés részére, melyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (4) A Nemzeti Hírközlési Hatóság 5616,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, beleértve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeket is február 20-tól június 20-ig 300,0 millió forint havi egyenlő részletekben, továbbá július 20-tól december 10-ig, valamint december 20-ig 588,0 millió forint egyenlő részletekben. (5) A Magyar Energia Hivatal 598,9 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) A Magyar Szabadalmi Hivatal 502,9 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a földhivatalok 1707,9 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (8) Ha a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alá tartozó, a (3) bekezdésben említett költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2007. december 20-ig rendezni kell. A fejezeti egyensúlyi tartalék terhére a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörében a befizetési kötelezettség nem rendezhető. 12. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 129. §-ának (3) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 116 500 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 092 600 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 335 000 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport és kulturális tevékenység normatívája 11 650 Ft/év. (2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 284 350 Ft/fő/év. (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 416 500 forint: (4) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 70%-a. (5) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 113 200 forint. (6) Az Ftv. 123. § (2) bekezdése szerinti, a felsőoktatási intézmények által igénybe vehető hitelkeret 2007. évben 1000 millió Ft. 13. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú melléklet 15., 16.1–16.10., 17. pontjában, az 5. számú melléklet 6., 15., 16., 18., 20., 23. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg. *  (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 15., 16.1–16.8., és 16.10. pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár. (3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben meghatározott %-os mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell megállapítani. (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére. (6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik. 14. § (1) Az 1. számú mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok a központi költségvetés központosított bevételeit képezik. (2) A központosított bevételi előirányzatok beszedéséért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel. (3) A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím. 26–29. alcímhez tartozó jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket. (4) Az Ftv. 53. §-ának (1) bekezdésében meghatározott képzési hozzájárulás a felsőoktatási intézmények mindenkori éves költségvetésének bevételét képezi. Harmadik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai 15. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. (2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. (3) A pénzügyminiszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével – a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az Áht. 64. §-a (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdeti ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint. *  16. § (1) Az Országgyűlés – a 15. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül – további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg: a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra; b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint; c) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, ez utóbbinál a 2007. évi új induló beruházások támogatási előirányzatának ca) 15%-a a régió lakónépességének arányában, cb) 85%-a a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű, a területfejlesztés kedvezményezett településeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott kistérségek lakónépessége alapján kerül régiónként elosztásra e törvény 16. számú melléklete szerint; d) a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira. Az előirányzat a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg, melyből da) a vis maior feladataik ellátásához 800 millió forint daa) 70%-a egyenlő arányban, dab) 30%-a a 2004. és a 2005. években ár-, belvíz, rendkívüli időjárás, illetve pince-, partfalomlás okozta károk enyhítéséhez jóváhagyott támogatás összege arányában kerül elosztásra, db) az előirányzat da) pont szerinti összeggel csökkentett összege dba) 50%-ának 30%-a az egy főre jutó bruttó hazai termék régiónkénti mértéke, 70%-a a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége alapján, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint, dbb) 50%-ának 60%-a a régió 2006. január 1-jei lakosságszáma, további 40%-a a helyi önkormányzatok 2006. október 1-jei száma alapján kerül elosztásra. A támogatás régiónkénti összegét e törvény 16. számú melléklete tartalmazza; e) vis maior tartalékra; f) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására. Az előirányzat a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg. A regionális fejlesztési tanácsok a támogatást a régióhoz tartozó leghátrányosabb kistérségekből érkező pályázatok között, az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztják el. A támogatás régiónkénti összegét e törvény 16. számú melléklete tartalmazza; g) a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építési feladatokra. (2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 8. Vis maior tartalék cím, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 31. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt. (3) Amennyiben az e törvény 13. §-a, illetve 31. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján. (4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 13. §-a vagy 31. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. 17. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő települési önkormányzatok. (2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 23. § szabályai szerint – a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki. 18. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 3., 6., 8. és 11–17. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege. 19. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2005. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. (2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg. (3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza. Az illetékek és más bevételek szabályozása 20. § (1) Az állami adóhatóság által 2007. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a – csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel – pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint. (2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az állami adóhatóság által beszedett illetékből az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel. (3) Az állami adóhatóság által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot, b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, egyharmada a megye, valamint a főváros 2006. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a (4) bekezdés szerinti költséggel csökkentve. (4) Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül. (5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára. 21. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg. (2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. (3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésre nem köteles. 22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A fővárosi önkormányzatok bevételei 23. § *  A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, a 64/A–64/C. §-ában, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 24. § (1) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) Az e törvény 5. számú melléklet 6., 9., 15., 16., 17. és 19. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik. (3) A 31. § (2)–(3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó egyházak, b) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok a helyi önkormányzatok útján – az 1. számú melléklet XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról – vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára. B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata 25. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt. (2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – kormányrendeletben szabályozottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik. 26. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 4. Gyermekgondozási díj alcím, továbbá a 21. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít. (2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím a) 1. Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása aa) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével, ab) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó 10. napjáig, ac) december hónapban az aa) és az ab) pont szerinti befizetések összegének és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján, b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása ba) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével, bb) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig, bc) december hónapban a ba) és a bb) pontban teljesített összegeket figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után történik. (3) *  A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, a X. Miniszterelnökség fejezet, a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet és a XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-ának (3) bekezdése alapján – fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás jogcímen – havonta átutalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 10. napjáig. (4) *  A Kincstár az E. Alap utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátásának, illetve kiadásának kifizetése után az e törvény 4. § (1) bekezdés a) és f) pontja, (8) bekezdése, valamint az 5. sz. mellékletének 9. pontja alapján az egészségügyi intézmények részére történt központi költségvetési kifizetések összegével, de legfeljebb az E. Alap összes kiadását meghaladó pénzforgalmi bevételi többlete mértékéig utalást teljesít a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 8. E. Alap céltartalék cím terhére a központi költségvetés javára a tárgyév utolsó kincstári napján. (5) *  A (4) bekezdésben említett egészségügyi intézmények részére történt központi költségvetési kifizetések nagyságáról a Pénzügyminisztérium a tárgyév utolsó előtti kincstári napjáig tájékoztatja a Kincstárt. C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata 27. § Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényeik teljesítéséhez igénybe vehetik az előző évi maradványukat, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. D) Az Európai Uniótól érkező agrár- és vidékfejlesztési támogatások és az Európai Unió részére fizetendő cukorilleték megelőlegezése 28. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci támogatások, az – Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó – intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások – ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot – felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai tervekben (a továbbiakban: vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt támogatások Európai Unió által finanszírozott része (a továbbiakban: agrártámogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt. (2) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió – még 2007. évben – utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós közvetlen támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2007. évben kifizetésre kerülő, EMGA által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét. (4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére – kormányrendeletben szabályozottak szerint – 2007. év vonatkozásában 2007. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a rendelkezésre álló információk alapján minden hónap 15-ig aktualizálni kell. Amennyiben a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, KESZ-ről történő finanszírozást tesz szükségessé, a pénzügyminiszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani. (5) Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is jogosult, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásból az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatból megállapított támogatásból levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja. (6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti. (7) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja. (8) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell elszámolni a) az Európai Bizottság EMGA éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul – az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével – a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét, b) az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik. 29. § (1) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból folyósított kamattérítését – annak beérkezése után haladéktalanul – a központi költségvetés részére átutalni, amelyet a központi költségvetés kamatbevételeként kell elszámolni. (2) Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően – az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján – nem térít meg, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követelés-kezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára történik. 30. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott illeték összegét. (2) A cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a cukorilleték megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét, amelyet az MVH nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell rendezni. Negyedik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása 31. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – e törvény 3. számú melléklet 15–17. pontjában, az 5. számú melléklet 6., 15., 16., 18., 20., 23. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel. A 3. számú melléklet 16.11.1. pontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 16.11.2. pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai, és/vagy általános iskola feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A 16.11.3. pont szerinti normatív hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha az intézmény székhelye olyan településen van, amelynek lakosságszáma 1500 fő vagy alatti, illetve 1501–3000 fő közötti. Az igénylésnél a 3. számú melléklet 16.11.1–16.11.3. pontjában foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni. *  b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, valamint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg. *  c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 13. § (1) bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg. *  d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 13. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. *  e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart. f) Az egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 139. §-ának (5)–(6) és (9) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg. g) A nem állami, nem egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 137. § (3) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg. h) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg – figyelemmel az i) pontban foglaltakra – a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. b)–l) és 12–14. pontjaiban, továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett. i) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg. j) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. k) *  Az oktatási és kulturális miniszter egyedi megállapodást köthet a pénzügyminiszter egyetértésével állami támogatásra érvényes megállapodással nem rendelkező közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, közhasznú társaságokkal, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási feladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek – a pénzügyminiszterrel egyetértésben történő – megállapítására, továbbá a folyósításra és a felhasználás ellenőrzésére az oktatási és kulturális miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcím-csoport, 1. Humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzata használható fel. (2) *  A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A (3) bekezdés alapján kiszámított támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 190 000 forint/év minden valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők – a 3. számú melléklet 15.1. és 16.4.1. pontjaiban 2007. augusztus 31-éig, a 15.2. pontjában 2007. szeptember 1-jétől figyelembe vehető – törtévi (8/12 és 4/12 havi) létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult. (3) *  A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)–(12) bekezdése szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 190 000 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők – a 3. számú melléklet 15.1. és 16.4.1. pontjaiban 2007. augusztus 31-éig, a 15.2. pontjában 2007. szeptember 1-jétől figyelembe vehető törtévi (8/12 és 4/12 havi) létszáma alapján. (4) *  A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 11. b)–l) és 12–14. pontjaiban megállapított normatíva 51,2%-a. (5) Az (1) bekezdés a)–d) és h)–i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás elszámolása – a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint – az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik. (6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás egyházi fenntartója 2007-ben az (1) bekezdés h) pontjában felsorolt normatív állami hozzájárulásokra – a 3. számú mellékletben, valamint a Kiegészítő szabályok 5/A. pontjában megfogalmazott feltételeken túl – akkor jogosult, ha a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 30. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségének eleget tett. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény, szolgáltatás egyházi fenntartója új belépőnek minősül a 3. számú melléklet 5/B. kiegészítő szabálya alapján. (7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás (6) bekezdésben nem említett nem állami fenntartója 2007-ben az (1) bekezdés h) pontjában felsorolt normatív állami hozzájárulásokra – a 3. számú mellékletben, valamint a Kiegészítő szabályok 5/A. pontjában megfogalmazott feltételeken túl – akkor jogosult, ha a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 30. § (7) bekezdésében foglaltaknak eleget tett. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény, szolgáltatás (6) bekezdésben nem említett nem állami fenntartója új belépőnek minősül a) ha támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, vagy utcai szociális munka esetében a szolgáltatás után 2006. december hónapban normatív hozzájárulásban nem részesült, b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál azon ellátottak esetében, akikre tekintettel 2006. december hónapban normatív hozzájárulásban nem részesült, c) lakóotthoni ellátásnál, valamint a Szoctv. 117/B. §-a szerinti emelt színvonalú bentlakásos ellátásnál azon ellátotti szám esetében, amely a normatív állami hozzájárulás igénybevételére jogosító, 2006. december hónapban betöltött férőhelyek számát meghaladja, d) a bentlakásos intézményben elhelyezett demens betegnél azon ellátottak esetében, akikre tekintettel e jogcímen 2006. december hónapban normatív hozzájárulásban nem részesült. (8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás egyházi fenntartója esetében a 2008. évi normatív hozzájárulás igénylésének feltétele, hogy a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2007. július 31-éig bejelentse a Kincstár – fenntartó székhelye szerinti illetékes – területi, regionális igazgatóságának a) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ) és b) az igénybevétel 2008. évi várható időtartamát. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. (9) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató – (8) bekezdésben nem említett – nem állami fenntartója esetén a 2008. évi normatív hozzájárulás igénylésének feltétele, hogy a) a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2007. július 31-éig bejelentse a Kincstár – fenntartó székhelye szerinti illetékes – területi, regionális igazgatóságának aa) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ), és ab) az igénybevétel 2008. évi várható időtartamát, valamint b) a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó az általa fenntartott, az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámra, férőhelyszámra, szolgáltatóra, illetve központra 2007. december 31-én külön jogszabály szerint jogerős működési engedéllyel rendelkezzen, és c) új, belépő szolgáltatások, illetve férőhelybővítés esetén az általa fenntartott, és az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámot, férőhelyszámot, szolgáltatót, központot a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter az irányított területi kiegyenlítési rendszerbe – külön jogszabály szerint, a biztosított szolgáltatás szakmai, minőségi jellemzői és működésének szakmai-gazdasági hatékonysága alapján, a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe véve – befogadja. Az a) pont szerinti határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. (10) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel. (11) Az (1) bekezdés h)–i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás, valamint a (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás feltételei megállapításának, folyósításának és felhasználásának ellenőrzésére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 16. cím. 48. alcím, 3. Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése jogcím-csoport előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel. (12) Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás a 2006/2007. évi nevelési, illetve tanévtől kezdődően kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel. (13) Ha a nem áll …